A legend�s norv�g sportol�, Sondre Nordheim - akit a "s�el�s atyak�nt" emlegetnek Skandin�vi�ban - 1860-ben alkotta meg az els� s�ugr� l�cet, amellyel elk�pr�ztatta k�rnyezet�t. P�r �v alatt az �r�let m�ris r�sze lett a norv�g t�li karnev�lok programj�nak, �m igazi preszt�zs�t akkor nyerte el, amikor a kir�lyi csal�d �gy d�nt�tt, patron�lja a sportot. A h�res Holmenkollen-versenyeken, 1892-t�l m�r a Kir�ly Kup��rt sz�lltak harcba az ugr�k.

Amerik�ban az emigr�ns norv�g sportol�k honos�tott�k meg a s�ugr�st, ennek f� let�tem�nyese Mikkel Hemmestvedt volt, aki 1887-ben, a minnesotai Red Wingben mutatta be tudom�ny�t. Az �rdekl�d�sre jellemz�, hogy 1938-ban a k�tszeres olimpiai bajnok norv�g Birger Ruud fell�p�s�re Los Angelesben 88 ezren, Chicag�ban 50 ezren voltak k�v�ncsiak. Az amerikaiak azonban nem bizonyultak t�l b�tornak, a sport�gban a mai napig a jap�nok �s az eur�paiak viszik a pr�met.

Az olimpi�kon 1924-t�l 1960-ig csup�n a 90 m�teres s�ncr�l t�rt�n� ugr�s szerepelt a programban. 1964-t�l m�r 70 m�teren, 1988-t�l pedig csapatversenyben is hirdettek gy�ztest. Jelenleg az olimpiai viadal h�rom sz�mb�l, a 90 �s a 120 m�teres egy�ni, valamint a 120 m�teres csapatviadalb�l �ll. 1988 �ta minden olimpi�n akadtak kimagasl� egy�nis�gek. Calgaryban Matti Nykanen minden sz�mban aranyat nyert, �gy � lett az els� s�ugr�, aki egy olimpi�n h�romszor is a dobog� legfels� fok�ra �llhatott. (R�ad�sul a norv�g Birger Ruud m�g�tt � a m�sik s�ugr�, aki meg tudta v�deni n�gy �vvel kor�bbi els�s�g�t.) Albertville-ben a 16 �ves a finn Toni Nieminen, Lillehammerben a n�met Jens Weissflog, Nagan�ban pedig a jap�n Kazujoshi Funaki remekelt.

S�ugr�sban a mai napig nem rendeznek n�i versenyeket, igaz, ha visszaeml�ksz�nk az 1988-as olimpi�ra, �s ott a brit �reg�rra, Eddy Edwardsra, akkor nem is �rtj�k, mi�rt nem kapnak lehet�s�get a h�lgyek. Eddi, a "Sas" ugyanis minden sz�mban utols� lett, m�g az utols�el�tti is r�vert 30-40 m�tert. Ennek ellen�re "sz�rnyal�sa" brit rekordot jelentett.

Es�lyesek
A versenyeknek igaz�b�l k�t nagy szt�rja lesz, a n�met Sven Hannawald �s a lengyel Adam Malysz. Aki k�vette az �v v�gi-�v eleji, jubileumi, 50. s�ugr�-n�gys�ncverseny k�zdelmeit, tan�ja lehetett Sven Hannawald sportt�rt�nelmi tett�nek, amely sor�n a viadal minden �llom�s�t megnyerte. Els� komolyabb eredm�ny�t 18 �vesen, 1992-ben �rte el, amikor a finnorsz�gi Vuokattiban junior vb-t nyert. 1998-ban ugrott be a s�ugr�-elitbe, a n�met v�logatott tagjak�nt Nagan�ban olimpiai ez�st�rmet szerzett. Ugyanebben az �vben ugyanezt a med�lt szerezte meg, de m�r csak �nmag�nak k�sz�nhet�en a s�rep�l� vb-n, Oberstdorfban. 1999-ben egy m�sik n�gys�nc helysz�nen, Bischofshofenben csapatban vil�gbajnok, egy�niben 2. lett, s k�zben s�ncrekordot (137 m�ter) ugrott.

�lete egyik nagy siker�t a 2000-es s�rep�l�-vb (Vikersund, Norv�gia) megnyer�s�vel aratta, ebben az esztend�ben �v� lett az osl�i s�ncrekord (132,5 m�ter) �s a skandin�v k�rverseny tr�fe�ja. Tavaly a lahti vb-n csapatban nagys�ncon arany-, k�z�ps�ncon bronz�rem lett a jutalma, egy�niben pedig nagys�ncon a 6. hely. A legut�bbi id�nyben mind a s�ugr�, mind a s�rep�l� Vil�gkupa �sszetett pontverseny�ben a 9. helyen v�gzett, m�g az �vezredfordul� n�gys�ncviadal�n 4. lett.

Napjaink legjobb s�ugr�j�t Lengyelorsz�gban kell keresn�nk Adam Malysz szem�ly�ben. Malysz 1996 �s 1997 k�z�tt �sszesen h�rom Vil�gkupa-versenyen indult, s maradt a sereghajt�k k�z�tt. 1998-ban 57., 1999-ben 46., 2000-ben 28. helyen z�rta az �sszetett Vk-t, ehhez k�pest a tavalyi �vezredv�lt� viadalt soha nem l�tott f�l�nnyel nyerte. Wojciech Fortuna 1972-es, sappor�i sikere �ta soha nem volt ekkora es�lye lengyel s�ugr�nak a gy�zelemre, mint most. Hat �ve nem fordult el�, hogy valaki zsin�rban �t Vil�gkupa-futamot nyerjen meg, ez az 1995-�s sorozatban az osztr�k Andreas Goldbergernek siker�lt utolj�ra. R�ad�sul Malysz felt�rk�pezte a helysz�nt is: 2001 janu�rj�ban a Utah Olympic Parkban is gy�z�tt. Sikereiben k�zrej�tszik az is, hogy munk�j�t a krakk�i egyetem k�t munkat�rsa, Jerzy Zoladz professzor �s Jan Blecharz pszichol�gus seg�ti.

Akik meglepet�st okozhatnak
Janne Ahonen (finn) Masahiko Harada (jap�n), Noriaki Kaszai (jap�n), Martin H�llwarth (osztr�k), Andreas Widh�lzl (osztr�k), Martin Schmitt (n�met)

Pinc�si L�szl�, SZT�RSport 2002.02.07

vissza | fel | home