"Ha r�t�maszkodsz egy sz�kre, de az felbillen �s te egyens�lyodat vesztve a f�ldre esel, na ilyen a sz�nk�z�s" - mondta nem is olyan r�gen az amerikai Ashley Hayden, k�r�lbel�l le�rva azt az �rz�st, ahogy elindul a v�gtelenbe j�rm�v�vel. A sz�nk�z�s �si id�kre vezethet� vissza, a t�rt�n�szek azt felt�telezik, hogy a kilencedik sz�zad viking t�rzsei m�r haszn�lt�k ezt a k�zleked�si eszk�zt, legal�bbis erre utalnak az Olsofjord k�zeli kutat�sok.

Az els� igazi sz�nk�versenyt 1883-ban rendezt�k a sv�jci Davosban, ahol a sz�llod�k k�z�tti n�gy kilom�teres viadalt egy ausztr�l di�k, Georg Robertson nyerte meg, hajsz�llal megel�zve az egyik helyi post�st, Peter Minscht. 1913-ban, Drezd�ban megalakult a Nemzetk�zi Sz�nk�sport Sz�vets�g, amelyet h�rom orsz�g, N�metorsz�g, Ausztria �s Sv�jc keltett �letre.

Az egy �vvel k�s�bb rendezett els� Eur�pa-bajnoks�g a csehek diadal�t hozta: egyesben Rudolf Kauschka, p�rosban pedig a Karl Lobel, Erwin Posselt kett�s gy�z�tt. 1935-ben a nemzetk�zi sz�nk�- �s bobsz�vets�g egyes�lt. 1954-ben a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g ath�ni kongresszusa �gy d�nt�tt, a sz�nk�t is felveszi az olimpia m�sor�ra, �m erre t�z �vet m�g v�rni kellett. K�zben 1955-ben, Osl�ban m�r vil�gbajnoks�got rendeztek. �rdekess�g, hogy ez az egyetlen t�li sport�g, ahol figyelembe veszik az ezredm�sodperceket is.

A sport�g legink�bb N�metorsz�gban �s Olaszorsz�gban h�d�t, nem v�letlen, hogy 1980 �ta csup�n k�tszer nem e nemzet versenyz� kapt�k az arany�rmet. 1980-ban az orosz Vera Szosulija, 1992-ben pedig az osztr�k Doris Neuner tudott meglepet�st szerezni, egyar�nt a h�lgyek k�z�tt. Az amerikaiak most abban b�znak, hogy f�rfi p�rosban oda�rhetnek az �lre. Nagan�ban ez�st- (Thorpe, Sheer), illetve bronz�remre (Grimette, Martin) futotta az erej�kb�l.

Es�lyesek
A h�lgyekn�l az es�lyes term�szetesen a c�mv�d� n�met Silke Kraushaar, aki �lete els� olimpi�j�n, n�gy �ve bajnok lett, de sz�mos Vil�gkupa-versenyt is nyert m�r, nem besz�lve vil�gbajnoki c�m�r�l. Legnagyobb ellenfele honfit�rsn�je, Sylke Otto lehet, akivel a 2000-20001-es szezonban �sszesen h�t Vk-versenyt nyert meg - Silke n�gyet, Sylke h�rmat.

A f�rfiakn�l k�t es�lyesr�l besz�l a szaksajt�. Az egyik a sport�g koron�zatlan kir�lya, a n�met Georg Hackl, aki eddig h�rom egy�ni olimpiai bajnoki c�met nyert m�r. 1988-ban, Calgaryban m�g csup�n a m�sodik poz�ci�ig jutott, �m az�ta nem tal�lt legy�z�re. Amennyiben nyerne, � lenne az els� t�li sportol�, aki n�gy egym�st k�vet� olimpi�n ugyanabban a sz�mban gy�z�tt. Erre a ny�ri �tkarik�s hist�ri�ban is mind�ssze h�rom klasszis volt k�pes: Carl Lewis (t�volugr�s), Al Oerter (diszkoszvet�s) �s Paul Elvstrom (vitorl�z�s).

A m�sik nagy es�lyes az olasz Armin Z�ggeler, akinek az olimpi�kon m�g nem siker�lt fel�rnie a cs�csra. 20 �vesen Lillehammerben bronz-, 1998-ban Nagan�ban ez�st�rmet szerzett, nem v�letlen, hogy az igazi kiugr�st Salt Lake Cityben v�rj�k t�le. A Vil�gkup�kon azonban szinte meg�ll�thatatlan, 1996-ben m�g m�sodik volt, �m az elm�lt n�gy �vben csup�n 1999-ben nem siker�lt megszereznie az �sszetett els�s�get.

A p�rosokn�l a nagy favorit az amerikai Clay Ives, Chris Thorpe �s az osztr�k Markus Schiegl, Tobias Schiegl kett�s.

Akik meglepet�st okozhatnak
N�k:
Becky Wilczak (amerikai), Sylke Otto (n�met), Barbara Niederhuber (n�met), Angelika Neuner (osztr�k)

F�rfiak:
Markuc Prock (osztr�k)

Pinc�si L�szl�, SZT�RSport 2002.02.07

vissza | fel | home