|
![]() A h�rom "cs�sz�sport" legvesz�lyesebbj�nek a szkeletont tartja a szakirodalom. A sz�nk�hoz hasonlatos, �m a sokkal laposabb, sz�lesebb szerkezetet hason fekve kell meglovagolni, �s lecs�szni vele az ismeretlenbe. A kanyarok sor�n a versenyz� �gy is �rezheti, mindj�rt fejjel megy a falnak. A vil�g els� cs�sz�sportja a sv�jci St. Moritz v�ros�ban jutott el el�sz�r arra a szintre, hogy versenyt rendezzenek bel�le. 1884-ben a b�tor v�llalkoz�k egy �veg pezsg��rt tett�k meg a St. Moritz - Celerina �tvonalat. 1887-ben alakult ki a hasonfekv�-st�lus, amelyet a mai napig alkalmaznak a versenyz�k. A sport�g 1892-ben, az els� f�mv�zas szerkezet elk�sz�ltekor kapta a nev�t, mondv�n, nagyon hasonl�t a csontv�zra (angolul skeleton). 1923-ban megalakult a Nemzetk�zi Bob �s Sz�nk� Sz�vets�g (FIBT), 1926-ban pedig mind a bob, mind a szkeleton olimpiai sport�g lett. B�r nem nagyon ismert a sport�g, �rdemes tudni, hogy Salt Lake Cityben m�r a harmadik olimpi�j�t tapossa, �s 54 �v ut�n ker�lt vissza az �tkarik�s m�sorba. Eddig csak a sz�l�f�ld�n, St. Moritzban szerepelt m�soron: 1928-ban az amerikai Jennison Heaton gy�z�tt, m�g 1948-ban az olasz Nino Bibbia lett az els�. Ami a k�t esem�nyt �sszek�ti, az az amerikai John R. Heaton szem�lye: � a 20 �ves intervallum ellen�re mindk�tszer ez�st�rmes lett. Id�n el�sz�r a h�lgyek is indulhatnak, �gy k�t arany�rmest hirdetnek ki. Es�lyesek: Akik meglepet�st okozhatnak: Pinc�si L�szl�, SZT�RSport 2002.02.07 |