Bj�rn Daehlie
Eg�sz egyszer�en csak a vil�g legnagyobb s�el�j�nek nevezik, b�rmilyen statisztik�t n�z�nk, � a t�li olimpi�k legeredm�nyesebb sportol�ja. Daehlie 12 �rmet, k�zte nyolc aranyat szerzett, persze szerencs�je is volt, hogy �ppen az � korszak�ra esett az olimpiai �vek v�lt�sa. 1967. j�nius 19-�n Elverumban sz�letett egy pedag�guscsal�d gyermekek�nt. 14 �vesen �szaki �sszetettben kezdett sportolni, de p�ldak�pe, a h�romszoros olimpiai bajnok Vegard Ulvang hat�s�ra �t�llt a s�fut�sra. Sohasem indult junior vil�gversenyeken, egyb�l a feln�ttek k�z�tt deb�t�lt. P�lyafut�sa sor�n 1992-98-ig h�rom olimpi�n vett r�szt, nyolc aranyat �s 4 ez�st�t szerzett. Az �sszetett Vil�gkup�t 6-szor nyerte el, 9-szer volt vil�gbajnok, de mellette m�g nyolcszor �llhatott a dobog� als�bb fokain. 2001 m�rcius�ban jelentette be visszavonul�s�t, az�ta Thomas Alsgaard edz�je, mellette saj�t sportszergy�rt� c�g�t ir�ny�tja.

Ljubov Jegorova
A minden id�k legellentmond�sosabb s�fut�n�je c�met val�sz�n�leg Jegorova �rdemeln� ki. A t�li olimpi�k t�rt�net�ben honfit�rsn�j�vel, a gyorskorcsoly�z� L�dia Szkoblikov�val egy�tt hatszoros bajnoknak mondhatja mag�t, �m teljes�tm�ny�t be�rny�kolja, hogy az 1997-es trondheimi vil�gbajnoks�gon doppingol�son �rt�k �s k�t �vre eltiltott�k. Az 1966. m�jus 5-�n, Tomszkban sz�letett sportol� az 1992-es albertville-i �s az 1994-es lillehammeri j�t�kokon �rte el legnagyobb sikereit (6 arany, 3 ez�st), m�g 1991-ben �s 1993-ban h�rom vb-arannyal gazdagodott. P�lyafut�sa sor�n 13 Vil�gkupa-sikert aratott, 1993-ben �sszetett Vk-gy�ztes volt. Eltilt�sa ut�n 1999-ben visszat�rt, de m�r nem alkotott maradand�t.

Raisza Szmetanyina
Huszonn�gy �vesen m�r, negyven esztend�sen m�g olimpiai bajnok tudott lenni Raisza Szmetanyina, aki a h�lgyek k�z�tt a legt�bb �rmet gy�jt�tte a t�li �tkarik�s j�t�kokon. Az 1952. febru�r 29-�n sz�letett s�fut� egyed�l�ll� m�don �t k�l�nb�z� olimpi�n (1976-1992) 10 �rmet nyert. Karrierje 1976-ban, Innsbruckban kezd�d�tt, ahol 10 km-en �s a 4x5 km-es v�lt� tagjak�nt lett olimpiai bajnok. 16 �vvel els� sikerei ut�n negyven�vesen m�g egyszer nekirugaszkodott, �s a Albertville-ben a 4x5 kilom�teres v�lt�ban arannyal fejezte be sz�d�letes p�lyafut�s�t.

Eric Heiden
Ha Mark Spitz �s M�nchen neve m�r-m�r �sszeforrott az olimpiai t�rt�nelemben, akkor t�li vonatkoz�sban ugyanez elmondhat� Erik Heidenr�l �s Lake Placidr�l is. A h�romszoros �sszetett vil�gbajnok (1977-79) �ltal�nos megd�bben�sre minden egy�ni gyorskorcsolya-sz�mban diadalmaskodott az 1980-as olimpi�n. Az 1958. j�nius 14-�n, Madisonban sz�letett klasszis 14 �ves kor�t�l napi �t �r�t edzett, 17 �vesen Innsbruckban m�g pontszerz� helyen sem z�rt, �m meglepet�sre 1977-79-ig legy�zhetetlen volt a vil�gbajnoks�gok �sszetett verseny�ben. A Lake Placid-i �t arany�rem ut�n �tnyergelt (sz� szerint) �s �t �vvel k�s�bb megnyerte az Egyes�lt �llamok profi ker�kp�ros bajnoks�g�t. 1986-ben elindult a Tour de France-on is, de hatalmasat bukott �s feladta a versenyt.

Sonja Henie
T�z vil�gbajnoki arany�rm�vel m�g a Guinness-rekordok k�nyv�ben is megtal�lhat� a k�t vil�gh�bor� k�z�tti sport�let legsikeresebb szerepl�je, a norv�g Sonja Henie-nek a neve. Az osl�i m�korcsoly�z� 1912. �prilis 8-�n sz�letett �s 15 esztend�sen vil�gbajnok, egy �vvel k�s�bb olimpiai bajnok lett. 1998-ig � volt a vil�g legfiatalabb t�li olimpiai arany�rmese (ekkor Tara Lipinski vette �t hely�t). T�z vb-, hat Eb- �s h�rom egym�st k�vet� olimpiai els�s�get k�vet�en 1936-ban v�ltott, �s a sz�n�szet fel� fordult. 13 filmet forgatott, szakemberek szerint 1939-ben csak Shirley Temple �s Clark Gable volt n�la n�pszer�bb a v�sznon. Hollywoodi j�grev�je �s telev�zi�s m�sora doll�rmilli�kat hozott sz�m�ra. H�romszor ment f�rjhez. �lete utols� �veiben megbetegedett, leuk�mi�s lett, de a sors fintora, hogy nem ebben, hanem rep�l�g�p-szerencs�tlens�gben halt meg 1969. okt�ber 12-�n, amikor P�rizsb�l Osl�ba sz�ll�tott�k volna gy�gykezel�sre.

Eddie Eagan
Egyetlen sportol� akad, aki mind a ny�ri, mind a t�li j�t�kokon arany�rmet nyert. Eddie Eagan 1920-ban f�lneh�zs�ly� �k�lv�v�sban, 1932-ben n�gyesbobban lett els�. Eagan 1897. �prilis 26-�n sz�letett Denverben egy szeg�ny csal�d gyermekek�nt. A Yale-en, majd Oxfordban tanult �s elismert jog�sz v�lt bel�le. A m�sodik vil�gh�bor� alatt ezredesi rangig vitte. Miut�n 1919-ben megnyerte haz�ja �k�lv�v�-bajnoks�g�t, 1920-ban r�szt vehetett az antwerpeni j�t�kokon, ahol arany�rmes lett. Tizenk�t �vvel k�s�bb Billy Fiske bevette n�gyesbob-csapat�ba, �gy Lake Placidben is a dobog� legfels� fok�ra �llhatott. 1967. j�nius 14-�n halt meg.

A t�li olimpi�k legeredm�nyesebb n�i sportol�i:
1. Raisza Szmetanyina (szovjet, s�fut�s) 10 �rem (4 arany, 5 ez�st, 1 bronz)
2. Ljubov Jegorova (orosz, s�fut�s) 9 (6, 3, 0)
3. Galina Kulakova (szovjet, s�fut�s) 8 (4, 2, 2)
4. Karin (Enke) Kania (NDK, gyorskorcsolya) �s Gunda Niemann-Stirnemann (n�met, gyorskorcsolya) 8 (3, 4, 1)

A t�li olimpi�k legeredm�nyesebb f�rfi sportol�i:
1. Bj�rn Daehlie (norv�g, s�fut�s) 12 (8, 4, 0)
2. Sixten Jernberg (sv�d s�fut�s) 9 (4, 3, 2)
3. Clas Thunberg (finn, gyorskorcsolya) 7 (5, 1, 1)
4. Ivar Ballangrund (norv�g, gyorskorcsolya) 7 (4, 2, 1)
5. Veikko Hakulinen (finn, s�fut�s) 7 (3, 3, 1)
6. Eero M�ntyranta (finn, s�fut�s) 7 (3, 2, 2)
7. Bogdan Musiol (NDK, bob) 7 (1, 5, 1)

Legt�bb arany�rem:
1. Bj�rn Daehlie (norv�g, s�fut�s) 8
2. Ljubov Jegorova (orosz, s�fut�s) �s L�dia Szkoblikova (szovjet, gyorskorcsolya) 6-6
3. Larissza Lazutyina (orosz, s�fut�s), Bonnie Blair (amerikai, gyorskorcsolya), Clas Thunberg (finn, gyorskorcsolya), Eric Heiden (amerikai, gyorskorcsolya) 5-5

Pinc�si L�szl�, SZT�RSport 2002.02.07

vissza | fel | home