Regőczy Krisztina szinte semmit nem vesztett bájából 21 évnyi önmagához képest, kedves, bájos, mosolygós, mint a sikerek évében. S segítőkész, mert rendelkezésünkre bocsátott egy csodálatos felvételt is a családi albumból. Krisztina asszony csupán akkor lett egy kicsit borongósabb hangulatú, amikor a 21 évvel ezelőtt történteket idézi fel.

"Még most is vegyes érzések vannak bennem: egyrészt boldog, másrészt őrült csalódottság. Lord Killanin a NOB elnöke a versenyek botrányának nevezte a történteket. Úgy éltük meg, hogy életünk legjobbját futottuk és egy bíró döntésén, ebből eredően egy helyezési számon csúszott el az aranyérem. A kűr is előttem van, kivéve az utolsó 20 másodperc. A végéből csak arra emlékszem, hogy meghajoltunk, a közvetlenül előtte történtek kiestek. Nem is nagyon ünnepeltünk, mert én 39 fokos lázzal birkóztam, s akkor még annyira szigorú doppingszabályok voltak, hogy egy C-vitamint se mertem bevenni..."

Pajor Kornél, aki 1948-ban a 10 000 m-en a 4. helyen végzett így eleveníti fel a versenyt: "Nagyon meleg volt, félni lehetett attól, hogy akik később kerülnek sorra, azok hiába korcsolyáznak jól, a puha jég miatt csak gyengébb eredményt érhetnek el. Szerencsére én a későbbi ezüstérmes finn Parkkinennel kerültem párba, aki az olimpiát megelőző vb-n aranyat nyert. Nekem mondták a köridőket, s az előző párban futó szintén finn, Lammiót - akit a későbbi olimpiai bajnok Seyffarth-tal sorsoltak egy párba - kellett volna megelőznöm, ám végül csak negyedik lettem. Aztán kiderült, hogy Lammio csupán 2.59 másodperccel vert meg, tízezren pedig ez nem nagy különbség. Sajnos az is kiderült, hogy nekem végig rossz rész időket kiabáltak be a pálya széléről..."

Az egyébként később világcsúcstartó összetett világbajnok, Eb-bronzérmes Pajor az 1949-es oslói vb után maradt Norvégiában. Tavaly a budapesti gyorskorcsolya-vb-n itthon volt, s arra a kérdésre, miért maradt kinn bő fél évszázada, csak ennyit válaszolt: "Mert a birtokainkat elvették a kommunisták." Az akkori sportvezetők számtalanszor vissza akarták csalogatni, még Czibor Zoltánt is megkérték, hogy járjon közbe, de Pajor a sportéletben akkor első vezető Hegyi Gyulát szavaival szinte leforrázva, visszautasította a magas kitüntetést és a 40 ezer forintos prémiumot.

A szellemileg és fizikailag teljesen fitt, 78 éves Pajor Kornél évente legalább kétszer utazik Magyarországra. Szívesen csatol korit magára, viszont a köridőkre ma már nem kíváncsi. Különben sem biztos, hogy a jót mondják be neki.

Hunyady Emese 1994-ben Lillehammerben osztrák színekben lett olimpiai bajnok 1500 méteren. A 35 éves sportoló Magyarországon hét országos bajnokságot nyert, 1985-től osztrákként versenyez, eredménysora lenyűgöző: olimpiai 3. 3000 m-en (1992, Albertville), Európa-bajnok (1993), olimpiai bajnok 1500 m-en, olimpiai második 3000 m-en (1994 Lillehammer), összetett világbajnok (1994), Vk-győztes 1500 m-en (1994), olimpiai negyedik 1500 m-en, olimpiai ötödik 1000 m-en, olimpiai hatodik 3000 m-en (1998, Nagano), távonkénti vb-n világbajnok 1500 m-en (1999), világrekorder kistávú összetettben (1994), Ausztriában az év sportolója (1994).

Thury Gábor, SZTÁRSport 2002.02.07