Olimpia a doppingbotrányok árnyékában
Nem csitultak a hangok a téli olimpia doppingbotrányaival kapcsolatban,
ám amíg az orosz sajtó a nemzeti ünnep miatt nem hallathatja szavát az
orosz duó, Larissza Lazutyina és Olga Danyilova védelmében, addig a
németből spanyollá lett Johann Mühlegg mellett csak a sportvezetők emelik
fel szavukat.
Az oroszok mindent elkövetnek, hogy tisztára mossák Lazutyinát.
"Tisztában vagyunk ártatlanságával" - nyilatkozta Viktor Mamatov, az
orosz küldöttség vezetője, aki hozzátette: készek akár bírósági úton
is elégtételt kérni a meghurcoltatásért. A lapok azért nem elemzik a
skandalumot, mert Oroszországban háromnapos nemzeti ünnep van.
Nyikolaj Durmanov, az Orosz Olimpiai Bizottság doppingügyekkel
foglalkozó testületének vezetője vitatja a darbopoetin kimutatására
Salt Lake Cityben elvégzett tesztek jogszerűségét. A sportvezető
szerint ugyanis a vizsgálati módszert előzőleg nem próbálták ki.
"Még ha kidolgoztak eis gy eljárást a közelmúltban, azt előbb hosszú
időn át tesztelni kellett volna. Az olimpia nem lehet a
próbálkozások színtere" - mondta.
A spanyol sportminiszter, Pilar del Castillo szintén emelkedett
hangnemben beszélt Mühleggről: "Bármilyenek is a körülmények, Johann
kivételes képességű versenyző. Ki kell hangsúlyoznom, hogy a spanyol
kormány mindig is a doppingellenes oldalon állt. De azért
gratulálhatunk is magunknak, amiért jogosan megmentettük Mühlegg két
aranyérmét." A Spanyol Olimpiai Bizottság elnöke, Alfredo Goyeneche
is úgy véli: az első két aranyat már nem fenyegeti veszély. "Kissé
abszurd, hogy az első két győzelmet követően átment a teszteken,
majd a harmadiknál megbukott. Az biztos, az első két aranyat senki
sem veheti el tőle, hiszen akkor és ott megfelelt a
kívánalmaknak."
A sportvezetők mellett egy legenda is kitart Mühlegg ártatlansága
mellett. Spanyolország eddigi egyetlen olimpiai aranyérmese, az
1972-es szapporói játékok hőse Francisco Fernandez Ochoa úgy véli,
egy igazi sportember nem kockáztatja élete munkáját. "Nem tudom, mi
történhetett. Abban viszont biztos vagyok, harmincegy évesen az
ember nem csinál már hülyeséget. Egy olyan elit sportember, mint
Mühlegg, aki évente tizenegy hónapot kőkeményen dolgozik, nem
dobja ilyen könnyen félre az edzésekbe ölt időt. Én hiszek neki, de
tudom, ha kiderül, mégis hibázott, akkor sokan majd legyintenek, és
azt mondják: még jó, hogy nem igazi spanyol!"
Persze máshol nem ilyen egyértelműek a visszhangok. A svéd
napilap, az Aftonbladet hasábjain Per Elofsson indított hadjáratot
Mühlegg ellen. "Hogyan állhatott fel a dobogóra és fogadhatta a
tapsokat, amikor tudta magáról, hogy csaló?" - tette fel a költői
kérdést az 50 km-en tizennyolcadik helyen befutó sportoló.
"Közben bizonyára azt kérdezte magától: én élek egyedül a
doppingmentes álomvilágomban?" A német sajtó, amely amúgy is
idegenkedett a hazáját másik országra cserélő Mühleggtől, a Bildben
fogalmazta meg érzéseit. "Részesei vagyunk az olimpiatörténelem
egyik legnagyobb doppingbotrányának" - értékelt a bulvárlap,
hozzátéve: Ben Johnson 1988-as szöuli bukása óta nem látott ilyet a
világ. A spanyol ABC című lap a világ szégyeneként értékelte Mühlegg
botlását. "Egy éjszaka alatt nem csak egy aranyérmet, hanem egy hős
szimbólumot is vesztettünk" - írja a lap. Az El Mundo szerint "az
olimpiák legnagyobb teljesítménye kémiai trükké degradálódott".
"Tíz éve veszek részt Világkupa-versenyeken, évente legalább
huszonötször ellenőriznek, és még soha sem volt probléma" -
nyilatkozta Mühlegg a spanyol rádiónak, nem csökkentve ezzel a
körülötte lévő feszültséget. A bizonytalanságra jellemző, hogy az
utolsó pillanatban a csapatvezetés nem neki, hanem Maria Jose Rienda
Contreras síelőnőnek adta a záróünnepség spanyol zászlóját. Ráadásul
a szerdára, Madridba tervezett fogadást is elhalasztották, de a
királyi palotába tervezett ünnepség elmaradását nem indokolták a
szervezők.
Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének, a
belga Jacques Rogge-nak nekiszögezték a kérdést, mit szól a
történtekhez. "Gyakorlatilag mindhárom bűnös olimpiai bajnoknak
tekintheti magát, más kérdés, hogy mi a dolog morális oldala" -
értékelt a belga sebész célozva arra a tényre, hogy a korábbi
sikerekért odaadott érmeket már nem vonják vissza.
Salt Lake Cityt megelőzően a téli játékokon összesen öt
doppingesetet jegyeztek fel a krónikák - ezt újabb néggyel
toldották meg a mormon városban. "Nekünk kell irányítani a háborút"
- nyilatkozta büszkén Arne Ljungqvist, a NOB orvosi bizottságának
vezetője. "Tudhatták volna, hogy a sarkukban vagyunk. Doppingellenes
részsikerünk nagyon fontos volt, hogy a többi bűnös előtt megőrizzük
fölényünket."
Nemzetközi sajtóvisszhang
Svájc:
Tages-Anzeiger: "Salt Lake City jobb
volt, mint amit az előzmények alapján várni lehetett. Mühlegg esete
beárnyékolta a sportolók és a szervezők kitűnő teljesítményét."
Basler Zeitung: "A sportnak kellett volna begyógyítania az
Egyesült Államok friss sebeit - ez lehetetlen, ezt már a kezdetektől
tudni lehetett. A Salt Lake City-i játékoknak egyáltalán nem tett
jót, hogy a sporttól idegen célokra akarták felhasználni."
Berner Zeitung: "Az olimpia boldoggá tesz - nos, ez nem
mindenkire igaz. Oroszországban például úgy érzik, hogy csalás
áldozatai lettek. A jól szervezett Salt Lake City-i játékok a végén
mégis negatív felhangú esetektől hemzsegett."
Neue Zürcher Zeitung: "Rossz az utóíz. A világ minden
tájáról több ezer sportoló és szurkoló özönlött Salt Lake Citybe,
hogy hasonlóan emlékezetes élményben lehessen része, mint nyolc éve
Lillehammerben. Nem jött össze."
Hollandia:
De Telegraaf: "Láthattuk a téli
sportok klasszisait, számtalan olimpiai és világrekord született. De
ezek a játékok mégis elsősorban a félelemről szóltak. Leginkább a
politikával átitatott atmoszféra az, ami elrontotta a
hangulatot."
Volkskrant: "Az amerikaiak elégedettek lehetnek. Az ország
kihasználta a lehetőséget, és megmutatta az erejét, a befolyását, az
emberek kinyilváníthatták hazaszeretetüket. Az előadás úgy vonul
majd be a történelembe, mint az amerikaiak olimpiája az
amerikaiakért."
Ausztria:
Der Standard: "Nagyszerű."
Die Presse: "Az ötkarikás játékok a szervezők, az
ellenőrzések és a lelkes szurkolók diadala volt. Ausztria a negyedik
helyezések olimpiai bajnoka."
Franciaország:
Libération: "Mindenki
megkönnyebbült: a 300 millió dolláros befektetés megtérült, a
biztonsággal nem volt probléma."
L'Équipe: "Szívélyes fogadtatás, nagyszerű
versenyhelyszínek, remek teljesítmények. A jó sportolók jó olimpiát
rendeznek."
Le Parisien: "Micsoda rekord...A Vadnyugat volt a franciák
eldorádója."
Németország:
Bild: "Szenzációs olimpia! Mi
vagyunk a világ legjobbjai!"
Thüringer Allgemeine: "Aranyos búcsú az olimpiától"
Westfälische Rundschau: "Németország az első helyen!"
Hamburger Abendblatt: "Minden előzetes várakozás ellenére
Salt Lake City biztonságos és jó hangulatú olimpiát rendezett. Ezt
még az orosz és dél-koreai tiltakozások sem tudták megváltoztatni.
Németország számára rendben van az olimpiai világ, úgy, ahogy van.
35 érem - ennyit még soha egyetlen nemzet sem gyűjtött
korábban."
Berliner Zeitung: "A biztonsági személyzet állandó
jelenléte ellenére Salt Lake City remek hangulatot teremtett. A
szervezők olyan eredeti ötleteket valósítottak meg, amelyeket
világszerte utánozni fognak."
Leipziger Volkszeitung: "A sport nagy ünnepe volt, talán
éppen azért, mert a terrortámadásoktól való félelem miatt mindenhol
jelen voltak a biztonságért felelős emberek. Az orosz vezetés
felháborodott tiltakozása és a spanyol Johann Mühlegg látványos
doppingesete kicsit megzavarta a bulit. Erre nem volt szükség."
Amerikai lapok: jó rendezés, sok botrány
A hétfői amerikai lapok szerint a vasárnap véget ért Salt Lake
City-i téli olimpia volt a legjobban szervezett esemény a
havas-jeges játékok történetében, a sok botrány miatt azonban a
résztvevők és a szurkolók többsége keserű szájízzel emlékszik vissza
a versenyekre.
Washington Post: "A buszok percre pontosan szállították az
embereket, mindenki tökéletes biztonságban érezhette magát, a
televíziós közvetítések nézettsége minden eddigit felülmúlt. A
szervezők hibátlan munkát végeztek. Ugyanakkor mindez sajnos nem
sokat ér, hiszen ennyi botrány korábban egyetlen olimpián sem volt.
A barátságos hangulat helyett sértődések, viták, doppingesetek
kísérték a versenyeket. A hidegháború óta nem rendeztek ilyen
feszült légkörű játékokat."
USA Today: "Az volt az ember érzése, hogy Salt Lake
Cityben mindenki sír, panaszkodik. Ennek ellenére remekül szervezett
olimpia volt. A helyszín kijelölését követően kirobbanó korrupciós
botrány, illetve a szeptember 11-ei terrortámadás után sokan
kétségbe vonták, hogy Salt Lake City képes lesz lebonyolítani az
eseményt. A kétkedők szerencsére tévedtek, a házigazdák szinte hiba
nélkül dolgoztak."
New York Times: "A záróünnepség ugyanolyan fantasztikus
volt, mint a szervezők kéthetes munkája. Utah állam csodálatos
élményekkel gazdagodott. A sok hiszti hozzátartozik a nagy
versenyekhez, ezek nélkül nem lenne miről beszélniük az
embereknek."
A végeredménnyel az Egyesült Államok elégedett,
Oroszország nem
Harmincöt érem megszerzésével minden idők legsikeresebb téli
olimpiai szereplését produkálta Salt Lake Cityben Németország. A
németek tizenkét arannyal, tizenhat ezüsttel és hét
bronzzal végeztek az élen az éremtáblázaton. Négy éve Naganóban
összesen 29 (12-9-8) dobogós helyezés volt a mérleg. A rangsorban
második Norvégia (11, 7, 6) után következő Egyesült Államok csak
eggyel kevesebb érmet szerzett (10, 13, 11) a németeknél és nagyot
javított az előző játékokhoz (13 érem) képest. "Szinte minden
versenyzőnk maradéktalanul beváltotta a szerepléséhez fűzött
reményeket" - lelkendezett Sandra Baldwin, az Amerikai Olimpiai
Bizottság (USOC) elnöke. "Kisebbfajta csoda, hogy ennyi érmet
nyertünk."
A játékok nagy vesztese az orosz csapat, pedig az 1956-os,
Cortina d'Ampezzóban rendezett olimpia óta (akkor még természetesen
Szovjetunióként) mindig a három legeredményesebb ország között
végzett. A most hat-hat arany- és ezüst-, illetve négy
bronzéremmel záró küldöttség vezetői különösen a győzelmek számát
keveslik. A gyenge teljesítményt - a versenyzőiket ért hátrányos
megkülönböztetés mellett - a rossz hazai edzéskörülményekkel
magyarázzák.
A magyarok hazautazása
A magyar gyorskorcsolyázók és rövidpályás gyorskorcsolyázók
hétfőn hajnalban keltek Salt Lake Cityben, mert helyi idő szerint 3
órakor kezdődött a hazautazásuk. Az óriási forgalom miatt ugyanis a
gépük indulása előtt 4 órával kellett kint lenniük a repülőtéren. A
kanadai Vancouveren át a Lufthansa frankfurti járatával kedden,
magyar idő szerint kora délután érkeznek meg Budapestre.
A másik nagyobb csoport csak kedden reggel indul, ugyancsak
hajnalban, majd Minneapolisból hatórás várakozás után repülhet
tovább Amszterdamon át Budapestre, s a KLM járatával szerdán
délelőtt landol Ferihegyen.
Molnár Zoltán, a csapat vezetője teljes joggal és kritikusan
jegyezte meg: az utóbbi tíz évben ilyen szervezetlen, rosszul
előkészített utaztatásban magyar olimpiai csapatnak nem volt
része.
Pincési László, SZTÁR Sport 2002.02.25.