Kataca.hu - V�zilabda - Budapesti EB 2001

Franciorsz�g
Az egykori olimpiai bajnok csak az als�h�z tagja

A franci�k 1927-ben alkottak maradand�t, a m�sodik Eur�pa-bajnoks�gon ugyanis Magyarorsz�g m�g�tt a m�sodik helyen v�geztek. A kor�bbi olimpi�kon els� helyet is ki�rdemeltek. Az�ta sokat nem hallani fel�l�k, annyi azonban bizonyos, hogy komoly �sszegeket ford�tanak �k is arra, hogy kimozduljanak a jelenlegi sanyar� helyzet�kb�l, eddig ink�bb kevesebb, mint t�bb sikerrel j�rt kezdem�nyez�s�k.

A kilencvenes �vek elej�n G�rg�nyi Istv�n az �jpest �l�r�l Franciaorsz�gba szerz�d�tt, �s kimondva-kimondatlanul az volt ezzel a franci�k c�lja, hogy a r�gi sikereket visszaszerezz�k. G�rg�nyi azonban nemsok�ra tov�bb�llt, �s Ausztr�li�ban t�bb siker koron�zta a munk�j�t, mint a Rivi�r�n, hiszen a h�lgyekkel olimpiai bajnoks�got nyert.

A franci�k a t�voz�sa ut�n sem tartoznak az elithez, mi t�bb, m�r �k is �r�ln�nek annak, ha nem nyeretlen�l keln�nek �tra j�nius utols� het�ben. Komoly es�lyeik egy�ltal�n nem lehetnek.

M�g akkor is igaz ez a meg�llap�t�s, ha hozz�tessz�k, hogy a Nice legy�zte a Bajnokok Lig�ja sorozatban a k�t olimpiai bajnokkal fel�ll� Ferencv�rost, �s l�nyeg�ben megfosztotta a z�ldeket att�l, hogy a n�gyes d�nt�be ker�ljenek. Mindenesetre nagy meglepet�s lenne, ha nem az als�h�z k�zdelmeiben venn�nek r�szt a gallok.

G�r�gorsz�g
V�logatott szinten is �tt�rnek a g�r�g�k?

�vekkel ezel�tt hatalmas fejl�d�snek a g�r�g v�zilabda. Mindaddig a futottak m�g kateg�ri�j�ba tartoztak a hell�nek, �m az�ta elv�tve rendeznek nemzetk�zi viadalt a jelenl�t�k n�lk�l. A legjelesebb eredm�ny�ket mindenesetre a 97-es ath�ni Vil�gkup�n �rt�k el, akkor m�sodikok lettek.

Mivel 2004-ben Ath�n adhat otthont az olimpi�nak a g�r�g�k jelent�sen er�s�tettek a v�zilabd�ban is, de nem oly m�rt�kben, hogy az olimpi�n tov�bbjussanak, �gy meg kellett el�gedni�k azzal, hogy az utols� hely elker�l�s��rt harcoljanak. Pedig az �tkarik�s j�t�kokon azzal a nem titkolt sz�nd�kkal sz�lltak medenc�be, hogy bejutnak a legjobb nyolc k�z�, ebben a sz�nd�kuknak azonban megg�tolta az Egyes�lt �llamok egy�ttese.

A g�r�g�k am�gy n�gy �ve �rt�k el t�rt�net�k legnagyobb siker�t, hiszen akkor az Ath�nban rendezett Vil�gkup�n a fin�l�ban nagy m�rk�z�sen maradtak alul az olaszokkal szemben. Nek�nk k�l�n�sen f�j�, hogy a d�nt�be juthattak a g�r�g�k, mert az el�d�nt�ben �pp a mieinket vert�k meg, r�ad�sk�ppen meglehet�sen sim�n 8-4-re. Ezen a tal�lkoz�n egy�bk�nt az els� k�t negyedben m�g g�lt sem �rtek el Benedek�k. A hajr�ban azt�n �sszeszedt�k magukat, de ez m�r nem osztott, nem szorzott a m�rk�z�s sors�t illet�en.

A g�r�g�k a Pireusz r�v�n hatalmas sikert �rtek el m�jus k�zep�n, hiszen csak a hosszabb�t�sban maradtak alul a BL-d�nt�ben a h�zigazda Dubrovnikkal szemben. Mavrotasz�k Budapestre sem feltett kezekkel �rkeznek, �s gyan�that�an er�lk�d�s n�lk�l tov�bbjutnak a csoportjukb�l, �m a nyolc k�z�tt m�r egy igaz�n er�s alakulattal tal�lj�k szemben magukat, �s ez alighanem meg is pecs�teli a sorsukat. Ha nem �gy t�rt�nik, akkor val�ban siker�l az �tt�r�s.

Hollandia
Egy gy�zelemnek is �r�lnek

A holland v�zilabd�z�s a montreali olimpi�n �rte el mind ez id�ig legnagyobb siker�t, akkor a dobog� harmadik fok�ra �llhattak fel a f�rfiak. Az�ta azonban a h�lgyek sokkal, de sokkal sikeresebbek voltak. Manaps�g rendszerint epiz�dszerepet j�tszanak a vil�gversenyeken.

A hollandok v�rhat�an m�r annak is �r�lni fognak, ha nyerni tudnak az Eur�pa-bajnoks�gon. Eset�kben csak az lehet k�rd�ses, mennyi alatt �ssz�k meg a meccseket. Az olimpi�n igen sim�n, nyolc g�llal vert�k �ket, �s m�g csak k�l�n�sebben meg sem kellett er�ltetnie magukat K�s�s�knak.

Az er�viszonyok pillanatnyilag is �gy �llnak, �s az ut�bbi �vek statisztik�it alapul v�ve - egyszer sem kaptunk ki a n�metalf�ldiekt�l - most is siker�l majd f�l�nyesen nyerni a mieinknek.

A hollandok mind�ssze egy nemzetk�zileg is jegyzett j�t�kossal rendelkeznek. Van den Meer az olimpi�n ellen�nk h�romszor is eredm�nyes volt, de a m�rk�z�s szoross� t�tel�hez egymaga kev�snek bizonyult.

Horv�torsz�g
Bukics n�lk�l sem es�lytelenek a horv�tok

Ami�ta felbomlott a nagy Jugoszl�via, Horv�torsz�ggal j�tszottak a mieink szinte a legt�bbsz�r, hatalmas csat�kban �ltal�ban a mieink kerekedtek fel�l. A legut�bbi Eb-d�nt�ben sem volt m�sk�nt. A horv�tok azonban az olimpi�n nem jutottak be a legjobb n�gy k�z�, �gy term�szetesen most szeretn�k kik�sz�b�lni a csorb�t, csak az a k�rd�s, hogy kiss� �reged� csapatuk alkalmas lesz-e erre.

A horv�t v�zilabd�z�s legnagyobb siker�t az atlantai m�sodik hellyel �rte el. A Perica Bukics vez�relte egy�ttes, a d�nt�ben a kor legnagyobbj�t�l, a spanyolokt�l kapott ki. Azt�n hosszabb sz�net k�vetkezett, sem az Eb-n, sem a vb-n nem csillogtak, �m Firenz�ben a mieink gy�zt�k le �ket a d�nt�ben.

Az olimpiai csoportmeccseken visszav�gtak ez�rt a kudarc�rt, de a v�g�n m�gis K�sz�k �r�lhettek, hiszen a horv�tok m�r a nyolc k�z�tt elv�reztek. Ekkor mondt�k r�luk, hogy ki�reged� f�lben l�v� j�t�kosok m�r nem k�pesek felvenni a versenyt a legjobbakkal.

Bukics visszavonul�sa ut�n az�rt m�g klasszisuk maradt sz�p sz�mmal, el�g csak Simenc, Krzics, Boskovics, vagy �ppen Kobescsak nev�t megeml�teni. Eur�pa legjobb csapatai k�z�tt tartj�k sz�mon a Mladostot, de a horv�tok erej�t h�en t�kr�zi az is, hogy a Jug Dubrovnik nyerte meg m�jus k�zep�n a BL-tr�fe�t.

A horv�tok szellemes, j�t�kos, improvizat�v v�zilabd�t j�tszanak, egy�rtelm�en �rmes rem�nyeik vannak, de mivel egy sorozatban k�pesek a szipork�z� j�t�kra �s az �rthetetlen �sszeoml�sra is, ez�rt k�ptelens�g el�re bor�t�kolni, hogy ott lesznek a dobog�n.

Jugoszl�via
Visszav�g�sra k�sz�lnek

T�bben el�rehozott d�nt�nek tartott�k a sydneyi olimpi�n a magyar-jugoszl�v �sszecsap�st az el�d�nt�ben. A mieink diadalmaskodtak, a pl�viknak �gy meg kellett el�gedni�k a harmadik hellyel. A jugoszl�voknak ez�ttal is kit�n� csapatuk van, mindenk�ppen es�lyesek az �remszerz�sre. Mivel egy csoportban vannak vel�nk, ez ak�r azt is jelentheti, hogy v�rhat�an csak a d�nt�ben tal�lkozik �jra a k�t egy�ttes.

A jugoszl�v v�zilabda csapatnak j�tt tal�n a legrosszabbkor a balk�ni h�bor�. 91-ben vil�g- �s Eur�pa-bajnoks�got nyertek, akkort�jt megszor�tani is igen neh�z volt a Bezmalinovics vezette t�rsulatot.

A h�bor� ut�n is valamennyi vil�gversenyen sz�molni kell vel�k, �s a mieink eml�kezetes nagy csat�kat j�tszottak az�ta is a k�kekkel, gondoljunk csak a n�gy �vvel ezel�tti Eb fin�l�ra, vagy a m�r eml�tett olimpiai el�d�nt�re.

A jugoszl�vok most is er�s csapattal k�sz�lnek, b�r az alighanem zavar� t�nyez� lehet, hogy a Becsejt alkot� v�logatott klasszisok imm�ron n�gy h�napja nem kaptak fizet�st, �s a teljes�tm�ny�k�n mindez meg is l�tszott, k�t �ves veretlens�g�ket vesz�tett�k el m�jus k�zep�n a Bajnokok Lig�ja d�nt�ben. A c�mv�d� ily m�don v�g�l csup�n a negyedik helyen z�rt.

A v�logatott azonban vitathatatlanul m�s, �s a Szavics, Sostar, Uszkokovics vezette t�rsas�g val�sz�n�leg ott lesz az �rem�rt zajl� m�rk�z�seken. K�t �ve lemaradtak a dobog�r�l, szerint�k most nem fordulhat el� vel�k ez a cs�fs�g.

N�metorsz�g
Az olimpiai blama ut�n jav�t�sra k�sz�lnek a n�metek

A n�metek tizenk�t �ve hazai k�rnyezetben a legjobbnak bizonyultak az Eb-n, m�g kor�bban f�lelmetes h�re volt a sokszoros BEK-gy�ztes Spandau 04-nek, de ezek az id�k nyomtalanul elm�ltak, mostanra m�r az nagy sikernek sz�m�t, ha a nyolcig eljutnak a germ�nok. Az ut�bbi id�ben kev�s borsot t�rnek a magyarok orra al�.

Egy�ltal�n nem s�rt� a hasonlat, ha azt mondjuk, hogy a n�metek jelenleg a magyar csapatnak csup�n edz�partnerk�nt �rt�kelhet�k. Kem�ny D�nes t�bb mint n�gy �ves kapit�nys�ga alatt mind�ssze egyszer ker�lt sor szoros �sszecsap�sra, emellett egy nemzetk�zi torn�n m�g az a cs�fs�g is megesett vel�k, hogy k�tszer voltak k�pesek betal�lni K�sz kapuj�ba, m�g a mieink 13-szor vett�k be az �v�ket.

A t�bbi vil�gversenyen igencsak k�zdeni kellett a mez�ny m�sodik fel�ben szerepl� vet�lyt�rsnak, hogy t�z alatt maradjon a k�l�nbs�g. Mindazon�ltal ismerve riv�lisaink j�t�kerej�t kor�ntsem elk�pzelhetetlen, hogy bejutnak a legjobb nyolc k�z�, de a realit�sokat figyelembe v�ve, onnan kezdve nem sok bab�r terem az egyik tradicion�lis p�l�nemzetnek.

A n�metek egy�bk�nt a legnagyobb sz�gyen akkor �rte, amikor az olimpia p�tkvalifik�ci�n nem tudt�k kiharcolni a sydneyi rep�l�jegyet, j�llehet hazai p�ly�n, Hannoverben j�tszottak.

Olaszorsz�g
Az olasz hegem�nia m�r a m�lt�

Az olasz v�logatott Ratko Rudics ir�ny�t�s�val minden elk�pzelhet� c�met begy�jt�tt a kilencvenes �vek elej�n, mostans�g azonban n�mileg hull�mv�lgybe ker�ltek, nem ment z�kken�mentesen a gener�ci�v�lt�s. Az olaszok a mieinknek k�sz�nhet�en m�g a legjobb n�gy k�z� sem jutottak a sydneyi olimpi�n, ezt megel�z�en a vb-n sem csillogtak, �s a firenzei Eb-n is csak a bronzig jutottak.

Az olasz v�logatott vil�gbajnoks�got, Eur�pa-bajnoki, olimpiai bajnoki arany�rmet szerzett a kilencvenes �vekben, de vezet� szerep�ket fokozatosan kezdik elvesz�teni. A magyar v�logatott az ut�bbi rendre legy�zi a talj�nokat, j�llehet ez a brav�r 96 el�tt alig siker�lt.

J�t�ker�ben meggyeng�ltek valamelyest az ut�bbi �vekben, �s szerencs�re a magyarok ezt k�pesek kihaszn�lni. A gyeng�l�sre tal�n a leg�kesebb bizony�t�k az, hogy az olasz klubcsapatokban egyre t�bb magyar jut sz�hoz, mi t�bb vez�regy�nis�gek is lettek. A teljess�g ig�nye n�lk�l: K�s�s �s Steinmetz a Napoli meghat�roz� egy�nis�gei, Benedek a R�m�ban, Kiss Gergely a Bologn�ban n�lk�l�zhetetlen.

Az olaszok visszaes�s�t m�r jelezte az a t�ny, hogy a koroszt�lyos viadalokon sem jutottak el a fin�l�ig. Egy�nis�gek azonban m�g �gy is sz�p sz�mmal alkotj�k a nemzeti csapatot - el�g csak Calcaterra, Silipo vagy Sottani nev�t megeml�teni -, de m�r kor�ntsem olyan egys�gesek, mint annak el�tte. A kieg�sz�t� emberek nem �tik meg a kell� m�rc�t ahhoz, hogy ism�t a nagyok k�z� emelkedjenek. Persze emiatt a legkev�sb� Kem�ny D�nes b�nk�dik.

Viszonylag �j tr�nerrel veszik fel majd a harcot Budapesten, az olimpia ut�n ugyanis Ratko Rudicsnak menni kellett, hely�t a sok nagy csat�t meg�lt Sandro Campagna foglalta el, aki a - magyar gy�zelemmel z�rult - z�gr�bi Eur�pai Nemzetek Lig�ja d�nt�j�ben m�g nem mutathatta meg, mire is k�pes val�j�ban.

Oroszorsz�g
Az oroszok �lland�s�tani szeretn�k hely�ket az �lmez�nyben

Az olimpiai d�nt�ben igen nagy ver�st kaptak a mieinkt�l az oroszok(13-6), szinte az els� perct�l kezdve egy�rtelm� volt melyik v�logatott a felk�sz�ltebb, egyszersmind a jobb. Az oroszok m�r azzal az ut�bbi �vek legnagyobb siker�t �rt�k el, hogy az el�d�nt�ben a spanyolokat - heroikus k�zdelem ut�n a hirtelen hal�lban - k�t v�llra fektett�k. Budapesten aligha lehet m�s a c�ljuk, mint �jra az �remszerz�s.

Az oroszok az ut�bbi id�szakban rendre az �lmez�nyben szerepeltek, t�bbsz�r meggy�lt a mieink baja vel�k - a perthi vil�gbajnoks�gon le is gy�ztek benn�nket -, de �rmet csak Sydneyben szereztek az elm�lt �vekben. Akkor azonban az es�lytelen nyugalm�val k�sz�ltek, a fogad�irod�kn�l nagy �sszeget lehetett nyerni, ha valaki r�juk tette fel vagyona egy r�sz�t.

Az el�zetes es�lyek �rt�kel�sekor alighanem csak Magyarorsz�gon tartott�k �ket es�lyteleneknek, a h�romszoros olimpiai bajnok K�rp�ti Gy�rgy azonban �gy v�lte, hogy csakis �k lehetnek a mieinkre vesz�lyesek. Most sem lehet le�rni az orosz v�logatottat.

A csapat gerince ugyanaz maradt, mint Sydneyben, csup�n a Vasasban is szerepl� Gorskov form�ja eshetett vissza, hiszen neki az olimpia ut�n m�t�tt�k a szem�t. A t�bbiek, Kozlov, Csomakidze, Jerisov, Makszimov val�sz�n�leg ugyanolyan j�k lesznek, mint egy �vvel ezel�tt.

Kor�bban az oroszokra a statikus, �ll�h�bor�nak nevezett p�l� volt a jellemz�, ebben a tekintetben jelent�set l�ptek el�re, manaps�g szellemesen, technik�san is k�pesek j�tszani, m�gha nem is kiz�r�lagos ismertet�jele ez a v�logatottnak.

Mivel az oroszok a m�sik �gon vannak, �gy vel�k rem�lhet�leg leghamarabb a n�gy k�z�tt tal�lkozhat a magyar t�rsulat.

Rom�nia
A mez�ny m�sodik fel�t er�s�ti

A rom�nok ellen mutatkozik majd be az Eur�pa-bajnoki �s olimpiai c�mv�d� magyar v�logatott, �s a pap�rforma mindenk�ppen azt sugallja, hogy f�l�nyes gy�zelmet aratnak a p�nteki nyit�napon K�s�s�k.

Hol vannak m�r azok az id�k, amikor a rom�nok megkeser�tett�k a magyar klubcsapatok �let�t a nemzetk�zi kup�kban. Az �jpest 91-ben hirtelen hal�lban elbukott a Steaua ellen�ben a BEK-selejtez�ben. A mieink az�ta rohaml�ptekben t�rtek l�pre, m�g a rom�nok, m�gha ki is jutnak �ltal�ban az Eb-kre, ott m�r nem sok bab�r terem sz�mukra.

Az utols� sz�mottev� siker�ket egy�bk�nt a kilencvenes �vekben �rt�k el szomsz�daink - lesz�m�tva a 76-os montreali olimpia negyedik hely�t -, akkor �ltal�nos meglepet�sre bejutottak a legjobb n�gy k�z� a sheffieldi Eur�pa-bajnoks�gon. Nem sok kellett ahhoz, hogy m�g nagyobb sikert �rjenek el, de a spanyolok a bronz�rem�rt zajl� meccsen v�g�l legy�zt�k a rom�nokat.

Az�ta t�bbnyire keveset hallani r�luk, aligha ezen az Eur�pa-bajnoks�gon fogj�k visszaszerezni kor�bbi tekint�ly�ket. R�ad�sk�ppen a "hal�lcsoportba" ker�ltek, igen neh�z ellenfelekkel kell megk�zdeni�k, els�k�nt �pp a c�mv�d� �s olimpiai bajnok magyar v�logatottal. Kem�ny D�nes kapit�nys�ga alatt egy�bk�nt h�romszor tal�lkozott a k�t v�logatott k�l�nb�z� torn�kon, �s minimum �t g�llal nyertek a mieink.

Spanyolorsz�g
A spanyol armada elvesz�tette f�lelmetes h�r�t

�gy t�nik, hogy a spanyolok elvesz�tik vezet� szerep�ket a sport�gban, hiszen a '96-os olimpiai �s a '98-as vb-arany�rmek ut�n egyetlen �rmet sem siker�lt szerezni�k. Legnagyobb gondot sz�mukra alighanem a kiv�teles klasszis, Manuel Estiarte p�tl�sa jelenti. �m ett�l f�ggetlen�l val�sz�n�leg a csoportb�l tov�bb fognak jutni, �s az �rmek�rt is harcban lehetnek.

Csoportunk m�sodik m�rk�z�s�n a spanyolokkal fogunk m�rk�zni, azzal az egy�ttessel, amelyik n�h�ny �ve t�bbsz�r is megkeser�tette a mieink sors�t. Atlant�ban az el�d�nt�ben kaptunk ki t�l�k, j�llehet k�t g�llal is vezett�nk, majd a 98-as perthi vil�gbajnoki d�nt�ben leck�ztettek meg minket a szellemileg �s taktikailag nagyon felk�sz�lt ib�riaiak.

�k akkor hozt�k ki magukb�l a maximumot, amikor rendk�v�li fontoss�g� volt, �s ezzel k�ptelenek voltunk felvenni a versenyt. L�nyeg�ben a spanyolok voltak a mumusaink, pontosabban az a Jesus Rollan, aki fantasztikus v�d�seivel az �r�letbe kergette Benedek�ket.

M�g az olimpi�t megel�z�en is megfricsk�zt�k legjobbjainkat - egyszer m�g Budapesten is magabiztosan nyertek ellen�nk -, de Sydneyben m�r kor�ntsem annyira voltak f�lelmetesek, mint azel�tt.

A csapatb�l kiv�lt a vez�r, a 36 �ves Estiearte, de Salvador Gomez, Pedrerol, Gracia �s Sanz az�rt b�rmikor k�pes lehetnek a nagyobb es�lyesek �let�t megkeser�teni.

Szlov�kia
A szlov�kok m�r nem lebecs�lhet�ek

A szlov�k v�zilabd�z�s fejl�d�se k�zzel foghat�, �lland�s�tott�k a hely�ket k�zvetlen�l a vil�g �lvonala ut�n. A legritk�bb esetben hagynak ki egy vil�gversenyt, m�g az olimpi�n is ott voltak, �s nem is el�gedtek meg az utols�, tizenkettedik hellyel, a helyoszt�n a kazahokat fel�lm�lva a 11. lettek.

A szlov�k v�logatottat magyar szempontb�l annyival el lehet int�zni: kellemes edz�partner. Ezt a meg�llap�t�st t�masztotta al� az a t�ny is, hogy az Eb el�tt rendezett Eur�pai Nemzetek Lig�j�ban mindh�rom alkalommal magabiztosan verte a magyar egy�ttes vet�lyt�rs�t. Az viszont vitathatatlan, hogy a mi�nkn�l egy kateg�ri�val gyeng�bb riv�lisokat m�r kem�nyebb csat�ra k�nyszer�thetik.

Mostans�g valamennyi nagyobb esem�nyen r�szt vesznek, �s ha �ltal�ban a sereghajt�k k�z� is tartoznak, legal�bb jelenl�t�kkel megtisztelik a rendezv�nyt.

A szlov�k p�l� itthon m�r �vekkel ezel�tt ismert volt Roman Polacik r�v�n, aki j�t�ktud�sa mellett arr�l volt h�res, hogy le�rt a l�ba a Margitszigeti medenc�ben. A Vasas klasszis�nak vez�rlet�vel gy�ztek le p�ld�ul benn�nket a bonni Eb-n. K�s�bb Alexander Nagy kapott bizalmat magyar r�szr�l, �s az � k�pess�gei m�r el�rejelezt�k, hogy fejl�dik �szaki szomsz�dainkn�l a v�zilabda.

Most m�r nem a k�t eml�tette klasszisr�l sz�l kiz�r�lag arrafel� a p�l�, hanem k�t tehets�gr�l: Hrosikr�l �s Veszelitsr�l, �s vel�k egy�tt a "j� lesz vigy�zni ellen�k" kateg�ri�ba tartozik a szlov�k egy�ttes. Emellett meg kell eml�teni a Botlik testv�reket, hiszen Istv�n a f�titk�r, m�g L�szl� a kapit�ny. (� egy�bk�nt a Mladostn�l kapott �ll�st �vekkel ezel�tt) N�lk�l�k aligha tartan� a l�p�st a vil�ggal a szlov�k f�rfi v�zilabda.

Magyarorsz�g
A bajnokok aranycsapatt� n�hetik ki magukat

Aligha mer b�rki is vit�ba sz�llni azzal a meg�llap�t�ssal: hazai p�ly�n az Eb-c�mv�d� a leges�lyesebb a v�gs� gy�zelemre. A junior vil�gbajnoks�gokon sikert sikerre halmoz� koroszt�lyt egy-k�t id�sebb klasszis er�s�ti, �s enn�l eg�szs�gesebb ar�nyt el sem lehet k�pzelni. Ez az Eur�pa-bajnoks�g am�gy amiatt is fontos lesz, hogy ha most is �s az Eb-t k�vet� vb-n is nyernek a mieink, akkor l�nyeg�ben a magyar v�zilabd�z�s negyedik aranycsapat�nak lehet tekinteni �ket.

Az atlantai olimpia negyedik helye ut�n sz�ks�gszer�v� v�lt a v�lt�s a kapit�nyi poszton, a j�t�kosanyag ugyanis a szakemberek szerint megfelel� volt, �m a kapit�ny, Horkai Gy�rgy felk�sz�t�se hagyott n�mi k�v�nnival�t maga ut�n. Par�zs vita ut�n v�g�l dr. Kem�ny D�nest nevezt�k a csapat ir�ny�t�j�nak. Kem�nyt itthon nem fogadt�k el kezdetben, hiszen nem volt igaz�n neves j�t�kos, m�sr�szt Olaszorsz�gb�l j�tt haza �s nem volt r�l�t�sa a magyar viszonyokra.

Kem�ny azonban - igaz a Vil�gkup�n csak harmadikok lett�nk - r�gt�n az els� igaz�n komoly versenyen bizony�tott. N�gy �ve, Sevill�ban h�sz �v ut�n Eur�pa-bajnoks�got nyert a csapatunk. Azt�n a vil�gbajnoks�got a spanyolok ellen�ben elbukt�k a fi�k, de a firenzei Eb-t - Benedek n�lk�l - megnyert�k.

A junior vil�gbajnoks�gokon - Kem�ny Ferenc, D�nes �desapja k�sz�tette fel �ket - sikert sikerre halmoz� koroszt�ly most l�pett abba a korba, amikor m�r meghat�roz�ak a feln�ttek k�z�tt is. K�s�s �s Steinmetz a vil�g egyik legjobb csapat�nak, a Napoli klasszisa, Benedekkel a Roma bajnoks�got nyert, Kiss Gerg�t a vil�g legjobb j�t�kos�nak v�lasztott�k az olimpia ut�n, �pp K�s�st tasz�totta le a tr�nr�l.

K�pess�gek valamint tud�s alapj�n egy�rtelm�en a mi�nk a vil�g legjobb csapata. Csak az volt a k�rd�s, hogy az olimpi�n el tudj�k-e viselni az es�lyess�g terh�t, k�pesek-e nyerni, vagy megint el�j�n a magyar betegs�g, hogy a legjobb nem lesz az els�. Ez a csapat azonban egys�gess�gben is feln�tt, minden tekintetben a f�ldkereks�g legjobbja lett. Akkor sem esetek k�ts�gbe, amikor k�tszer kikaptak a csoportmeccsek sor�n. �sszegy�ltek, megbesz�lt�k a teend�ket, �s azt �zent�k a mesternek: ne izguljon, meg fogj�k nyerni az olimpi�t.

A klasszisok teh�t igazi csapatot alkotnak, �s ha h�romszor egym�s ut�n megnyerik a kontinensbajnoks�got, akkor k�ts�gk�v�l kiemelkednek a mez�nyb�l. Ha ezek ut�n pedig a Jap�nban rendezend� vil�gbajnoks�gon is nyernek a mieink, akkor vitathatatlanul r�juk illik az aranycsapat jelz�. Mert akkor mindh�rom nagy c�m a tulajdonunkba ker�l.

Nem ker�ltek ugyan k�nny� csoportba K�sz�k, de a k�zhely igazs�ga ebben az esetben is t�rv�nyszer�: aki a legjobb akar lenni, annak mindenkit le kell gy�zni. Igaz, nem a csoportmeccsek sor�n, hanem a keresztbej�tsz�sn�l. A h�rom legfontosabb meccsre pedig ez a csapat k�pes felsz�vni mag�t, er�t mer�teni, �s ha mindaddig bukd�csoln�nak is, akkor sem ildomos lebecs�lni �ket. Mert h�t k�t veres�ggel lettek a legjobbak Sydneyben is.

N�K

Franciaorsz�g
M�r a tov�bbjut�s is csoda volt a franci�kt�l

A francia h�lgyek a nyolcvanas �vekben m�g megszor�tott�k a magyar egy�ttest, az�ta azonban lesz�ll��gba ker�ltek, �s meglepet�sre is m�r csak elv�tve k�pesek. A magyar h�lgyek a harmadik csoportmeccsen tal�lkoznak vel�k, rem�lhet�leg ez�ttal sem borul a pap�rforma.

H�en �rz�kelteti az er�viszonyokat, hogy a franci�k ellen a magyar v�logatott m�g t�z �vvel ezel�tt igen ny�gvenyel�s meccsen volt k�pes 7-4-re diadalmaskodni - ekkor meg is nyerte a kontinensbajnoks�got a magyar csapat - a legut�bbi alkalomkor viszont m�r h�sz g�l volt a k�l�nbs�g.

A csapatban m�r nincsenek vez�regy�nis�gek, j�llehet rendszerint r�szvev�k a nemzetk�zi megm�rettet�seken. �gy is �rt�kelhet� a francia n�k helyzete, hogy erej�kb�l csup�n csak ennyire futja.

G�r�gorsz�g
�tl�pik az �rny�kukat a g�r�g�k?

A g�r�g�kkel az ut�bbi id�szakban szoros meccseket j�tszottak a mieink, mindez m�r jelezte, hogy egyre ink�bb sz�mottev� er�t k�pviselnek a nemzetk�zi mez�nyben. Mivel h�rom �v m�lva Ath�n olimpi�nak adhat otthont, m�g ink�bb fel�rt�kel�dik a szerep�k, hiszen anyagi �ldozatokat nem sajn�lva futtatj�k a csapatot.

A g�r�g�k els�sorban k�lf�ldi edz�k szerz�dtet�s�vel k�pzelt�k el a vizes sport�gak fejleszt�s�t. Nem v�letlen�l szerett�k volna leigazolni Kiss L�szl� �sz�-mesteredz�t, vagy �ppen T�th Gyul�t, aki v�g�l Kisshez hasonl�an nem v�llalta a megb�zat�st.

T�th azt is el�rulta az Indexnek: legink�bb az tartotta vissza, hogy a g�r�g h�lgyek nem igaz�n j�l viselik az edz�t�borokat, an�lk�l pedig k�ptelens�g jeles eredm�nyeket el�rni. A sport�g ir�nti al�zat is hi�nyzik bel�l�k, gyan�that�an emiatt nem tudt�k eddig �tl�pni saj�t �rny�kukat, b�r k�pess�geik alapj�n nem rosszak. Mindemellett igen rapszodikus csapatnak tekinthet�k.

A mieink az ut�bbi id�ben igen szenved�s meccseket j�tszanak vel�k, de �ltal�ban - ha nagy csat�ban is, de a maguk jav�ra k�pesek ford�tani a tal�lkoz�t. K�t klasszissal rendelkezik a csapat, amennyiben a t�bbiek is feln�nek hozz�juk, akkor a meglepet�s sem kiz�rt. A Pireusz f�rfi csapat�nak p�ld�ja mutatja - a hosszabb�t�sban kaptak ki a BL-d�nt�ben a h�zigazd�kt�l -, hogy kor�ntsem ildomos lebecs�lni a g�r�g p�l�t.

Hollandia
A n�gyszeres gy�ztes hollandok a n�gybe sem ker�l?

K�ts�gk�v�l a holland h�lgyek voltak a szak�g kezdetekor az egyeduralkod�k, roppant n�pszer� is volt a sport�g a N�metalf�ld�n. A f�rfiakn�l r�ad�sk�ppen r�vid id� alatt nagyobb sikereket �rtek el. A hollandok azonban az ut�bbi id�ben n�mileg visszaestek, j�llehet az �rmek sz�m�ban ez nem mutathat� ki, az eredm�nyess�gben azonban igen.

Az olimpia m�sor�n els� �zben szerepelt a sport�g, �s a hollandok a kor�bbi �vek eredm�nyeinek k�sz�nhet�en egy�rtelm�en az es�lyesek k�z� soroltattak, �m nagy meglepet�sre m�g �rmet sem szereztek.

Ezek ut�n a honi olimpiai bizotts�g �gy v�lekedett, hogy nem t�mogatja olyan kiemelt m�rt�kben a l�nyokat, mint eddig. A kor�bbi sz�vets�gi kapit�ny, dr. T�th Gyula inform�ci�it alapul v�ve el�fordulhat, hogy ak�r t�zen is abbahagyj�k. Mindez azt is jelenten�, hogy visszaesnek, �s kiker�lnek a nagy n�gyesb�l, vagyis az �lmez�nyb�l, ahol eddig vitathatatlanul hely�k volt.

T�th szerint az ut�np�tl�suk sem a legjobb, az ifj�s�gi Eur�pa-bajnoks�gon nem ker�ltek dobog�ra az ut�bbi �vekben, �s ez egyszersmind azt is jelentheti, hogy hosszabb id�re is elvesz�thetik a vezet� szerep�ket nemcsak a vil�gban, de m�g a kontinensen is.

A magyar h�lgyek a csoportm�rk�z�sek m�sodik fordul�j�ban csapnak �ssze a pillanatnyilag m�g ismeretlen ellenf�llel. Amennyiben Leijendekker �s Kuipers n�lk�l - a vil�g kiemelked� klasszisainak tekinthet�k �k ketten - �rkezik a tulip�nos v�logatott, akkor nagy es�lyt kapnak a mieink.

N�metorsz�g
Hi�nyzik a n�met �t�t�er�

A n�met h�lgyek sz�m�ra eddig egyszer termett bab�r az Eur�pa-bajnoks�gokon, t�st�nt az els� alkalommal a harmadik helyre futottak be. Az�ta mindig j� csapattal rendelkeznek, de �ltal�ban hi�nyzik valami a j�t�kukb�l. Az �t�t�er� valamint �sszefogotts�g. Pedig a n�metek nem keveset �ldoznak a szak�gra.

Mindenn�l jobban �rz�kelteti az a t�ny a n�metek helyzet�t, hogy hat nemzetk�zi torn�n vettek r�szt a tavalyi �vben, m�g a mieink csup�n - a k�lts�gek miatt - k�tszer indulhattak �tnak. Az ut�np�tl�s koroszt�lyokban sem szerepelnek rosszul, de T�th Gyula szerint nincs kell�k�ppen �sszefogva a szak�g m�k�d�se.

A tendencia szerint rendre a vert mez�nyben v�geznek, nehezen tudnak el�rel�pni a mez�ny m�sodik fel�b�l. Tavaly egy�bk�nt tal�lkozott a mieinkkel a n�met v�logatott, �s Stieber�k meglehet�sen magabiztosan, 17-6-ra vert�k �ket. M�g az sem h�tr�ltatta a magyarokat a f�l�nyes gy�zelemben, hogy a m�rk�z�sen n�met b�r�k m�k�dtek k�zre - N�metorsz�gban.

Olyan h�rek �rkeztek m�g r�luk, hogy sokat k�sz�ltek egy�tt, vagyis v�rhat�an egys�gesek lesznek, �s er�nl�tileg sem akadnak gondjuk, csakh�t a labd�val n�mileg �gyetlenek.

Olaszorsz�g
A c�mv�d� olaszok �jra a cs�csra t�rnek

Az olasz f�rfi p�l� hegem�ni�j�nak megsz�n�se ut�n nem maradtak arany�rmek n�lk�l a vil�gversenyeken a talj�nok, hiszen a h�lgyek rendszerint fel�llhattak - h�romszor egym�s ut�n - a dobog� legfels� fok�ra. Nem jutottak azonban ki az olimpi�ra, �s mindez visszavetette valamelyest a szak�gat.

Az olasz h�lgyek �ri�si csap�sk�nt �rt�kelt�k, hogy hazai p�ly�n nem siker�lt kiv�vniuk az olimpiai kik�ldet�s jog�t. Az oroszokkal szemben alulmaradtak, �s a h�rek szerint a j�t�kosok az�ta nem is k�sz�ltek k�z�sen, n�mileg visszavetette �ket a hazai kudarc. A sportpolitik�ban is v�ltoz�s �llt be, m�r nem �lveznek akkora t�mogat�st sem hazai, sem nemzetk�zi viszonylatban.

R�ad�sk�ppen - T�th Gyula t�j�koztat�sa szerint - m�jus huszadik�n m�g mindig zajlott n�luk a bajnoks�g, �gy meglehet�sen kev�s id�t t�ltenek majd egy�tt a j�t�kosok. B�r akkora klasszisok alkotj�k a csapatot, hogy mindez nem lehet gond, de a kor�bbi magyar kapit�ny szerint most nem tartoznak az abszol�t favoritok k�z�.

T�th azonban azt is megjegyezte, hogy ha a center Malato �s az ir�ny�t� Allucci elj�n Budapestre, akkor semmik�ppen sem szabad le�rni ezt az alakulatot.

Oroszorsz�g
Az els� arany�rt sz�llnak v�zbe az orosz l�nyok

Vitathatatlan, hogy az orosz n�i p�l� mutatta a legnagyobb fejl�d�st az ut�bbi �vekben. Az olimpi�n �ltal�nos meglepet�sre a dobog� harmadik fok�ra �llhattak fel �s Eur�p�ban is rendszerint ott voltak a "szeren" az ut�bbi �vekben. Budapesten sem es�lytelenek.

Az oroszok, ha sok mindent el is �rtek, egy �rem igencsak hi�nyzik a m�rleg�kb�l. M�gpedig az arany. Aligha lehet m�s c�lja a csapatnak, mint hogy Budapesten eg�sz�tse ki az �remkollekci�t. T�th Gyula szerint �k a leger�sebb �ssze�ll�t�sukban sz�llnak majd medenc�be, �s el is fognak jutni a fin�l�ig, ott azonban a mieinkkel meggy�lik majd a bajuk, �s veres�get szenvednek.

Hogy erre az �sszecsap�sra sor ker�lhessen, a k�t g�rd�nak semmik�ppen sem szabad az el�d�nt�ben tal�lkozniuk, vagyis v�rhat�an csoportels�nek kell lennie a k�t v�logatottnak.

Az oroszok h�rom kiemelked� klasszissal rendelkeznek, egyik�k a vil�g egyik legjobb centere, Konuk. Rajta k�v�l Julia Petrova �s Vasziljeva tartozik a legjobbak k�z�. A kapust, Akobi�t is a kiv�l� h�l��rk�nt tartj�k sz�mon, �gy v�rhat�an a magyar egy�ttesnek a legnagyobb ellenfelei az oroszok lesznek.

Spanyolorsz�g
Klasszis n�lk�l a spanyolok

A mieink a spanyolok ellen mutatkoznak be a Margitszigeten, �s a m�rk�z�s es�lyesei k�ts�gk�v�l Farag� Tam�s tan�tv�nyai. A spanyolok azonban vesz�lyes ellenf�lnek bizonyulhatnak, ha �sszeszedetten �s nem szertelen�l j�tszanak. Elmondhat� m�g r�luk, hogy mozg�konyak �gyesek, de klasszis n�lk�liek.

T�th Gyula igen meggy�z�en �rt�kelte a spanyolokat, amikor azt mondta r�luk, hogy ugyanolyan j�k, mint a f�rfiak, csak nincsenek klasszisaik. Nemhogy egy Estiart�vel nem rendelkeznek, de m�g egy Salvador Gomez sem er�s�ti �ket.

Am�gy lelkesek, mozg�konyak, olykor virtu�z megold�sokra is k�pesek, a labd�val is j� bar�ts�gban vannak. Egy vez�regy�nis�g viszont nagyon hi�nyzik t�l�k. Az ut�np�tl�s koroszt�lyokban sincsenek vil�grasz�l� eredm�nyeik, b�r az tagadhatatlan, hogy igen igyekv�ek.

Legut�bb azonban a magyar csapat 10-3-ra verte a spanyolokat, vagyis, ha nagy meglepet�s nem sz�letik, akkor sim�n nyernek a bemutatkoz� tal�lkoz�jukon a l�nyok, �s ezzel megadhatj�k az alaphangot a soron k�vetkez� tal�lkoz�k el�tt, �s hat �v ut�n ism�t �rmet nyerhetnek az Eb-n.

Magyarorsz�g
Farag� szerint gy�zni fogunk

Miut�n tavaly febru�rban nem siker�lt kiv�vnia az olimpiai r�szv�telt a magyar h�lgyeknek, lemondott posztj�r�l T�th Gyula, aki "rettenetesen csal�dott" volt, mert a sydneyi esem�nyeket csup�n telev�zi�n kereszt�l k�vethette. Ut�da az olimpia bajnok Farag� Tam�s lett, akinek enn�l kedvez�bb alkalom a nagyszer� deb�t�l�sra nem is lehet, hiszen hazai p�ly�n k�nnyebb lehet az �remszerz�s. Persze csak akkor, ha mindez nem nyomasztja a l�nyokat. Az �remszerz�s egy�ttal azt is jelenti, hogy hat �v ut�n siker�l �jra dobog�ra �llnia Eur�pa-bajnoks�gon a mieinknek.

A kapit�nyi poszt megv�ltoz�s�val els�pr� v�ltoz�sokra nem lehetett sz�m�tani, hiszen a v�logatott gerince m�r �vek �ta adott. Szerencs�re felt�nnek az�rt fiatal tehets�gek, �s Duna�jv�rosban is kialakult egy kiv�l� csapat.

Farag� dolga mindazon�ltal nem k�nny�, hiszen a g�rda k�t vez�regy�nis�ge egyszersmind kiemelked� klasszisa, Stieber �s Valkay Erzs�bet csak m�sf�l hetes k�s�ssel kapcsol�dhatott be a felk�sz�l�sbe, mert Olaszorsz�gban m�jus huszadik�ig tartott a bajnoks�g. A szakemberek szerint k�t olyan kit�n� j�t�kosr�l van sz�, akinek mindez nem okozhat gondot.

V�gs� soron a fiatalok �s a tapasztaltak ar�nya j�nak mondhat� a csapatn�l, �s mindenk�ppen a v�gs� gy�zelemre is es�lyesnek lehet tartani a mieinket. Itt van teh�t a kedvez� lehet�s�g arra, hogy hat �v ut�n ism�t �rmet szerezzenek az Eur�pa-bajnoks�gon, Ez a siker az�rt is lenne fontos, mert ami�ta felker�lt az olimpia m�sor�ra a n�i p�l�, az�ta nem k�nyeztettek el minket a l�nyok, az�ta nem nyertek �rmet.

Ez a siker �nbizalmat is adhatna a csapatnak, egy�ttal Farag�nak is a tov�bbi munk�hoz. A pillanatnyilag h�sz f�s keret egy�tt k�sz�l a Komj�di uszod�ban, a csapathirdet�sre h�rom nappal a rajt el�tt ker�l sor.

INDEX 2001.05.25.

vissza | fel | home