Egyszerűen eszményi!

Egy világeseménynek ennél tökéletesebb sporttörténeti hátteret elképzelni sem lehet.

A mérföldkőt jelentő első úszó- és vízilabda-bajnokságot Budapesten rendezték 1926-ban, a Császár uszodában, amely erre a különleges eseményre készült, éppen hetvenöt éve. Nem mellékesen annak is háromnegyed évszázada, hogy az első Eb-t a Komjádi-vezényelte magyar válogatott nyerte.

Másodszor 1958-ban kaptuk meg a rendezés jogát. Lemhényi Dezső 1956 után megfiatalított gárdája - amelynek Dömötör Zoltán lett a vezéregyénisége - újabb győzelmet aratott. (Válogatottunk egyébként összesen tizenkétszer diadalmaskodott Európa-bajnokságon.) A harmadik évezred első Európa-bajnokságának is mi leszünk a házigazdái, és ha a "Három a magyar igazság" szólást idézzük, reményeinket pontosan fejeztük ki. Azt meg felettébb jó érzéssel tehetjük hozzá, hogy a kontinens küzdelmei az olimpiai bajnokság címvédő együttesének otthonában zajlanak június 15. és 24. között.

* * *

A világesemény jelentőségét, értékét tovább emelendő, két "apróságot" még megemlítünk. Az egyik, hogy idén ünnepli megalakulásának hetvenötödik jubileumát az európai szövetség, a LEN (Ligue Européen de Natation), a másik, hogy a margitszigeti úszó-, műugró,- műúszó-, öttusa-, triatlon- és vízilabda-paradicsom, amely minden kétséget kizáróan Európa első számú ilyen jellegű létesítmény-komplexuma, annak a 33 1/3 méteres fedett uszodának az építésével vette kezdetét (1930. decemberében adták át), amelynek tervei az újkori olimpiák első úszóbajnokának, Hajós Alfrédnak (1878-1955) a nevéhez fűződnek, s amelyet nem az olimpiai babérok, hanem az alkotás kiemelkedő művészi foka miatt nyilvánítottak műemlékké.

Aki mostanában arra vetődik, annak - a látottaktól elvonatkoztatva - ugyancsak élénk fantáziára van szüksége, hogy maga elé képzelje a feldíszített, a nagy napokra kész Nemzeti Sportuszodát.

A Budára tekintő oldal felvonulási terület - törmelék, sóder, téglastószok - a nyitott 33-as felett üres lámpaoszlopok meredeznek. A medencében nincs víz, nemhogy a télen megszokott sátor feszülne felette. De már gyakorlatból tudjuk: ahhoz, hogy időre minden a helyére kerüljön, áldozatokat kell vállalni. Így volt ez az öttusa-világbajnokság idején is 1999-ben, aztán persze büszkék lehettünk a feltétel nélküli nemzetközi elismerés megnyilvánulásait nyugtázva.

* * *

Jászberényi Miklós, a Nemzeti Sportuszodák főigazgatója a nagy felfordulás közepette is igyekszik megőrizni higgadtságát, és eleget tenni mind az építkezés, mind a rekonstrukció, mind pedig az uszodák hétköznapi életével kapcsolatos kívánalmaknak. Szavai nyomán - ő is jubilál, ugyanis tizedik éve irányítja első emberként a rá bízott létesítményeket - időben és térben elrendeződhetnek bennünk az Európa-bajnokság lebonyolítási feltételeinek kérdései.

A vízilabda Eb a margitszigeti Hajós Alfréd uszoda teljes rekonstrukciós folyamatának ha nem is a befejező, de az utolsó, a harmadik fázis szerves elemét jelképezi. Az Ifjúsági és Sportminisztérium, személyesen Deutsch Tamás sportminiszter előrelátásának köszönhetően, az állami hozzájárulás teljes összege 1999-től szavatolt volt, pedig nem kis summát, két és fél milliárd forintot tesz ki a beruházás fő összege. Ennek következtében viszont gondosan, pontosan, előre meg lehetett tervezni az egymást éssszerűen követő építkezési fázisokat. Első lépésként így került sorra még a nyitó esztendőben a Hajós Alfréd fedettjének felújítása, amelyet 1999-ben követett a második "felvonás". Ennek keretében öltöztek új köntösbe - egyebek között - a nyitott ötvenméteres medence lelátói, a Sportszálló épülete, és készült el a főépület homlokzata, az előcsarnok, a kiszolgáló helyiségek. Július 12. és 18. között, az öttusa vb-re, a létesítmény készen állt - kifogástalanul funkcionált minden... Pedig a látványos külsőségek mögött változatlanul ott húzódtak a harmadik fázis tennivalói. Ezek nagy léptékű feladatok, és jelentős hányaduk még a vízilabda Eb előtt befejeződik a Középületépítő Rt. jóvoltából: az úgynevezett A- és B-toronyépületek, a C-lelátó, a műugrótorony és medence felújítása, tornaterem építése, az ötvenméteres és a 33 1/3 méteres medence világító berendezéseinek cseréje, rendbetétele, a konyha, az étterem átépítése. Sőt, marad tennivaló még 2002-re is: a kazánház és a fűtési rendszer korszerűsítése, az elektromos hálózat megújítása, és így tovább.

* * *

A Margitsziget az európai vízilabdázás "fővárosa" lesz júniusban. Itt minden egy helyen, csodás környezetben található. A férfimérkőzéseket az ötvenes nyitottban, feltehetően 6-7 ezer néző előtt játsszák (szokás szerint azonban nem elképzelhetetlen a tízezres határ elérése sem). A hölgyek találkozóinak zömét a harminchármas nyitottban rendezik, ahol ideiglenes lelátókra is szükség lesz, míg a fedett szolgál majd az edzések és a bemelegítés céljaira. A versenybíróság - mint az öttusa-vb idején - a Sportszállót veheti birtokába. A szigeten és a környéken mind a budai, mind a pesti oldalon remek szállók sora ad majd otthont a résztvevőknek, azaz, a nyolc női és tizenkét férfiegyüttesnek - végül a negyvenöt négyzetméteres eredményjelző mátrixtábla is a helyére kerül. Az már a résztvevőkön múlik, hogy azon milyen eredmények jelennek majd meg.

Gallov Rezső, Nemzeti Sport 2001.01.12.