Jók, nagyon jók ezek a jugoszlávok.

Van három olimpiai aranyuk, egy 1968-ból, egy 1984-ból, egy pedig 1988-ból. Világbajnokságon is állhattak már a dobogó legtetején, nem is egyszer, hanem kétszer: 1986-ban és 1991-ben. Természtesen Európa-bajnokság végén is ünnepelhettek -- 1991-ben verték kenterbe az öreg földrész legjobb csapatait.

Más szóval, nem sokan büszkélkedhetnek az övékéhez hasonló éremgyűjteménnyel. (Mondjuk, speciel mi, magyarok nem irigyeljük őket, hiszen ezen a téren is jobbak a mutatóink...)

Félelmetesek a jugoszlávok, annyi szent -- csakhogy észre kell venni, immár tíz éve nem nyertek semmit. A legutóbbi vb-n Perthben harmadikok, a sydneyi olimpián úgyszintén bronzérmesek, a firenzei Eb-n meg hetedikek lettek. Az utóbbi megmérettetést megelőző kontinenstornát pedig, ha tehetnék örökre kitörölnék a fejükből. Emlékeznek még arra a sevillai fináléra? Persze, miért ne emlékeznének. Magyarország--Jugoszlávia: 3--2, avagy Kásás Tamás--Jugoszlávia: 3--2. Déli szomszédaink azóta rettegnek a magyar válogatott ötösétől.

A hétfői ellenfél: Jugoszlávia Kemény küzdelem a láthatáron Legjobb eredményei: Olimpiai játékok: 1. hely (1968, 1984, 1988). Világbajnokság: 1. hely (1986, 1991). Európa-bajnokság: 1. hely (1991). Az utolsó négy világverseny eredménye: 1998, vb: 3. hely. 1999, Eb: 7. hely. 1999, Vk: 5. hely. 2000, olimpia: 3. hely Eb-mérleg ellene: 14 9 3 2 69--57 Válogatottunk talán legfőbb riválisa. Nenad Manojlovics együttese, kell-e mondani, az utóbbi évek első számú klubcsapatára, a tavalyi BL-győztes Becsejre épül, miközben természetesen a legjobb légiósok is helyet kapnak benne. Kulcsemberük a sydneyi gólkirály, Alekszandar Sapics, akire jó lesz figyelni. Mellette (vagy tán előtte?) a legnagyobb név a jugoszlávoknál a kapus, Alekszandar Sostar, akinek ugyan koptak a reflekszei az utóbbi években, ám ha elkapja a fonalat, így is nagyon nehéz bevenni a kapuját. A csoportelsőség szempontjából sorsdöntő összecsapás kemény küzdelemet ígér -- két hete a pozsonyi tornán sem volt ez másként.

Ettől függetlenül meggyőződésük, egyszer legyőzik Kásás-fóbiájukat, no meg a magyarokat. Nem mondják ki, de nyilvánvaló ezért jöttek Pestre, hogy letaszítsák négy éve elfoglalt trónjáról az Európa-bajnokság házigazdáját. Hétfőn este negyed kilenctől, várhatóan nyolcezer fanatikus néző előtt megmutathatják, mit tudnak...

-- Nagyon várjuk már a magyarok elleni csoportmeccset -- jelentette ki Nenad Manoljovics szövetségi kapitány, miután a románok legyőzésével csapata megszerezte ötödik és hatodik pontját.

-- Nyernek?

-- Szeretnénk.

-- Látta Benedekék eddigi mérkőzéseit?

-- Láttam, természtesen. Ha csak tehetem, megjegyzem így megy ez már évek óta, az összes fellépésüket megtekintem. Mit tagadjam, tetszik a játékuk.

-- Ami azt illeti, saját legénységére sem lehet panasza, a spanyolokat például könnyedén verték a nyitónapon.

-- Dehogy vertük őket könnyedén! Alaposan meg kellett szenvednünk a győzelemért. Bár az kétségkívül igaz, hogy jól pólóztunk. Hozzátenném, szombaton a hollandok ellen már akadtak gondjaink, különösen az első két negyed volt húzós, még szerencse, hogy a végére feljavultunk.

-- És a vasárnapi produkcióval mennyire volt elégedett?

-- Ha csak azt nézem, hogy tizenegy--ötre vertük a románokat, akkor elvileg nem lehetek elégedetlen. De elárulom, mégis az vagyok, ugyanis sok hibát fedeztem fel a játékunkban. No mindegy, a lényeg, hogy harmadszorra is nyertünk ezen az Eb-n.

-- Ennél már csak jobbak lesznek?

-- Hú, erre nehéz válaszolni, ez nagyban függ a riválisoktól is... Számunkra az a legfontosabb, hogy a negyeddöntőt sikerrel zárjuk, ha a legjobb négy közé jutunk, bármi megtörténhet.

-- Még az is, hogy legyőzik az olimpiai bajnokot?

-- Ennyire ne szaladjunk előre, ha kérhetem, majd a hét végén beszéljünk erről. Ám az tény: a magyarokat szinte lehetetlen felülmúlni, hiszen remek erőt képviselnek, ráadásul hazai pályán, csodálatos közönségük előtt szállhatnak vízbe.

-- Meglepte, hogy ilyen sokan látogattak, látogatnak ki a Hajós Alfréd uszodába?

-- Egyáltalán nem, tudtam, hogy errefelé imádják a vízilabdát. Csakúgy, mint nálunk. Komolyan mondom, örülök, hogy a Margitsziget adhat otthont az Európa-bajnokságnak.

-- A legjobb diplomatákat idézi a nyilatkozata, olyan szépen beszél rólunk.

-- Higgye el, ez nem afféle mézesmadzag, komolyan így gondolom. Nem először járok az önök országában, már-már beleszerettem Budapestbe.

-- De azért, ha jól sejtem arra törekszenek, hogy idehaza vessenek véget a magyar válogatott fantasztikus szériájának.

-- Mondom, erről majd a hét végén beszélgessünk...

Nemzeti Sport 2001.06.18.