|
|
| ||||
|
|
Az olaszok elleni elődöntőben elbukott a Kemény-csapat, vasárnap a bronzéremért Horvátország lesz az ellenfél
Campagna túljárt az mieink eszén MAGYARORSZÁG-OLASZORSZÁG 7-8 (3-3, 2-2, 1-0, 1-3) 8000 néző. V: Bookelman (holland), Borrell (spanyol)
MAGYARORSZÁG Kósz, Kásás 2, Kiss G., Benedek 1, Steinmetz B., Molnár T., Biros
OLASZORSZÁG Attolico, Postiglione, Binchi, R. Calcaterra, Angelini 1, Sottani 1, SILIPO 3
Ravasz ember ez az Alessandro Campagna, annyi szent. Az olaszok kapitánya úgy örült, mint kisgyermek a cumijának, miután fiai még csütörtökön késő este legyűrték a görögöket. A kisebbik Calcaterra öt tized másodperccel a vége előtt szúrta a tőrt a görögök testébe, öt tized másodperccel a dudaszó előtt lőtte a legjobb négy közé az olaszokat. Campagna úr váltig állította, ők biz csak tanulni, tapasztalatot szerezni jöttek az átalakított csapattal az Eb-re, nem is gondolnak jó eredményre, erre tessék... Nem vitás, csak etették a népet. Mint ahogy a mieink elleni mérkőzés előtt is megpróbálták elhitetni, a tisztes vereségben bíznak. "A magyarok az esélyesebbek, sokkal esélyesebbek" - mondogatták, miközben legbelül száz százalék, jót nevettek önmagukon... Persze nem kellett ám félteni Kemény Dénes csapatát attól, hogy el is hiszi a rivális etető dumáját. Még akkor sem, ha a csoportmérkőzés erre akár alapot is adhatna, elvégre múlt vasárnap mint macska az egérrel eljátszadoztak Kásásék az olaszokkal. Akkor 10-5 lett ide (lehetett volna 15-5 is...), na de mi lesz most? "Teljesen más. Olyan 7-6-os meccset érzek" - árulja el a kezdés előtt Benedek Tibor, bizonyítva, kemény csatára készül válogatottunk. Bemutatás, nyolcezer szurkoló köszönti a csapatokat, a csapatot, megszoktuk már. Megszoktuk, de azt az érzést, amit ekkor és az egész meccs során érez a helyszínen lévő ember... Szóval azt a betűk fikarcnyit sem adják vissza... "Bravó, Csita!" - szól az első dicséret Kósz Zolinak, aki Silipo emberelőnyből leadott bombáját hárítja bravúrral. Jól van, kellett, nagyon kellett ez kapusunk önbizalmának. A túloldalon Molnár a víz alatt, Sottani gyűri, gyömöszöli, majd szereli. Így könnyű... Szegény Papeszt aztán hátul sem kímélik a bírók, kiküldik, Silipo másodjára pedig pontosabban céloz. Na de Molnár doktor nem véletlenül a világ legjobb centere ám! Támad mint a vércse újra, tán a víz alatt némi kézimunkával még jelzi is Binchinek, "haver, lesz ez még másként is!" Küldik is ki annak rendje és módja szerint az olasz 3-ast, Kásás pedig a szélről nem kegyelmez. Pattintása remek, csak bízunk abban, magára talál a mi legnagyobb klasszisunk végre! Úgy tűnik, igen, hátul csodás ütemben blokkol, indulhat a kontra. Indul. Előny. Felállhatnánk. De nincs rá szükség. Nincs, hiszen Varga I Zsolt gondol egy nagyot, s lő egy nagyot. Vezetünk. De nem sokáig. Sajnos nem sokáig. Mi több, ők vezetnek. Nagyot fordul a világ. Angelini, majd az exromán Rath mattolja Kószt. Hát igen, ez már nem a csoportmeccsen látott olasz gárda... Viszont ott a vízben a csopormeccseken látott Vári Attila. De jó, hogy ott van! A Molnár által kiharcolt fórt (nesze neked Binchi...) zúdítja okosan Atollico kapujába. Kósz-bravúrral indul a következő menet. Védi Rath, majd Postiglione közelről leadott kísérletét is, meg kell már indulni végre, gyerekek! De nem... Biros fölé ejt, a kontrából pedig Silipo már a második gólját szerzi. Megint ott az előny, 4-3-nál ott az előny. "Magyarok!" - szól a füleket süketítő buzdítás, érzi, tudja mindenki, még az orosz negyeddöntőnél is keményebb, brutálisabb, izgalmasabb találkozó ez. Várinak persze mit tét, mit izgalom, mit sérült fül, bombáz szakadatlanul. Angelini ugyan bele tudja tenni a kezét a süstörgő löketbe (szerencséje, hogy nem törik el...), de a labda így is Atollico mögött landol. Egyenlítünk, de Alessandro Calcaterra tesz arról, gyorsan tovatűnjön az örömünk. Megpróbálunk rekontrázni, de Vári passzát lehetetlen elérni Székelynek. Attilát azonban nem abból a fából faragták, akinek kedvét szegi a hiba. Sőt, még jobban felspannolja. Naná, hogy Székelyt hozza a következő támadásnál ragyogó helyzetbe, "Csucsu" pedig köszöni szépen, ki is egyenlít gyorsan. Dörzsölhetik a kezüket a Vasasban - ez a duó majd amit a bajnokikon produkál... Jön Szécsi. A szünetben a szokásos csere, talán ez megzavarja az olaszokat. A bemutatkozás mesés, Postiglione a fejét fogja. Majd Sottani is. Később Silipo is. Meg Rath. Aztán újra Silipo. Mit csinál ez a srác, te jó ég...? Sajnos mindeközben a mieink tudománya is megáll, Kiss Gergő Atollicoba lövi a fórt, Kásás sem jár sikerrel. Nem úgy aztán Benedek. Tibor se szó, se beszéd, elvállalja a kapáslövést. Jól teszi. Bombagól, az utolsó hét percre így 6-5-ös előnnyel indulunk neki. Sottani rögvest akciógóllal nyit, s avatja fel Szécsit. Mi lesz itt még? Egész egyszerűen muszáj nyerni!!! Benedek mindent meg is tesz érte, büntetőt harcol ki, amit Kásás értékesít. Silipo ejt, Szécsi kint, újra egyenlő, 7-7. Fodor mellélövi az előnyt, Kásás a blokkba, baj van. Nagy baj. Rath is ejt, ő is jól. Egy perc. Előny, de Vári ezúttal nem jár sikerrel. Se először, se másodszor. Már csak 39 másodperc. Attilát küldik ki a bírók, Campagna, a ravasz Campagna ki is kéri az idejét. Természetesen megtiltja övéinek, hogy eldobják a labdát. Engedelmesek a játékosai. Adogatnak, adogatnak, eszük ágában sincs tüzelni. Fogy az idő. Kilenc másodpercnél megkapjuk a labdát. Még egy kiállítást is fújnak odaát. Már csak nyolc. Hét. Kásáshoz kerül a játékszer. Leütik. Nem várhatunk ítéletet. Öt. Négy. Kásás beleáll. Atollico véd. Campagna meg... Helyettünk örül...  Angelini és Benedek Edzői nyilatkozatok - Szomorú vagyok. Győzni akartunk, és sajnos ez nem sikerült.
Talán azért, mert nem nagyon tudtunk mit kezdeni az olaszok
agresszív letámadásával. Nem érzem, hogy katasztrófa történt volna,
rettentően sajnálom a fantasztikus közönséget, és sajnálom a
játékosaimat. De ugyanolyan büszke vagyok rájuk, és ugyanúgy
szeretem őket, mint eddig, hiszen az elmúlt négy és fél évben
rengeteget kaptam tőlük. - Tökéletesen játszott a csapatom. Vonatkozik ez a koncentrációra és a taktika megvalósítására egyaránt. Talán még nem is pólóztunk ilyen jól, amióta én vagyok a kapitány. Ami a döntőt illeti: Jugoszlávia a világ egyik legerősebb csapata, tudjuk, hogy nagyon nehéz mérkőzés vár ránk, de ha már a magyarokat sikerült legyőznünk, miért ne sikerülhetne ez Sapicsék ellen? Nemzeti Sport 2001.06.23. |
| |||||||
|
FONTOS
