FONTOS


 

A barátkozásnak vége, péntektől élesben folytatjuk

Miközben megy a magyar-olasz pólótréningmeccs, az éppen nem játszó kerettagok a kapu mögött valamiféle vízi gumikalodában végeznek erősítő gyakorlatokat Kásás Zoltán felügyeletével, miközben a becseji mester fia, Tamás szórja a gólokat az olaszok kapujába.


Benedekék jól tudják, hogy kell megverni
az olaszokat (is)
Egy pillanatra nincs megállás, de a kemény munka közben sem hagyják abba a fiúk a mókázást, egymás ugratását. A hangulat kiváló: legfeljebb azon keseregnek néhányan, hogy mikor kezdődik már ez az Európa-bajnokság!

Az ugratásnak néha még az újságíró is áldozatul esik, no persze humorérzék nélkül nincs értelme erre a pályára lépni. Molnár Tamással akartam például néhány szót váltani, mire a Becsejből a Honvédba igazolt center szelid hangon arra kért, hogy inkább az éppen mellettünk elhaladó Fodor Rajmundot faggassam, hiszen "szegényre" senki sem kíváncsi.

De alig kezdünk el beszélgetni, Kósz Zoltán jelenik meg mellettünk, s hirtelen azt veszem észre, hogy megváltozott Tamás hangja. Az újdonsült Vasas-kapus ugyanis egyszerűen befogta beszélgetőpartnerem orrát, s egy "no ezt visszakaptad!" szavak mormolása után tovább is áll.
Kósz sokak szerint "megunt arca" helyett egyébként már Vári Attila fényképe szerepel az óriásplakátokon. De amikor az edzésen a "csavarkirály" sokadik helyzetét rontja el, Kemény Dénes nagy hangon kiabál rá: "Ha így megy tovább, téged is leveszlek a plakátról"!

Az olaszok elleni edzőmeccs könnyű kétkapus játék, semmi következtetést nem illik a 16-11-es magyar győzelemből levonni. (Bár eszembe jutnak Martin György vízilabda-szövetségi elnök szavai, aki azt mondta: hagyományos játékvezetéssel négy-öt "fával" vagyunk jobbak az olaszoknál.) Fantasztikus dolgokat produkáltak a játékosok, de közben persze folyamatosan az edzői elégedetlenséget kellett hallaniuk. Hiszen egy olimpiai bajnokcsapatnak azért a jót is lehet még jobban csinálni. Varga Tamás nem játszott egyedül a 15-ös keretből az olaszok ellen (hátsérülése azonban már rendbe is jött), de ott volt a három "aranytartalék": Kovács Zoltán, Vindisch és Steinmetz Ádám, akiket könnyű volt felismerni, hiszen nekik már nem "járt" sapka...

Csupa ismerős volt az olasz csapatban is, bár a korábban felöltöző és a parton egy fehér köpenyben didergő Szécsi kiszúrta, hogy van köztük egy nagyon fiatal srác is. A BVSC kapusa innen kintről is tanulmányozhatta: ki melyik sarokra lő. Veheti majd hasznát ennek, hiszen egy csoportban vagyunk az olaszokkal.

Steinmetz Barna, Kásás, Benedek, Märcz, Fodor és mostmár Varga I Zsolt révén jónéhány olasz klubban játszó pólós van a csapatunkban. (Kiss Gergely is ott játszott még tavasszal.) Ők olaszul értekeztek az ellenféllel. De a következő ellenük való meccs már nem ilyen baráti összejövetel lesz, hiszen még az is lehet, hogy a modern játékvezetési stílus lehetőséget ad majd arra, hogy kézzel-lábbal is jól elpáholják egymást a játékosok. És még az is könnyen elképzelhető, hogy nem is egyszer játszunk ezen az Eb-n az itáliaiakkal...

Sportfórum, 2001.06.12.

Férfi válogatott
Női válogatott
VÍZILABDA

LINKEK