Érettségi matekból, majd magyarból, aztán fel vonattal Pestre, egyenesen a Komjádi uszodába, vasárnap vissza Szentesre, elvégre másnap központi érettségi (a tét: felvétel a közgazdasági egyetemre) és így tovább és így tovább... Nincs megállás.

Keresve sem találnék manapság elfoglaltabb vízilabdást, mint a 19 esztendős Győri Esztert. A szentesiek üdvöskéjének, junior Európa-bajnokának folyton-folyvást tudásáról kell tanúbizonyságot adnia -hol az iskolapadban, hol a medencében.

"A matekom nagyon jól sikerült, reményeim szerint ötös lett, és a magyarral sem akadtak gondok" -emlékezett vissza az előtte álló napokra a válogatott játékos. A XVIII-XIX. századi magyar lírákat aztán a Faragó-edzések váltották, amelyek legalább annyira tetszenek alanyunknak, mint a költemények. És bárhogy is alakul, nem fordul drámaira a műfaj. "Ha nem sikerül bekerülnöm a tizenötös keretbe, akkor sem esek kétségbe, akkor is ott leszek a Margitszigeten a meccseken,és teljes szívből szurkolok a lányoknak" -mondta Győri Eszter, aki persze - hiába no, a versenyszellem... -azonnal hozzátette: "Ám remélem, erre nem kerül sor, és játékosként veszek részt az Európa-bajnokságon. Mindent megteszek érte, hajtok, ahogyan csak tudok."

A csongrádi születésű hölgy egy komoly baleset után kezdett versenyszerűen sportolni. A labdával kiskora óta rendkívül ügyesen bánik, úszni is szeret, értelemszerű volt kipróbálnia a vízilabdát.

Azonnal beleszeretett a játékba.

Ment is fel Szentesre, a női póló szent helyére, ahol előbb az utánpótláscsapatban tüsténkedett. Az akkori edző (és szövetségi kapitány), Tóth Gyula két év múlva már a felnőttek között számolt vele. "Eleinte furcsa volt a sok kiváló játékos között, én voltam a legkisebb, ám mindig lehetőséget kaptam. Sokat köszönhetek Tóth Gyulának" - magyarázta a több poszton is számításba vehető pólós. Fiatal kora ellenére már a válogatottban is bemutatkozott -igaz, a tavalyi olimpiai selejtező nem tartozik kedvenc emlékei közé. És akkor még finoman fogalmaztunk...

"Jaj, jobb, ha nem mondunk róla semmit!"- emelte fel hangját, bizonyítva, a palermói kudarc, az olimpiai selejtező sikertelensége nem hagyott benne szép nyomokat. "Maradjunk annyiban, hogy annál csak jobb jöhet. És bízom benne, hogy jobb is lesz. Sikerül bekerülnöm az Európa-bajnoki csapatba, amelyben hazai közönség előtt kötelező jól szerepelni. Minden vágyam, hogy a Szigeten a dobogó tetejére álljak a válogatottal."

Ez utóbbi kijelentésére a háttérben tartózkodó válogatott társ - a legjobb barátnő és a nevelőedző is egyben... -, Szremkó Krisztina is csak bólogatni tudott.

Nemzeti Sport 2001.05.17.