Hat év eltelt, azaz itt az idő, hogy ismét szabálymódosító kongresszust tartson a Nemzetközi Úszószövetség. A jövő nyári, fukuokai világbajnokság előtt esedékes összejövetelen természetesen mindig a vízilabdával kapcsolatos javaslatok a legérdekesebbek - az úszásban legfeljebb a fordulókat lehet újraszabályozni. -, 1995-ben például az volt a tét, hogy elfogadják-e a kispályás változatot (huszonöt méteres medence, öt játékos, kis labda). Akkor ez megbukott, gyanítható, nem is kerül egy ideig elő, ugyanakkor számos másik tűnhet fel a 2002-től érvényes szabálykönyvben.

Ilyenkor ugyanis mindegyik tagszövetség elküldi a maga ajánlásait, miképp a magyar is. Nálunk a két kapitány, a férfiválogatottat vezető dr. Kemény Dénes és a hölgyeket irányító dr. Faragó Tamás tartott ötletbörzét, véleményüket átadták dr. Martin György elnöknek, aki aztán a végleges változatot elküldte a LEN titkárának, Bertie Muscatnak, illetve a FINA igazgatójának, Cornel Marculescunak.

"Nagyjából lehet sejteni, hogy mely javaslatok számíthatnak támogatásra - közölte Martin doktor. - Azt hiszem, a szünetre és a hosszabbításra vonatkozó ajánlásunkat akár el is fogadhatják, ugyanakkor kétlem, hogy a sarokdobás teljes eltörlésébe belemennének, maximum a kapust érintő verziónak lehet esélye."

Ezután lássuk, milyen szakmai indokok állnak a magyar javallat mögött. "Egyértelműen a további színvonalemelés és a játék gyorsítása a fő cél: minthogy továbbra is a fej és a kar látszik majd ki a vízből, legalább a meccsek intenzitása nőjön - jelentette ki Kemény Dénes. - Az ötperces szünet segíti a jobb teljesítményt, a plusz pihenőidő alatt még inkább fel lehet frissülni szellemileg és fizikailag, ami a játék javára válhat. A sarokdobás eltörlése növeli a mérkőzés ritmusát, eddig könnyebb volt harminckét másodpercig passzolgatni, aztán lőni egy bal felső erőset, hátha kornerre nyomja a kapus a labdát, és akkor kezdődik az egész türelemjáték elölről. Így egy csapat csak kiállításnál és a blokkról visszapattanó labdánál kapna újabb teljes támadást, jobban megmozdulna a pálya. Különösen, ha levisszük fél percre a támadóidőt. A játék az utolsó váltás - negyvenötről harmincötre - óta rendkívüli módon felpörgött, azaz ezt a lehetőséget is ki kell aknázni. Így a csapatok még inkább rá lennének kényszerítve a gyors ellentámadások lehetőségének keresésére, márpedig a kontránál, pláne rekontránál nincs látványosabb, akkor jön igazán tűzbe az uszoda. Ezen körülmények között a jobb még inkább érvényesülhet, ami a sportág népszerűsége szempontjából is fontos. A bizonytalan kimenetel sem a közönség, sem a szponzorok szempontjából nem vonzó. Jégkorongban, ha valaki jobb hárommal, nincs az a bíró, aki ezt kiegyenlíthetné. Vízilabdában még csalni sem kell, elég csupán négyet hibáznia a játékvezetőnek, hogy négy gól eltűnjön. Más sportágakban remekül megoldották, hogy ne kaphass ki, ha jobban játszol - nekünk is erre kell törekednünk."

A "kozmetikázási" javallatok mögött szintén racionális érvek állnak: "A sárga lap a világon mindenütt csupán figyelmeztetés, nem jár azonnali konzekvenciákkal, egyedül a vízilabdaedző munkáját korlátozzák azt követően, ami szerintem nem helyes" - állítja Kemény, aki a hosszabbítások szétszabdalásáról és a plusz időkérésről annyit mondott: "Aki látta az orosz-spanyol elődöntőt Sydneyben, az tudja, humánus okokból kellene szünetet tartani a hirtelen halálban. Az extra időkérés pedig szintén a színvonal emelését szolgálná, így ugyanis egy ki-ki mérkőzésen az edzők bátrabban mernének ehhez az eszközhöz nyúlni a találkozó korábbi szakaszaiban, még inkább hozzájárulva csapatuk jobb teljesítményéhez."

Az ifi Eb-k megszüntetéséről két hete már írtunk - az indoklásból itt is kiderül, miért volna üdvös megtenni ezt a lépést -, a Kupagyőztesek Európa-kupájának eltörlése viszont egy másfél évvel ezelőtti LEN-kezdeményezés felmelegítése. "A három kupa nem igazán népszerű, szétszóródnak a jó csapatok, ami a színvonal rovására megy - vélekedik a kapitány. - Épp ezért kell átvenni a futballban tökéletesen bevált rendszert, azaz két kupa elég, a Bajnokok Ligájában a legjobb klubok szerepeljenek, nemzetenként akár kettő is. Hogy egy-egy náció hány együttest indíthat - legjobbak négyet-ötöt -, azt az elmúlt évek erősorrendje alapján kellene megállapítani."

A magyar javaslatok

1. A félidei szünet időtartamát növeljék legalább öt percre, hogy a nézők kimehessenek egy kávéra, esetleg elszívjanak egy cigarettát.

2. A sarokdobást töröljék el abban az esetben, ha a kapusról pattan ki a labda - sőt, el lehetne törölni teljesen, és a támadóidő csak akkor indulna újra, ha a lövést blokkolják.

3. Hangolják össze a FINA és a LEN szabályait, amelyek az edzők mozgásterét szabályozzák, és a LEN szabályai érvényesüljenek elsősorban (azaz az edzők a támadás során a félpályáig "követhessék" csapatukat).

4. A sárga lap csupán figyelmeztetésként szolgáljon az edzők részére, ne járjon egyéb konzekvenciákkal.

5. Ha hosszabbításra kerül sor, a csapatoknak legyen egy extra időkérési lehetőségük (azaz egy harmadik is), ha pedig aranygólig tartó hosszabbításra kerülne sor, akkor abba hárompercenként iktassanak be egy-egy perces szüneteket.

6. A támadóidőt csökkentsék 30 másodpercre.

Végül plusz két javaslat a különböző versenyek lebonyolítását illetően.

Egyfajta diszkrimináció tapasztalható azon fiatal játékosokkal szemben, akik páratlan évben születtek. Ők nem vehetnek részt az ifi Európa-bajnokságon, épp ezért azt javasoljuk, szüntessék meg ezt a rendezvényt, csak junior Eb-t és vb-t rendezzenek, a korhatár mindkét esetben 19 év legyen.

Elegendő két kupát rendezni a klubcsapatoknak (Bajnokok Ligája, LEN-kupa): a rendkívül széles selejtező kört követően a csoportok első két helyezettje indulhatna a BL-ben, míg a harmadikok a LEN-kupában.

(csurka g.), A színes Sport 2000.11.24.