|
| ||||
|
Magyar Kupa, negyeddöntő, visszavágó Stílusgyakorlatok BVSC-Brendon--UTE-Taxi 2000 : 10--9 (4--2, 3--2, 2--3, 1--2) Szőnyi út, 500 néző. V: Kosztolánczy, Juhász BVSC: Szécsi -- Tóth F. 1, Varjas, NÉMETH I ZS. 2, MÄRCZ 3, Ibolya 1, Dala 1. Cs: Madaras, Dabrowszki 1, Petik 1, Fülöp, Csukics, Dávid. Edző: Gerendás György UTE: Németh II Zs. -- DR. SZABÓ Z. 2, Maklári 1, Szabó G., Varga P., Molnár P. 1, Tromler 1. Cs: Benczúr, Ambrus 1, Kéri 1, Kollár, Varga Z., VARGA D. 2, Áts (kapus). Edző: Godova Gábor Gól -- emberelőnyből: 12/6, ill. 12/3 Négyméteresből: 1/1, ill. 1/1 Továbbjutott: a BVSC (17--14) "Izgultál?" -- kérdezte még szombaton Märcz Tamás az edzőjétől, Gerendás Györgytől, kaján vigyor közepette. A 0--4-ről 7--5-re megnyert első meccs után a tréner csak mordult egyet, némiképp szégyenkezve játékosai helyett is -- jóllehet azt tudta: a kétgólos előny birtokában a Szőnyi úton aligha lehet gondjuk. Elvégre az UTE harcos kis csapat, de még nem annyira rutinos, hogy kapitális hibák nélkül tudjon le egy találkozót -- ezeket pedig az olyan masszív alakulatok, mint a BVSC, általában könyörtelenül ki szokták használni. Miképp tették azt a vasutasok a Hajósban, meg hétfőn, hazai pályán. Hogy a vendégek mennyire hittek a továbbjutásban (azaz a csodában), nem tudni -- mindenesetre nem voltak oly élesre töltve, mint két napja. A bajnok ugyanakkor jobban koncentrált, és rögvest az első negyedben tudatosította ellenfelében, ki az úr a háznál. Ezúttal az emberelőnyök sem jelentettek túlzottan nagy kihívást, Tóth, Petik és Németh is biztos kézzel szaggatta a hálót. Szemközt csupán Szabó dr. jelentett veszélyt, s furmányos megoldásai látványosak is voltak. A folytatásban aztán szép lassan, ha nem is brillírozva, elhúztak Märczék, a harmadik negyedben már 9--4-re vezettek, Gerendás pedig nekiállt "fiatalítani", figurákat gyakoroltatni. Nem jött be. Lelassult a vasút, olyannyira, hogy a minden mindegy alapon pólózó újpestiek szép lassan a hazaiak nyakára másztak. Arra ugyan nem volt esélye a Godova-gárdának, hogy megcsinálja a lehetetlent, de egy jelzésértékű döntetlent kibrusztolhatott volna, ha utolsó három előnyéből csak egyet értékesít. Képtelen volt rá -- mégsem a lilák voltak idegesek. Gerendás ezúttal már nem morgott, hanem szikrákat szórt a szemével, mert az utolsó, nem túl dicsteljes hét percben játékosai rendre egymást találták meg. Malőr -- nem a labdával. Épp amiatt hangzottak el nem túl épületes kifejezések a vízben, mert nem jött a passz. Egy sorsdöntő BL-mérkőzés előtt alkalmasint nem tesznek jót a morálnak az efféle villongások. Mondhatni, mindenki jobban járna, ha a BVSC-sek a vízben villognának. Gerendás György: -- Elvárom a csapatomtól, hogy tagjai ne egymással, hanem kizárólag a játékkal foglalkozzanak. Ez a stílus tűrhetetlen a BVSC-ben. Godova Gábor: -- Jóllehet a mostani eredmény hízelgőbb ránk nézve a két nappal ezelőttinél, azért a szombati játékunk sokkal jobban tetszett. A meccs... ...ÉRTESÜLÉSE. A hír a szombati, díszszemléket idéző kivonuláshoz kapcsolódik. A negyeddöntő első mérkőzését ugyanis újpesti részről megtisztelte jelenlétével Lányi Zsolt társadalmi elnök (feleségével) és Szabó Bence ügyvezető elnök is. Ez -- állítólag -- nem csupán a meccsnek szólt, hanem egyben afféle "diplomáciai tiszteletadás" is volt egy leendő szponzor képviselőjének. A lila mogulok társaságában ugyanis feltűnt Szautner Péter, a Parmalat Rt. kereskedelmi igazgatója. Ámbátor az UTE kiesett, játékosai néhány díszlövéssel azért csatlakoztak az imént említett tiszteletadáshoz, egyszersmind bebizonyítva: a sztárjait veszített, ifjakkal feltöltött gárda érdemes a támogatásra. Információink szerint a tejgyártással foglalkozó cég komolyan gondolja a szakosztály szponzorálását, így az a néhány héttel ezelőtti, elnyeléssel fenyegető adósságörvényből kievickélve tartósan a víz fölött maradhat (ugyanakkor azt nem árt leszögezni: nem a Parmalat az uszoda bérleti díját visszamenőleg kifizető titkos támogató). ...ÍVELÉSEI. A gólbírók jóvoltából láthattunk jó néhányat Zavarba ejtően céloztak, különösen a sarokdobásoknál. Kosarukból rendszeresen vagy a két kapukötél közé, vagy a hétméteres bója környékére hajították a labdákat. Ennél azért többet várna egy pólósmúltú bírótól az ember, ráadásul a zászlósok kollégáikkal is kibabráltak: Kosztolánczy játékvezető például nem győzött elugrálni a kószán vízre toccsanó "lövedékek" keltette fröccsök elől. (csurka g.), Nemzeti Sport 2000. február 22. |
| ||
|
||
|
||
|