Az olimpiai el�tti felm�r�sek alapj�n a magyar embereket a v�zilabda-v�logatott szerepl�se �rdekelte legink�bb a Sydneyben helyet kapott sport�gak k�z�l. Nagy volt a v�rakoz�s Kem�ny D�nes egy�ttes�vel szemben, amely v�g�l nem okozott csal�d�st. Mi t�bb, �ri�si boldogs�gban �szott az orsz�g az oroszok elleni k�pr�zatos fin�l� ut�n, hiszen 24 �ve v�rtunk az �jabb csapatarany�remre.

Az orsz�g szereti a p�l�t, a mag��nak �rzi -- ez az �ltal�nos v�leked�s. A szok�sos ny�ri v�logatott torna, a margitszigeti Unicum-kupa telt h�zas k�z�ns�ge �vr�l �vre er�s�ti az emberben ezt a n�zetet.

Azt�n �sszel elkezd�dik a f�rfibajnoks�g, �s 100 n�z� itt, 100 n�z� ott (el�ruljuk, csak az�rt �rnak a lapok 100-at, mert mondjuk a 48 felett�bb furcs�nak t�nne). Sz�val a h�tk�znapi bajnokikon majdnem �resek a lel�t�k. A fontosabb rangad�kon �sszej�nnek �gy 400-an (367-en), a bajnoki d�nt�k�n viszont �jra megtelnek az uszod�k. Nagy �tlagban azonban az �rdektelens�g a jellemz�.

Mi�rt?

Most akkor �rdekli az embereket a v�zilabda, vagy sem?

Gerend�s Gy�rgy, a BVSC edz�je: "Igen. Igaz ugyan, hogy csak a nagy rangad�kon �s a bajnoki hajr�ban van sok szurkol�, de egy�rtelm� igen a v�laszom. Tudjuk azonban, hogy v�ltoztatni kell, el kell adni a sport�gat. A helyzet nem rossz, a j� szelet ki kell haszn�lni, egy j� rendszert kell kialak�tani, a vid�ki b�zisokat meger�s�teni."

K�lf�ldre mennek a klasszisok

A j� rendszer egyik terve lehetne az �rt�kek itthon tart�sa. Mert a legjobbak --tisztelet a kiv�telnek -- mihamarabb k�lf�ldre igyekeznek. Ha n�gy �vet visszamegy�nk az id�ben, amikor a v�logatott p�l�sok egyt�l egyig itthon fitogtatt�k az erej�ket, sok sz�pre eml�kezhet�nk. �ri�si csat�kat l�ttunk a bajnoki tal�lkoz�kon, �s vev� volt r�juk a n�p.

Hogy mi�rt nem tartj�k itthon ezeket a j�t�kosokat a klubok?

Els�sorban a p�nz az oka. Eg�sz egyszer�en egyik csapatt�l sem v�rhat� el, hogy tartani tudja a l�p�st a sokkal jobb felt�teleket k�n�l� olasz vagy horv�t �l-, de m�g a k�z�pcsapatokkal sem. Hi�ba pr�b�lta meg az id�n visszacs�b�tani nem egy hazai egy�ttes a kinti szt�rj�t�kosokat, azok bolondok lettek volna otthagyni a j�l�tet. Mi�rt ne teremten�k meg az egzisztenci�jukat ott, ahol megtehetik. Az m�s k�rd�s, hogy sz�v�k szerint mindannyian j�nn�nek.

Godova G�bor, az UTE edz�je: "Az uszod�ban �gy mondjuk, Budapest elsz�vja a vid�ki tehets�geket, a k�lf�ld pedig a budapestieket. M�sk�nt fogalmazva, mi vagyunk Nyugat-Eur�pa ut�np�tl�sb�zisa. Rossz ez a rendszer, mind�ssze a piramis cs�cs�n �ll�k �lnek j�l benne. Ideig-�r�ig tarthat� ez az �llapot, �m el�bb-ut�bb oda jutunk, hogy a fiataloknak nem lesz kit�l tanulniuk."

Visszaes�s a nemzetk�zi porondon

Azzal, hogy hemzsegnek a riv�lis k�lf�ldi egyes�letek a magyar l�gi�sokt�l (a felm�r�sek szerint t�bb mint harmincan j�tszanak k�lhonban), az eur�pai kup�kban is vissza�t a hazai �lcsapatokra. A nagy �jpest 1994-ben Eur�pa legjobbja lett. Akkor m�g itthon voltak a legjobbak. R� egy �vre is h�rom egy�ttes�nk j�tszott kupad�nt�t, s�t 12 h�nap m�lva megism�tl�d�tt ugyanez. Sportt�rt�nelmet �rtak azok a csapatok. Azt�n sz�lling�ztak kifel� a legjobbak, s el�rkezt�nk a tavalyi id�nyhez, amikor m�r senkinek sem siker�lt a d�nt�be jutnia. A Honv�dot p�ld�ul a KEK el�d�nt�j�nek visszav�g�j�n a Florentia �gy �t�tte el a tov�bbjut�st�l, hogy az olaszok siker�ben -- kinek m�snak? -- Fodor Rajmundnak (az�ta m�r olimpiai bajnok!) volt a legnagyobb szerepe, a maga h�rom g�lj�val �s nagyszer� j�t�k�val. De eml�thetj�k a LEN-kup�t nyer� Jug Dubrovnikot is, amely Moln�r Tam�s (� is a cs�csra �rt Sydneyben) vez�rlet�vel diadalmaskodott, vagy a Becsejt, amely k�t magyarral, Vincze Bal�zzsal �s T�th L�szl�val, valamint K�s�s Zolt�n r�v�n magyar edz�vel nyerte meg a Bajnokok Lig�j�t.

Kov�cs Istv�n, a Honv�d edz�je: "Nincs erk�lcsi alapunk arra, hogy g�toljuk a jobb l�t fel� igyekv� j�t�kosokat. Ez�rt azokban kell b�znunk akik, itthon vannak, �s akik szint�n j� j�t�kosok. Nekik az eur�pai kup�kban kiv�l� alkalom ny�lik a bizony�t�sra, k�rd�s, hogy �lnek-e vele. Nem tudunk versenyezni a tehet�s klubokkal, de nem adjuk fel, s b�zom benne, hogy �jra lesznek nagy sikereink."

Ny�ron kellene bajnokit j�tszani?

Vid�k. Az egyik sarkalatos pont. Utolj�ra, 1996-ban a Szeged vit�zkedett az eur�pai porondon, A LEN-kup�ban a d�nt�ig jutott. Az�ta a sport�g legmagasabb oszt�ly�ban a f�v�rosi csapatok az egyeduralkod�k. Nem v�letlen�l v�lekednek sokan �gy, hogy �ri�si l�p�s lenne, ha a vid�ki b�zisok meger�s�dn�nek a kos�rlabda �s a k�zilabda mint�j�ra, �s a nagyv�rosokban er�s, meghat�roz� csapatok j�nn�nek l�tre. A lok�lpatri�t�k ezrei menn�nek, ha lenne hova. Mert hol j�tssz�k vid�ken a csapatok a meccseiket� S�torban. Ahov�, ha akarna sem f�rne be 200--300 embern�l t�bb.

Ezzel ki is lyukadtunk a l�tes�tm�nyk�rd�shez, vagy m�sk�nt fogalmazva, ennek a csod�s j�t�knak a k�r�lm�nyeihez. Egy elk�pzel�s szerint ny�ron kellene rendezni az orsz�gos bajnoks�gokat, kisebb, nyitott uszod�kban, olyanokban, amelyek szinte mindenhol megtal�lhat�ak -- Magyarorsz�gon is. Egyesek r�g�ta harcolnak az�rt, hogy a nemzetk�zi versenynapt�r �talakuljon, a vil�gversenyek ker�ljenek az �szi--t�li id�re (a telt h�z akkor is garant�lhat�), s �gy a bajnoks�gokat ny�ron rendezn�k.

Am�g ez megval�sul (megval�sul?), addig is �rdemes bajnoki meccsre j�rni, ez b�tran �ll�that�. Most pedig k�l�n�sen, hiszen n�gy olimpiai bajnokot, K�szt, Sz�kelyt, Sz�csit �s V�rit h�tr�l h�tre meg lehet csod�lni. Nemcsak a nev�ket a m�rv�nyt�bl�n, hanem a j�t�kukat az uszod�ban. Ki tudja, meddig?

Nemzeti Sport, 2000.10.20.