Vasas-Plaket-BVSC-Brendon 5-2 (1-0, 0-0, 0-0, 4-2)
Komjádi uszoda, 1500 néző. V: Marjai, Szentgyörgyi7

VASAS: KOVÁCS Z. - , Lehmann , VINDISCH 2 , Varga T. 1 , Rex-Kiss B. , Vári 1 , Steinmetz Á.
CSERE: Kovács R. , Czirok 1
Edző: Somossy József

BVSC: Szécsi - , Csányi, Madaras, Dabrowski, Fülöp , Kis G., Varjas
CSERE: IBOLYA 2 , Petik , Tromler , Dávid , Németh Zs. , Mészáros Cs.
Edző: Gerendás György

Gól - emberelőnyből: 10/2, ill. 11/1
Négyméteresből: 1/1, ill. -
Továbbjutott: a Vasas (13-12-es összesítéssel)

Gondolták volna ezt 1911. március 16-án? Szép reggelre virradt, amelyen megalakult egy olyan sportklub, amely azóta elkápráztatta az országot.

Ibolya (sötét sapkában) mindent megtett, de végül Steinmetz és a Vasas kerekedett felül

Vas- és Fémmunkások Sportklubja. Így nevezték az egyesületet, amely megannyi legendát adott a későbbiekben a hazának. Közülük is kiemelkedtek a vízilabdázók (Faragó, Csapó, id. Szívós, Markovits, Görgényi... és folytathatnánk a sort a végtelenségig), akiknek az utódai is becsülettel próbálkoznak. A piros-kékek tavaly már eljutottak a Magyar Kupa-fináléig, ott azonban a BVSC megálljt parancsolt nekik. Ezúttal már az elődöntőben összekerült a két csapat.

Vibrál a levegő. Feszült arcok itt, remegő ajkak ott. Somossy magyaráz, Gerendás le-fel járkál. A tét nagy, a tét a kupadöntő, a tét a... És itt úgy kell visszarántani a tollat, amely önkényesen folytatná: a kupagyőzelem. De nem! Ne írjuk le a Szegedet, tudják, egyetlen meccs lesz, ahol bármi megtörténhet.

Még öt perc a kezdésig. Az angyalföldi vitézek az uszoda sarkában egymás vállára tett kezekkel fogadkoznak. A túloldalon nincs ilyen kupaktanács, már csak azért sem, mert az olimpia bajnok kapus, Szécsi Zoltán még a vízben tereli a labdákat. A medencében már csak ő, mintha szelídítené a Mikasákat, aztán ő is kijön, felállnak a csapatok úgy, mint két hete a Szőnyi úton. A Vasas-tábor a hangját hallatja. Még nyugodtan teheti, elvégre a kezdés ezúttal is igen csak nehézkesre sikeredik. Végre valahára a labdáért úsznak a felek, amelyet Madaras elhozatala révén a BVSC próbálhat meg először a kapuba juttatni. Igen ám, csak a támadóidőt mérő óra "lusta kedvében van", a 35-ről egy pillanatra sem akar elmozdulni. Megszoktuk. Az odavágón ugyanez volt a kezdet - mindez tán rossz előjel a Vasas számára.

Kovács Zoltánt azonban nem zavarja meg a pauza, Csányi, majd Kis lövését is bravúrral hárítja. Kapustársa, Szécsi sem marad le sokkal mögötte: ő Vindisch és Varga próbálkozását hiúsítja meg. Roppant idegesek a játékosok, óriási az adok-kapok a vízben, az emberelőnyök mindkét oldalon kihasználatlanul maradnak. És ekkor még nem is sejtjük, hogy ez még csak a kezdet... Az 5. perc végén töri meg a Vasas a gólcsendet, jellemző azonban, hogy mindez (csak) négyméteresből sikerül neki. Lehmann kapufája után Varjas húzza vissza Steinmetzet, a jogos büntetőt Vári suhintja be a bal alsóba. Sydney csavarhőse az első meccsen lőtt ötösét fejeli meg tehát eggyel, és csökkenti csapata hátrányát.

Második negyed. Szinte hihetetlen, de Kovács mindent hárít. Hiába lő neki Madaras, hiába ravaszkodik ellene Petik, hiába áll vele szemtől szembe Ibolya, az Európa-bajnok kapus teljesítménye csodálatos. Szécsinek kevesebb a dolga, hiszen társai lőni sem engedik a Somossy-tanítványokat. Ha pedig mégis eljutnak lövésig a hazaiak, akkor ő is megmutatja, nem véletlenül tartják a világ egyik legjobbjának. Gólt tehát nem láthatunk, mégis felkorbácsolódnak az indulatok kissé, amikor Vári és Ibolya víz alatti csatája után a BVSC centere jár pórul. A Vasas pólósai már fordulnak, rohamos sebességgel úsznak az ellen kapuja felé, miközben Ibolya feltett kezekkel mutatja, őt bizony durván bántották. Hogy pontosan mi történt, az tán örökre a Komjádi titka marad, csupán az látszik, hogy a mostanában óriási formában játszó center szájából az egyik fog "távozott". Gerendás a fejét rázza, ám hosszabban nincs idő a történtekkel foglalkozni, mert a csata folytatódik.

A shownak folytatódnia kell.

Folytatódik is - gól nélkül. Elképesztően sok helyzetet hagynak ki a csapatok, az emberelőnyök pedig... A harmadik negyed után a Vasas és a BVSC is 8/0-s aránnyal áll. Rengeteg a hiba, persze úgy is fogalmazhatnánk, hogy a védekezés zseniális. Nézőpont kérdése...

Zeng-zúg a "Hajrá, Vasas!" (nem vitás, megérte az a bizonyos 1911-es indulás...), tényleg otthon játszik a Somossy-csapat. A záró hét perc aztán felülmúl minden addigi képzeletet. Varga Tamás kezdi el a gólgyártást: gyönyörűen szabadul ki a szorításból, hárman lógnak rajta, ám ő mégis utat talál Szécsi kapujáig. A gól remek, Somossy nevet. "Ezt lehet?" - kiabálja Szécsi a bírónak, számonkérve rajta Varga túlzott gólörömét. A BVSC szenved, a kilencedik emberelőnyös helyzetét is parlagon hagyja, miközben a Vasas javít valamicskét a borzasztóan rossz arányon. Steinmetz harcolja ki a kiállítást, amit Vindisch értékesít. Öt perc van hátra, jelen helyzetben döntős a Vasas.

De hol a végeű Ibolya ereje mit sem változott a foga elvesztésével, megismétli Varga produkcióját. Tán a befejezést nevezhetjük szerencsésebbnek, elvégre 23 perc után úgy törik meg a BVSC gólcsendje, hogy Kovács Zoltán hasa alatt vánszorog be a labda a kapuba. Ha egy üzlet beindul, gondolhatnánk, elvégre Ibolya csakhamar megduplázza maga és csapata góljait is. A két edző talpon, a nézők talpon, óriási a feszültség. Vindisch a bal felsőt pókhálózza ki, Czirok szintén odapattint, két perccel a vége előtt 5-2-es a Vasas-előny. Kovács továbbra is brillírozik, Petik, majd Madaras lövését is hárítja, és közben a kapufának is sokat köszönhet. Negyven másodperccel a vége előtt Szécsi mozdul ki a kapujából, legalább a hosszabbítás kiírására megadja az esélyt csapatának. Ám a társak elöl lövésig sem jutnak.

A Vasas egy számára csodálatos napon csodálatos sikert ért el: a Honvéd után a BVSC-t is kiverve bekerült a Magyar Kupa-fináléba.

Ilyen kilencvenedik születésnapról álmodik az ember...

Mestermérleg

Somossy József: - Óriási védekezés, hatalmas akaraterő, megérdemelt győzelem.

Gerendás György: - Megérdemelt a Vasas sikere, gratulálok hozzá. Ezúttal nem játszottunk úgy, ahogy egy Magyar Kupa-finalistához illik.

Szeged-bravúr a csongrádi rangadón
Tabán Trafik-Szeged-Kontavill-Szentesi VK 13-8 (4-2, 4-2, 3-1, 2-3)

Szeged, 700 néző. V: Császár, Székely

SZEGED: BARÁTH, VARGA P. 4 , MÓD , WESZELOVSZKY 3, Török , Szabó Z. , Nitsovits 1
CSERE: KRNÁCS , KRESÁK 1, ÉLES 3 , Németh Z. 1, Balla
Edző: Horváth Viktor

SZENTES: Horváth , Juhász , Torday 1 , CSÖRGŐ 3 , Kiss I. , Zentai , SZÉNÁSZKY 2
CSERE: Berki , Zsarkó , Kéri 1 , Magyar , Szabó N. 1 , Szabics
Edző: Fülöp Tibor

Gól - emberelőnyből: 17/7, ill. 15/5
Négyméteresből: -, ill. 1/1
Tj: Tabán Trafik-Szeged 15-14-es összesítéssel

Szó, ami szó, kevesen hittek abban, hogy a szerdai 2-6 után a szegediek örülnek a mérkőzés végén. Pedig így történt, de menjünk sorjában. Eseményekben bővelkedett a visszavágó első negyede. Weszelovszky előnyből lőtt góljára Torday négyméteresből válaszolt, majd ugyanő ziccert hibázott. Nem hibázott viszont a másik kapunál Weszelovszky, és egy gyors ellentámadás végén a rutinos Nitsovits. A játékrész hajrájában Szénászky, illetve Varga Péter használt ki egy-egy emberelőnyös helyzetet.

A második felvonás elején csupán másodpercekig játszottak teljes létszámban a csapatok. A fóros műfajban előbb Szénászky, majd Éles és Varga Péter tündökölt. Tizenegy percnyi játék után Weszelovszky találatával négy gólra nőtt a hazaiak előnye, azaz az összesítést tekintve egyenlő volt az állás. A folytatásban a vendégek legjobbja, Csörgő mattolta a jól védő Baráthot, fantasztikus volt a hangulat, óriási a küzdelem. A második negyed hajrájában a szegediek részéről Kresák ismét négy gólra növelte csapata előnyét.

Térfélcsere után a ráúszásnál Weszelovszky harmadszor is elhozta a labdát, Varga Péter pedig harmadszor is megadásra késztette az ezúttal gyengélkedő Horváthot, s az összesítésben először a párviadal során a Szeged vezetett. A pattanásig feszült légkörben a hazaiak utánpótlás-válogatott tehetsége, Éles lépett elő főszereplővé, s klasszikus centergólja után páholyban érezhette magát a hazai gárda. Különösen azok után, hogy Csörgő és Szénászky újabb emberelőnyös helyzeteket hagyott kihasználatlanul.

Hatgólos szegedi előnnyel kezdődött a záró negyed, amit a mezőny legjobbja, Varga Péter gyorsan megfejelt eggyel. Tombolt a közönség, és amikor Éles 13-5-re alakította az eredményt, senki sem gondolta, hogy az utolsó másodpercekben a hirtelen halált emlegeti majd a nagyérdemű, pedig így történt. Kéri, Szabó Nándor és Csörgő találataival lopta a távolságot a vendégcsapat, mi több, 19 másodperccel a befejezés előtt ők támadtak. Az emberhátrányban küzdő hazaiak izgalmas másodperceket éltek át, a slusszpoént Szénászky távoli bombája jelentette, amit a lefújás pillanatában hatástalanított Baráth. A szegedi együttes történetében másodszor jutott a Magyar Kupa döntőjébe, s a siker értékét növeli az a tény, hogy Horváth Viktor tanítványai az OB I újoncaként jutottak a fináléba.

Horváth Viktor: - Ezúttal a szentesieket nyomasztotta az esélyesség terhe. Cserejátékosaink kiváló teljesítménye billentette felénk a mérleg nyelvét.

Fülöp Tibor: - Csapatom kupában nyújtott korábbi teljesítményével elégedett vagyok, ezúttal azonban gyengén játszottunk.

(amler, thékes), Nemzeti Sport 2001.03.17.

Nagy Sándor fotói