UTE-Humet BVSC-Brendon 3-5 (1-2, 1-0, 1-1, 0-2)

Komjádi uszoda, 200 néző. V: Szentgyörgyi, Németh A.

UTE: NEMES, Maklári 1, Suti 1, Mátyás, Ambrus, VARGA D. 1, Berezvai
Csere: Benczúr, Keszthelyi, Alibán, Kollár, Létay, Varga Z.
Edző: Godova Gábor

BVSC: SZÉCSI, Csányi, Sz?cs 1, Dabrowski, Kis G., Varjas 1, Madaras
Csere: Petik, Fülöp 1, IBOLYA 1, Tromler, Dávid 1, Németh
Edző: Gerendás György

Gól - emberelőnyből: 6/1, ill. 11/1
Négyméteresből: 2/1, ill. 1/1

"Megint egy jó kis iksz?" - vetettük fel Godova Gábornak, akinek együttese, az UTE-Humet az idei felsőházi rájátszás első félidejében az öt mérkőzésen csupán egyszer szenvedett vereséget, a másik négy találkozón döntetlenre végzett. Pedig járt a Szőnyi úton, meccselt a Honvéddal és a Vasassal, 2-6-ra állt Szegeden. "Majd meglátjuk" - közölte Godova egy sokatmondó mosoly kíséretében.

Nos, majdnem megláttuk.

De csak majdnem. Elsősorban azért, mert vannak bizonyos esetek, amikor a régi reklámsláger visszaköszön egy játékvezetői ítéletben: a négy az majdnem öt.

Amíg azonban ez bekövetkezett, történt egy és más. Először is Varga Dániel labdája megállt a gólvonalon. A lilák legnagyobb tehetsége egy az egyben spriccelt el, miután Szentgyörgyi játékvezető kontrát fújt a BVSC emberelőnyében - Gerendás erre felhorkant, így már az 50. másodpercben sárga lapot kapott -, Szécsi azonban szokásához híven kikalandozott, hét méteren rárontott az újpestire, aki valahogy átlöbbölte felette a labdát, ám az nem ért be az "érvényes felületre".

E jelenetsor aztán mindvégig jellemzője maradt az összecsapásnak. A támadásaikat többnyire tervszer?en szövögető vasutasok rendre kiharcolták az emberelőnyt, azt rendre elbaltázták, erre az újpesti tinik meglódultak, aztán... Aztán a hév - kis híján olyan svunggal, mint a Komjádi előtt dübörgő - elvitte őket. A passzok csak minden második, sőt, inkább harmadik esetben jutottak el a helyzetben úszóhoz, de ha el is jutottak, ott volt még Szécsi, aki hihetetlen érzékkel kapott bele a ziccerekbe. Csupán Vargával nem bírt az első negyedben, akit másodjára már óvatosabban indítottak a hátsók, a vasutasok hálóőre ezért kénytelen volt visszavonulót fújni, ám sem szerelni, sem védeni nem tudott.

Sz?cs lefordulásból lőtt gólját egyenlítette ki ekkor az UTE (Berezvai kihagyott négyese bosszulta meg magát), majd Dávid vert be kapásból egy emberfórt, amivel a BVSC vezetett az első hét perc után (1-2). Minthogy azonban ez volt az utolsó alkalom, amikor a vendégcsapat bármelyik embere kapásból rá merte t?zni a labdát emberfórban, elkezdődött a vesszőfutás. Az újpestiek rendkívüli precizitással megszervezett romboló taktikája szemlátomást óriási zavart keltett vasutaskörökben, a figurát indító hátsó ember kőkemény letámadása megbontotta a passzok sorát, ráadásul Nemes is legszebb napjait idézte, így egy szemtelen Maklári-lövést, továbbá Suti négyméteresét követően azon kapták magukat az érdeklődők, hogy a harmadik negyed elején a lilák 3-2-re vezetnek a bágyadtan vergődő esélyes ellen. Még úgy is, hogy az újpestiek támadásainak többségéből nem áradt a gólszag, hiszen klasszis center nélkül igen esetleges akciókat vezettek, ráadásul a BVSC gyilkos emberfogása szemlátomást kezdte kitikkasztani a fiatalokat, ezért a továbbra is "óram? pontossággal" kihagyott vasutasfórokat követően már nem tudtak oly látványosan meglógni. Végül egy védelmi hibából Ibolya lőtt briliáns centergólt (Nemes elég csúnyán nézett a történtekhez asszisztáló Mátyásra és Varga Dánielre - joggal: kis túlzással a két védő együtt annyi idős, mint ő), azaz az utolsó negyed 3-3-ról kezdődött.

És úgy folytatódott, ahogy addig is ment minden: az UTE két, a BVSC három fórt hagyott parlagon, mígnem másfél perccel a vége előtt Ibolya beforgatta Kollárt, aki visszarántotta, amiért Szentgyögyi négyméterest adott. Ha az akció négy méteren belül történik, senki sem vitatkozik vele, csakhogy ez a négy majdnem öt volt... Varjas doktort ez nem izgatta, bevágta a büntetőt, s bár a bíró "félig-meddig" visszaadott valamit, amikor egy kontrával helyzetbe hozta a lilákat, Maklári azonban a ziccerben úszó Varga Dániel mögé rakta a labdát - ezzel odalett a helyzet (mint említettük, nem először), s vele az egyenlítés lehetősége. Sőt, a végén még Fülöp is csavart egyet centerből, minekutána az újpestiek a kiérdemeltnek t?nő egy pont helyett a 3-5-ös vereséggel kezdhettek barátkozni.

Ugyan igencsak ebédidőre járt - ezt valahogy nehezen tudták lenyelni.

Mestermérleg

Godova Gábor: - Gratulálok a csapatomnak, mindent kihozott magából. A végére elfáradtunk...

Gerendás György: - Ez az a mérkőzés, amelyik után képtelen vagyok örülni a győzelemnek, ugyanis egészen siralmasan játszottunk.

Az állás

1. Honvéd	17	14	1	2	172-104	29
2. BVSC	17	12	2	3	159-108	26
3. Vasas	16	11	1	4	174-120	23
4. FTC	16	9	2	5	164-126	20
5. UTE	17	4	8	5	108-106	16
6. Szeged	17	6	3	7	125-134	15

Kilencszázalékos Komjádi-fóbia?

Gerendás György hiába reménykedett. "Csupán egyet szeretnék: lőjük be legalább tíz százalékban az emberelőnyöket. Múltkor a Vasas ellen kilenc százalék nem volt elég..." - utalt a tíz napja elbukott kupaelődöntőre a BVSC-Brendon szakvezetője. Akkor a vasutasok 11/1-gyel zártak emberfórban. Meglehet, a Komjáditól van fóbiájuk, elvégre ezt a mutatót "percre pontosan" beállították vasárnap délben is. Hogy nyertek, az talán a Vasas és az UTE közötti különbségre vezethető vissza. Bár ha azt vesszük, hogy januárban, a Szőnyi úton hasonlóan gyalázatos produkciót nyújtottak az adódó lehetőségekkel ott jobban élő lilákkal szemben, akkor hivatkozhatunk az UTE és UTE közötti különbségre is.

(csurka g.), Nemzeti Sport 2001.03.26.