|
| ||||
|
Férfibajnokság a Dreher-kupáért
Hirtelen haltak meg az angyalföldiek BVSC-Brendon-Vasas-Plaket 6-5 (1-1, 1-1, 2-1, 1-2, 0-0, 0-0, 1-0) Szőnyi út, 800 néző. V: Kosztolánczy,
Szentgyörgyi Tessék mondani, ki találta ki ezt a hétórás kezdést? A kérdést úgy is feltehetném: most akkor hány az óra, Vekker úr? Mert valaki (nevezzük Vekker úrnak...) alaposan megtréfálta a közvéleményt, és huncutul becsapta a szurkolókat. Miként fordulhatott elő, hogy a szövetségből azt jelezték, este hétkor kezdődik a BVSC-Vasas elődöntő, és így természetesen ez jelent meg lapunkban is. A meccs amúgy fél hatkor startolt. Jó félház előtt. Lehangoló ez, hiszen különben sem tapossák agyon az embereket a hazai vízipóló-találkozókon, elmúltak azok az idők, amikor csaknem háromezer újpesti szorongott a Komjádiban. Pedig azóta csak úgy mellékesen olimpiát nyertünk. Mindegy. Ezek után kész csoda, hogy így is több százan ücsörögtek a "világ elől eltitkolt" meccsen. Itt-ott felharsant persze csak visszafogottan, pianóban, a "Hajrá Vasas!", de a hangulat leginkább egy albán úszóversenyt idézett. Persze, az ember elgondolkodik, miként lehetséges, hogy egyáltalán volt néző, a meghirdetettnél másfél órával korábban kezdődő találkozón. Két eset lehetséges: vagy ilyen népes a Vasutas- és Vasas-fiúk családja (nagynénink, keresztpapik, hugicák, feleségek, szeretők ...), vagy ment egész délután az üzenetváltás mobilon, hogy: "Te, Mariskám, hát képzeld el, fél hatkor csobbannak vízbe a fiúcskák..." Szóval néhány százan látták, amint Steinmetz Ádám kapufája vezeti be a meccset - ekkor még nyugodtnak tűnt mindenki, az izgő-mozgó-morgó Gerendás György is ott ücsörgött a kedvenc kerti székén. Főleg amikor Madaras bebikázta az elsőt - de a helyzet akkor sem változott, amikor Steinmetz ezúttal már a hálóba pöttyintett a kapufa széttrancsírozása helyett. Így ért véget csendben, rendben az első negyed. A lelátón ez idő tájt nem sikoltoztak ifjú hölgyek, és hol volt még az a pillanat, amikor talpra ugrott az uszoda közönsége. A második negyed Vasutas célbalövő versennyel kezdődött, a fehér sapkás fiúk jobbról, balról, hátulról és közelről bombázták Kovács kapuját, ám ő mindent hárított, mondták is a vigyorgó angyalföldi szurkolók, hogy: "Gólya, gólya, gilice... " Nem sokkal később Vindisch szerezte meg a vezetést a vendégeknek - ám elhúzni sem a Vasasnak, sem a Vasutasnak nem sikerült. Felváltva estek a gólok, volt közöttük spriccelős bomba és laza csuklóból elengedett gólocska. Különösen Németh Zsolt lóbált eredményesen, egymás után háromszor suhintotta meg a lasztit, és mindannyiszor kipúpozta a hálót. Ebben az időszakban meglehetősen gyengén beszéltek németül az angyalföldiek. Hanem Vári újra felhozta a víz alól a csapatát. A sokadik meccs ez, amikor a Vasas behemót világklasszisa parádézik. Előbb négyméteresből szépített, majd bombagóllal egalizálta az eredményt, amely a rendes játékidőben már nem is változott. Jöhetett a hosszabbítás, viszonylag megcsappant angyalföldi reményekkel - nemcsak azért, mert a BVSC nek erősebb a cseresora, hanem ezért is, mert Varga Tamás, Vindisch Ferenc és Steinmetz Ádám is kipontozódott. Ekkor már egyre többen ültek a lelátón, gyanítható, hogy akik most értek ide, azt hitték, hogy előmeccset játszanak. Arra is gondolhattak, hogy barátságos szenior vízipóló-találkozót rendeznek, tudni illik a játékosok a hosszabbítás végére úgy elfáradtak, hogy csak lassú tempózásra maradt erejük. Hihetetlen, de igaz: a hosszabbításban egyetlen gól sem esett. Egyszer került helyzetbe a Vasas, de Lehmann csaknem kidobta az uszodából a labdát. Jött a hirtelen halál. Ezeket a pillanatokat már felállva izgulta végig a növekvő közönség. Vajon ki bírja jobban, a part mentén rohangáló Gerendás által szuggerált Vasutas, vagy az egyre többet felpattanó, bekiabáló Somossy-csapat? Mielőtt bárki gondolkodni kezdett volna, vagy esélyt latolgatni, Kosztolánczy játékvezető kritikus pillanatban kiállította az egyik Vasas-játékost, és néhány pillanat múlva Ibolya (aki Kis Gábor betegsége miatt szinte végigcenterezte a találkozót) bevágta a mindent eldöntő hatodikat. Ha Vekker úr nem ennyire pontatlan, bizony sokan izgulhatták volna végig az elődöntőt. Folytatás a Komjádiban, pontosabb kezdéssel, és három-három ponttal rendelkező csapatokkal. A nyolc pontig tartó párharc állása: 3-3 Mestermérleg Gerendás György: - Ahogy vártam, és ahogy a továbbiakban is várom: a végletek csatája a BVSC-Vasas párharc. Volt ugyan két-három lehetőségünk a rendes játékidőben eldönteni a mérkőzést, ám a Vasas pont attól jó, nagyszerű csapat, hogy rögtön lecsap a lehetőségre, és kihasználja az ellenfél legkisebb megingását is. Somossy József: - Izgalmas mérkőzés volt, kár
hogy ilyen módon dőlt el. Amler Zoltán, Sinkovics Gábor Már megint jött Ibolya... Egy percig sem gondolkozott. Megkapta a labdát Madarastól, és azonnal tüzelt. A Vasas mumusává válik lassan. Nem is olyan régen a Komjádiban két tizedmásodperccel a találkozó vége előtt passzírozta be a labdát Kovács kapujába (azzal a góllal egyenlített, és intézte el, hogy az angyalföldieknek kettő helyett három meccset kelljen nyerniük a döntőért!), most meg a hirtelen halálban vezette diadalra a BVSC-t. Ibolya Tamást lassan Vasas-ölőnek is nevezhetjük... "Húh, nagyon nehéz volt" - lihegett a kispadon, miközben
sorra érkeztek hozzá pacsizni társai "Kicsit féltem attól, hogy
Kis Gábor kiesésével négy negyedet kell játszanom, erre tessék,
közel öt és fél lett belőle... De sebaj, jó, hogy így alakult.
Magunknak tettük a végén nehézzé, de megnyertük, és ez a lányeg. A
gólom? Elhatároztam, hogy gyorsan ellövöm, nehogy hátulról leszedjék
a kezemről a labdát. Aztán csak néztem, vártam, bemegy-e a
kapufáról. Csodálatos érzés volt, amikor láttam, hogy gól
lett!" BVSC
VASAS
Gól - emberelőnyből: 12/3, ill. 13/2
Negatív reklám A tudósítás nem jöhetett volna létre, ha... Reklámszövegként számtalanszor hallhattuk az ilyen és hasonló mondatokat. Ez eddig rendjén is volna. Ezúttal azonban másról van szó. Mint keddi számunkban - mind a beharangozóban, mind a sportműsorban egyaránt - írtuk, a BVSC-Vasas pólóbajnoki elődöntő aznap 19 órakor lesz a Szőnyi úton. Nos a meccset 17.30-kor kezdték... Az a sok száz szurkoló, aki gyanútlanul az általunk megjelölt időpontban ért oda a helyszínre, már csak a távozó zuglói és angyalföldi játékosokat láthatta, becsapva érzi magát. Joggal. Mint ahogy lapunk is, amelyet elfelejtettek értesíteni az illetékesek (hogy kik, ne kérdezzék, mert a rendező klub a szövetséget, a szövetség a rendező klubot jelöli meg illetékesként...), hogy a tv2 kérésére másfél órával előbbre hozták a találkozót. Szóval ha nincs az a Vasas-szurkoló (!), aki délben a szerkesztőségünkbe telefonált és közölte a helyes időpontot -mert se innen, se onnan még akkor sem jeleztek... -, akkor mi is csak a dudaszó után érkezünk a Szőnyi útra. Kinek is fontos a vízilabda...? Fradi-Honvéd -a második felvonás Kísért-e a sors? FTC-Mirato-Honvéd-Domino 18.20 Kísértetiesen hasonlít a helyzet az egy évvel ezelőttire: akkor a nyolc pontig tartó elődöntőben 6-2-re, ezúttal pedig 5-1-re vezet a Honvéd a Ferencváros ellen. És a Fradi ugyanúgy padlón volt, mint ezúttal. Tavaly felállt onnan Vad Lajos csapata - majd azzal a lendülettel a bajnoki aranyat is besöpörte. Hogy mi lesz most? Csak tippelni lehet. Nincs már Kiss Csaba, Steinmetz Ádám és Balogh Gábor sem, akiknek nagy szerepük volt anno a feltámadásban. Van viszont Kósz Zoltán és Székely Bulcsú, a két olimpiai bajnok, akik bármikor eldönthetik a meccseket. Ehhez persze mind nekik, mind társaiknak, jóval többet kell nyújtaniuk, mint vasárnap tették. A zöldek a Kőér utcában nagyon gyatra teljesítménnyel rukkoltak ki, lélektelenül játszottak (eddig soha nem volt ez jellemző rájuk!), nem véletlenül mondta a 12-5-ös, megsemmisítő vereség után Vad: "Szégyellem magam." A Népligetben nem csoda ezek után, hogy a fejekben próbáltak rendet tenni. A szerdai második összecsapáson kiderül, sikerült-e. Az ellenfél ellenben nyugodtan készül az újabb csatára. Kovács István és csapata kedden megnézte a BVSC-Vasas találkozót (már a leendő riválist szemlélték?), majd megbeszélést tartott. Az edző leginkább arra hívta fel pólósai figyelmét, hogy még véletlenül se higgyék azt, hogy lefutott a párharc, még véletlenül se becsüljék le az FTC-t. Kétszer egymás után eladni a nagy előnyt bizony óriási blama lenne. Amler Zoltán, Sinkovics Gábor, Nemzeti Sport 2001.04.18. A zuglóiak sebesen eltüntették a hátránytAz aranygól döntött Tegnap délután a Szőnyi úti uszodában megkezdődtek a vízilabda bajnoki elődöntő másik ágának küzdelmei. A BVSC-Vasas találkozóra az angyalföldiek készülhettek nyugodtabban, hiszen az alapszakaszból hozott két ponttal előrébb voltak a nyolc pontig tartó küzdelemben. A hátrányt a zuglóiak a 6-5-ös aranygóllal kicsikart győzelmükkel most eltüntették. Vári Attila, a Vasas tízese és Fülöp Gergely, a BVSC hatosa heveskedik a labdáért A BVSC szerezte meg a vezetést, de Steinmetz révén nem engedte meglépni ellenfelét a Vasas. A csapatok éleslövészetet rendeztek egymás kapuja előtt, ám a csatárok nem igazán voltak eredményesek. A térfélcserénél 2-2-es eredményt mutatott az eredményjelző. Aztán jött Németh Zsolt és vele együtt éledt a vasutasremény. Egymás után hármat is berámolt, így 5-3-ra megugrott a BVSC az utolsó negyedben. Rákapcsolt a Vasas és Vári egalizálta az eredményt a lefújásig. A hosszabbítás két részében nem változott az állás, jöhetett a ,hirtelen halál". És jött Ibolya Tamás, akiről kiállították az emberét, majd ő szerezte meg az aranygólt. Gerendás György, a BVSC edzője: - Végig mi játszottunk jobban, a Vasas jött utánunk, de a győzelemhez szerencse is kellett. Somossy József, a Vasas edzője: - Izgalmas mérkőzés volt, sajnálom, hogy ilyen módon dőlt el. Buda Balázs, A színes Sport 2001.04.18. |
| ||
|
||
Vízilabda.2001 |
||
|