Honvéd-Domino-FTC-Mirato 11-8 (3-3, 3-0, 2-2, 3-3)

Kőér utca, 900 néző. V: Császár, ifj. Juhász

"Ha nem bírjuk el az esélyesség terhét, akkor nem is érdemeljük meg, hogy a döntőbe kerüljünk." Az iménti kijelentést nem más, mint a Honvéd sokat megélt edzője, Kovács István mondta, aki félórával a kezdés előtt kilépett az uszodából. Dohányozni indult, aztán kibe bottlott bele?

Naná, hogy a rivális mesterébe. Vad Lajos Rusz doktorral füstölgött. "Holnap hat húszkor a Népligetben" - válaszolt egyértelműen egy kósza érdeklődőnek, aki meg merte kérdezni, hogy na mi lesz a meccsen.

Bejut a Honvéd vagy - csakúgy, mint tavaly -vert helyzetből ismét egyenlít, fordít a Fradi?

Nos, jó ideig úgy tűnt, az utóbbi variáció következik be. Elvégre Nyéki Balázs a második perc végén Baktalórántháza térségéből ejtett a kapuba. Baktalórántháza ezúttal a félpályát jelentette... A fiatal ferencvárosi szeme, mint a róka, és a kivitelezés... Szegény Pelle morcosan nézett a druszára, aki zseniálisan ismert fel, hogy ő bizony a centerre mozdult ki. De a druszának ez is kevés volt! Azután, hogyKósz biztosan hárította Szívós emberfórból leadott lövését, megmutatta, ismét lendült a keze. Közelebbről, ezúttal erőből, jól. Több mint négy és fél perc telt el, 0-2-t mutatott az eredményjelző.

A Kőér utcában zengett-zúgott a két szurkolótábor (megkockáztatható: ennyien még soha nem préselődtek be a Domino-katlanba), ment a szokásos bíróanyázás, a cukkolás, a drukkolás. Takács Attila, a hazai Takács Attila (névrokona, a zöldek Takija vállsérülése miatt a partról szorított a társaknak) élesztette fel a Honvéd-reményeket, amit Tiba álompassza után Paján próbált leh?teni. Tartotta kétgólos előnyét a vendéghad. De jött Péter Imre! Ha két évvel ezelőtt írjuk ezt, ha két évvel ezelőtt történik ez, akkor valószín?leg "felrobban" a Fradi-tábor. Az örömtől.

Most a dühtől. Attól, mert a rutinos pólós, az exfradista a riválisnál mutatta meg: az a kéz bizony még most is képes bármire. Mondjuk két biztos előnygólra...

És ekkor leblokkolt az FTC. A centert, a névnapos centert, Matajsz Márkot keresték a vendégek, de vagy nem találták (szó mi szó, sokat volt víz alatt...), vagy rossz passzokat adtak. Vagy kontrát fújtak ellenük. Közben a túloldalon beindult a gólözön: Sugár a négyest vágta be, majd Tóth Imre mutatta meg, fő a higgadtság. A múltkori derbi végén elvesztette a fejét (talán ezért pihentette őt az első negyedben edzője), de ezúttal nem lehetett kihozni a sodrából. Két akciógóllal boszantotta Kószt, aki egyébként is is mérges volt, lévén "elfelejtettek" előtte védekezni a többiek. Ez a második negyed döntötte el tulajdonképpen a mérkőzés végkimenetelét. Csak a száraz tényeket nézve: a másik három hét perc döntetlenje mellett ez a szakasz 3-0-s Honvéd-győzelmet hozott, százszázalékos hazai "előnykihasználással" (nullából nulla...) és nullaszázalékos vendégmutatóval (négyből nulla).

A Domino-attak fotytatódott a következő negyed elején is (Bereczki kíméletlenül lőtte ki a jobb felső sarkot), azaz 7-3-nál nem maradt sok kérdés. Székely ugyan a Fradi szempontjából végre-valahára közel tizennégy perc után megtörte a csapat gólcsendjét, mi több, Szebeni lövése is becsorgott, de érezhető volt, innen már lehetetlen talpra állni. Különösen úgy, hogy Pelle is belejött, Takács is ellenállhatatlan volt, no meg hogy a szerencse is elpártolt a címvédőtől.

A címvédő Fradi. Bizony nem sokáig használhatjuk már ezt a jelzőt. A megfiatalodott csapat becsülettel küzdött, de fejet kellett hajtania a rivális előtt. A kieséssel a negyedik helyen zárta a bajnokságot - nem véletlenül szomorkodott hosszú perceken át a teljes csapat.

Mindeközben természetesen a túloldalt majd szétfeszítette az öröm, az alapszakasz megnyerése után bajnoki döntőben szerepelhet az együttes. Úgy, hogy az esélyesség terhét is elbírták...

A nyolc pont eléréséig tartó párharc végeredménye: 9-5 a Honvéd javára, amely bejutott a bajnoki dönőbe, ahol a BVSC-Vasas párharc győztese lesz az ellenfele

Amler Zoltán

Mestermérleg

Kovács István: - Rosszul indult, de nagy öröm, hogy talpra tudott állni a csapat. Sokat beszélgettünk, aminek meglett az eredménye. Jó volt a kapusunk, jól védekeztünk, nem lehet vitás, megérdemelten nyertünk. Mi megtettük a magunkét, várjuk az ellenfelünket.

Vad Lajos: - Úgy érzem, volt esélyünk, de elvették tőlünk. És nem a Honvéd... A vezetésünk után véleményem szerint megfogták a csapatomat, amely azért ezt nem tudta elviselni. Negyedikek lettünk, és bár volt esélyünk a jobb szereplésre is, ismét talpra álltunk, azt kell mondjam, ez a helyezés sajnos a realitás.

Lefogták, majd együtt mosolyogtak

Fordult a kocka. Ezúttal neki kellett nyugtatni. Szükség volt ám rá! Történt, hogy a második negyedben, 4-3-as Honvéd vezetésnél cserével végleg kiállították a bírók a hazaiak egyik vezérét, Sugár Sándort. "Miért?!" - üvöltött a vízben a pólós, aki aztán a parton sem akart lehiggadni. Nagyon dühös volt, legszívesebben rohant volna az őt kiállító bíróhoz, ám Novák Ferenc szakosztályvezető ott termett és lefogta őt.

"Dühös volta, azt hittem, ezért nem játszhatok a következő meccsen. Hála istennek nem így van..." - könnyebbült meg a lefújás után Sugár, aki továbbra sem érti a kiállítását. "Nem csináltam semmit, egész egyszer?en a ferencvárosi eljátszotta, hogy megütöttem. Jól színészkedett, de szerencsére mi jól pólóztunk" - mosolygott.

Az őt lefogó szakosztályvezető is vigyorral az arcán emlékezett vissza a kritikus szituációra. "Hát, jó erőben kellett lennem, hogy lefogjam a Sanyit. Sikerült, látszik, vízilabdások között vagyok. Nagyon boldog vagyok, erre a döntőre vágytunk. Mostantól pedig az aranyra!"-mondta Novák Ferenc.

HONVÉD
PELLE, Gombos, Varga II Zs. 1, Bárány 1, Szívós, TAKÁCS I A. 3, PÉTER 2
Csere: BERECZKI 1, Ofner, Sugár 1, TÓTH I. 2, Kovács O.
Edző: Kovács István

FTC
Kósz, Székely 1, NYÉKI 2, MATAJSZ, PAJÁN 4, Tiba, Vogel
CSERE: Komlósi, Szebeni 1, Boyd, Hesz, Haufe
Edző: Vad Lajos

Gól - emberelőnyből: 7/4, ill. 12/6
Négyméteresből: 1/1, ill. 1/0

.Az ötödik felvonás következik

Gerendás leülhet, a Vasas döntőbe kerülhet

BVSC-Vasas 17.30

Az ötödik felvonás következik. Hogy a végén végképp legördül-e a függöny, avagy egy újabb, záró felvonásra kerül sor, nem tudni. Amennyiben a Vasas győzni tudna a Szőnyi úton, máris készülhetne a fináléra. Persze, erről hallani sem akarnak a zuglóiak. Ők abban bíznak, hogy csütörtökön legyőzik az angyalföldieket, és a Komjádiban ki-ki meccset játszhatnak velük szombaton. Ebbéli reményüket alátámaszthatja az is, hogy a párharc első és harmadik öszecsapásán is fel?lmúlták a Vasast, azaz a Szőnyi úton mindkét elődöntős találkozójukat győzelemmel abszolválták.

Ám nem könnyen -tegyük hozzá! Előbb Ibolya Tamás hirtelen halálban lőtt góljával, majd Varjas Attila nagyszerű, négy gólos teljesítményével, mégis csak minimális különbséggel. A csapatba az előző találkozón visszatért az arcüreggyulladással bajlódó fiatal center, Kis Gábor, vele egyértelm?en bővült Gerendás György taktikai repertoárja.

Apropó, Gerendás. Az olimpiai bajnok tréner a zuglói vezetőkkel karöltve kérvényezte, a múltkori zavaros meccs körülményeit figyelembe véve töröljék a piros lapját, engedélyezzék neki az ötödik elődöntőn a kispadra ülést. Az elnökség, az új elnökség szerdán 18 órától a Kárpátia étteremben zárt ajtós ülést tartott, ahol helyt adtak a kérvénynek.

Hogy mit szólnak mindehhez az angyalföldiek, nem nehéz kitalálni...

A Vasas kihasználta a lélekzetvételnyi időt, Somossy József egynapos pihenést engedélyezett a tanítványoknak. A piros-kékeknek eszük ágában sincs az utolsó, hazai meccsre hagyni a döntést, bőszen hangoztatták, harmadszorra nyerni fognak a Szőnyi úton. Felkészültek mindenre, bár arra nagyon fognak vigyázni, hogy ne ismétlődjön meg a múltkori Szőnyi úti jelenet, amikor is a kulcsemberek a találkozó végét a kipontozódások miatt a medence széléről voltak kénytelenek végignézni. Vigyáznak, ám a bíráskodásra nem könny? felkészülni...

Nemzeti Sport 2001.04.26.