"Gyerekek, menjünk, igyunk meg együtt itt a pizzériában egy sört, aztán mindneki menjen haza. Este találkozunk, és keződhet a mulatság" -- szólt a pezsgőben úszó Tóth Imre társaihoz, mintegy jó órával a bajnoki döntő lefújása után. A csapatkapitánynak nem lehetett ellentmondani, igaz, elég volt a hullafáradt Sugár Sándorra nézni, aki nem is titkolta: "Azért a buli előtt ránk fér egy nagy szundikálás" -- habogta, miközben egy whiskyt szorongatott a kezében. Későbbre tartogatta.

A csapat annak rendje és módja szerint vasárnap este hétkor összejött. A Kolossy téren, egy bevásárlóközpont tetején (az Artúr Király vendéglőben) ünnepelte a sikert. Nem véletlenül a magasban dáridóztak a pólósok, elvégre nem máshova, mint a csúcsra értek a BVSC legyőzésével.

"Ezerkilencszázhetvenhárom óta vagyok a csapatnál, ez az itt eltöltött időszak legszebb napja" --áradozott a háttérben rengeteget dolgozó szakosztály-igazgató, Novák Ferenc, aki a következőkben látja a siker kulcsát: "Egy igazi csapat, egy igazán összefogó társulat a miénk, ahol évényesül az egy mindenkiért , mindenki egyért elv. A Honvéd elnöke, a Spartacus elnöke, a szponzorok, a vezetők, a játékosok egytől egyig rengeteget tettek azért, hogy rólunk beszéljen a pólótársadalmom."

A Spartacus (még így hívták) Gerendás Lajos irányításával 1992-ben, egyéves kitérő után került vissza az első osztályba, ahol a 11. helyen végzett. Ezután Kenéz György vette át az edzői pálcát (fokozatosan javult az együttes, elvégre a 11. helyet két 8., majd egy 6. követte), ám az igazi áttörés 1999-ben következett be. Novák Ferenc az, aki 1998-ban, akkor a gárda élére csábította a mesteredzőt, Kovács Istvánt.

Akkor még Honvéd-Spartacusként küzdött a csapat -- rögvest az első évben Magyar Kupa-győzelemig jutott. A soraiban már ott tempózott a mostani aranycsapat magja, Tóth Imre, Sugár Sándor, Ofner Dániel, Bereczki Miklós, Takács Attila, Gombos Gábor, Jäger Gábor és a saját nevelésű, eddig még csak ebben az együttesben játszó center, Bárány Attila. "A javuló eredménynek köszönhetően a szponzorok is jöttek, láttak, jó helyre teszik a pénzüket. Bíztak bennünk, bíztak abban, hogy még ennél is jobb lesz a csapat."

Az lett. A Honvéd átvállalta a Spartacustól a szakosztályt. És az Opel Gombos mellett érkezett a legnagyobb szponzor, a Westel. Novák sikerrel járt Szolnokon, az összes fővárosi élcsapat kívánságlistáján szereplő Varga II Zsolt őket választotta. Érkezett a Fraditól Pelle Balázs és Péter Imre, majd a sokáig emlegetett tavalyi kudarc után (mert senki sem vitatta, az FTC elleni elődöntő, amikor is 6--2-es pontelőnyről 8--6-ra veszíttett és lemaradt a fináléról a Domino, kudarc volt a csapat életében) a két nagy tehetség, Kovács Olivér és a szintén rengeteg ajánlattal rendelkező Szívós Márton is a Kőér utcában kötött ki. Összejött hát az a csapat, amely teljes joggal nyerte meg a 2001-es bajnokságot.

Honvéd-Domino. A nyugalom szigete. "Tényleg az. Kölcsönös a bizalom, így tényleg élvezet dolgozni. És nem állunk ám meg. Olimpiai bajnokokat szeretnénk hazacsábítani. Együtt akarjuk tartani a csapatot, és még jobban megerősíteni. Hamarosan elkezdődnek az érdemi tárgyalások a kiszemeltekkel, nevekkel csak azután szolgálhatok. Ígérhetem, nagyon jó csapatunk lesz, olyan, amelyik a Bajnokok Ligájában sem vall szégyent."

Bajnokok Ligája. Nem titok, a Honvéd-Domino megpályázza az egyik selejtezőcsoport megrendezését, sőt -- és ez nem akármilyen hír! --, amennyiben a legvégén a négybe kerül, a négyes döntőt is! Az lenne csak a nagy dobás!

Egy szelet sporttörténelem

Olyan már volt, hogy egy családban három generáció nyerjen magyar bajnokságot (a Gyarmati famíliában aranyérmes a két nagyszülő, Gyarmati Dezső és Székely Éva, a két szülő, Hesz Mihály és Gyarmati Andrea, továbbá az unoka, Hesz Máté), arra azonban még sohasem volt példa, hogy ugyanabban a sportágban érjen révbe a nagyapa, apa, fiú hármas. Vasárnap ez is megtörtént: a Vasassal győztes idősebb Szívós István, a Fradival és az OSC-vel nyerő ifjabb Szívós István után most a Honvéd színeiben Szívós Márton is bajnoki elsőséget ünnepelhetett.

Emelt fővel veszítettek

Vége. Kikapott a BVSC. Nehéz elviselniük a vasutasoknak a vereséget, hiszen egyszer már felálltak a padlóról, kiharcolták a hosszabbítást. A döntő után Kis dühében majdnem összetört egy széket -- Gerendás György le is tolta őt ezért. Majd higgadtan, szomorúan elemezte Szécsivel a találkozót. Madaras sokáig bosszankodott azon a bizonyos lövésén, amely a végén fölé szállt, amely után elkezdődött a Honvéd-fiesta. Gerendás leginkább őt vigasztalta. Az eredményhirdetés előtt a BVSC-s tréner köpenybe parancsolta játékosait, azonban csak a fél csapat ment oda a zsűrihez. A többiek inkább a padnál maradtak. Így tett Mészáros Csaba is: "Hosszabbításban még sosem adtak mégyméterest, főleg nem ilyenért...."-- sopánkodott. A kipontozódott Fülöp szerint nemcsak a bírókon múlt: "Lehetne a bírókat szidni, de az az igazság, hogy sok fórt kihagytunk.""Összességében jó mérkőzés volt, kár, hogy így kellett eldőlnie" -- ezeket már Szécsi Zoltán mondta.

Az eltiltott Gerendás György helyett Derekas Szilárd irányította a csapatot: "Ha az előző három találkozó is ilyen lett volna, talán jobban fölpörgünk, hiszen ez a mi játékunk annak ellenére is, hogy most kikaptunk. Természetesen gratulálok a Honvédnak, hiszen huszonkét évig a Szpariban játszottam" -- mondta a BVSC másodedzője. Az együttes mindenféleképpen dicséretet érdemel, emelt fővel veszített.

Nemzeti Sport, 2001.05.08.