Ha optimista módon közelítünk a szombati férfi vízilabda FILA Szuperkupa-döntőhöz, elég azt mondanunk: a gálának induló, ütközetként végződő találkozót hosszabbítás után 10-9-re nyerte a Vasas a Domino-BHSE ellen. Ha kissé szkeptikusabbak vagyunk, adódik a kérdés: meddig feszülnek majd az indulatok a bajnoki végjátékban, ha már az ünnepélyesnek szánt évzárón is majdnem háborús állapotok uralkodtak?

Csurig telt ház, 3000 néző várta a Komjádi uszodában a játékosokat, akik már a bemutatáson gladiátori pózban feszengtek, nyilvánvalóvá téve, szó sem lesz kedélyes, jópofáskodó évzáróról. Ehelyett a három-három olimpiai bajnokkal és fél tucat klasszissal, valamint több tízmilliós főszponzori támogatással - és ösztönzéssel - felálló csapatok olyan erődemonstrációra készültek, amelynek üzenete barátban és ellenfélben, játékvezetőben és szurkolóban hónapokig élhet. A vasasosok gesztusain érződött, számunkra -talán mert az őszi rangadót elveszítették a Honvéddal szemben - még egy fokkal fontosabb a meccs.

A labda Kiss Gergely (Honvéd) tenyerén
Gy. Balázs Béla felvétele

Így is kezdtek, 3-1-re vezettek, és balszerencséjüknek, azaz a Vári kapufájából indított Domino-kontrának róhatják fel, hogy 4-1 helyett 3-2-vel tértek először pihenőre. Az első 7 perc után végképp elszabadult a maradék gálahangulat, és nemzetközi kupadöntőhöz méltó hőfokú derbi zajlott. Az angyalföldi tábor összeveszett, ha tehette volna, össze is ugrik a Honvéd-kispaddal, főleg a szitkokra válaszoló Tóth Imrével, a párok a vízben folyamatosan egymást heccelték vagy fegyelmezték, Heszt csak heccelték, nem fegyelmezték, így szándékos ütésért végleg kizárták, Kovács Olivér szögletből Vári Attila fejét célozta... A legziláltabb pillanatokban a piros-kékek már a levonulást fontolgatták, mert szerintük csak kétszer állították ki Varga Tamást, ám a zsűri három hibát tartott számon.

Néhány percnyi lélektani hadviselés után azonban Székelyék visszatértek, fej-fej melletti csatában 9-9-re hozták a rendes játékidőt, majd a hosszabbításban 10-9-re diadalmaskodtak. Így övék lett a Szuperkupa, nekünk pedig -miután rögzítettük, hogy a szakma Biros Pétert (aki most vérző szemöldökkel távozott a medencéből) és Valkay Ágnest választotta 2001 legjobb pólósává, Tóth Imrét pedig a legjobb hazai játékossá - a nem mindennapi meccsélmény mellett megmaradt a kételyünk: örüljünk vagy aggódjunk, amiért már most hadviselő féllé vált a két legjobb magyar csapat.

Népszava 2001.12.31.