|
Gyarmati Dezs� a World Waterpolo magazin c�mlapsztorija
A legnagyszer�bb fejezet Nem el�sz�r, �s gyan�that�an nem utolj�ra egy magyar n�z vissza az olvas�ra a World Waterpolo c�m� magazin c�mlapj�r�l. A nemzetk�zi v�zilabda�let �js�gj�nak legut�bbi sz�m�t egy Gyarmati Dezs�vel k�sz�lt interj� uralja, akinek p�lyafut�s�t a lap "a sport�g t�rt�net�nek legnagyszer�bb fejezetek�nt" aposztrof�lja.
Gyarmati a besz�lget�s sor�n elmondja, j�t�kosk�nt a toki�i arany�rem kiharcol�s�t �rezte legnehezebbnek, hiszen a remek jugoszl�v csapatot csup�n g�lk�l�nbs�ggel el�zte meg egy�ttes�nk, ugyanakkor a legeml�kezetesebb diadalnak egy�rtelm�en a melbourne-it jel�lte meg. Edz�k�nt term�szetesen montreali aranycsapat�t tartja a legjobbnak: "ez egy olyan egy�ttes volt, amilyenr�l minden edz� �lmodik: klasszisok sora, akik az �let teljesen k�l�nb�z� ter�leteir�l j�ttek, de �ssze�rve rendk�v�l harcos, b�tor �s intelligens csapatt� v�ltak. Ennek a g�rd�nak az alapjai m�r kor�bban lerakattak, �n �vr�l �vre kieg�sz�tettem egy �j, remek j�t�kossal, Csap�val, Horkaival, Sud�rral: megvolt a folyamatoss�g, csak egy-egy apr� darabot kellett hozz�tennem a nagy eg�szhez. Ez a magyar v�zilabda titka: mindig tal�lunk egy-egy �j j�t�kost, aki valami speci�lisat tud, �s akivel rendre re�lis es�ly�nk van az olimpiai arany�remre." A moszkvai, kudarck�nt elk�nyvelt bronz�remmel kapcsolatban beismeri, hogy "a megannyi szt�r k�z�tt �n egyre ink�bb egy extra j�t�koss� v�ltam, ahelyett, hogy edz�k�nt dolgoztam volna. Sziszt�m�m hat �ven �t m�k�d�tt, az utols� kett� sor�n m�r kev�sb�, hi�ba l�ttam a gondokat az esem�ny el�tt hat h�nappal, nem tudtam �rdemben tenni ellen�k." Tr�nerk�nt m�g egy nagy hib�r�l eml�kezik meg, a v�logatott vezet�s�nek elv�llal�s�t 1986-ban, amikor kilencedikek lett�nk a madridi vil�gbajnoks�gon. Azt k�vet�en Olaszorsz�gban tev�kenykedett, majd a rendszerv�lt�sra hazat�rt. "A k�s�bbi minisztereln�k �ri�si nyom�st gyakorolt r�m, hogy v�llaljam el a magyar sport vezet�s�t, de v�g�l nemet mondtam, �s a k�pvisel�s�g mellett csak a v�zilabda-sz�vets�gben v�llaltam tiszts�get." A t�zoldalas (!) interj� k�sz�t�j�nek - Markellosz Szitareniosz, a WW g�r�g f�szerkeszt�je - arra a k�rd�s�re, hogy honnan ez a m�rhetetlen mennyis�g� energia, Gyarmati �gy felel: "Ez az �n egyik legf�bb jellemz�m. �s azt is sz�ks�gesnek tartom megjegyezni, hogy sosem �reztem irigys�get m�sok ir�nt, s�t, mindig is �rdekeltek az emberek." A sport�g j�v�j�r�l sz�lva az exkapit�ny kifejti: "nem lesz k�nny� l�p�st tartani a vil�ggal, hiszen n�lunk alapelem a v�z, emiatt mindig is ez lesz az a sport, amit az �sszes k�z�l a legnehezebb j�tszani." Javallatai k�z�tt szerepel a 25 m�teres medence, a j�t�kosok sz�m�nak cs�kkent�se (h�tr�l hatra), a k�tpontos g�l bevezet�se a t�voli, hat-h�t m�teren t�li l�v�sekn�l, a kisebb labda pedig gyorsabb akci�z�st tenne lehet�v�: "az edz�k a t�mad�sra koncentr�lhatn�nak, azaz els�sorban egy j� centert �s remek l�v�ket keresn�nek, akik gond n�lk�l sz�tzil�lnak b�rmif�le v�dekez� taktik�t, ezzel egyszersmind cs�kkentve a v�z alatti t�rt�n�sek �s persze a b�r�skod�s fontoss�g�t. Az emberek a g�lt szeretik, att�l v�lik egy sport�g l�tv�nyoss�." Hogy ebb�l lesz-e valami, nagy k�rd�s, hiszen Gyarmati �gy l�tja, jelenleg nincs egys�g a nemzetk�zi p�l��letben. "Egy olyan vezet� k�ne, mint a hetvenes �vekben Ante Lambasa volt" - mondja, mi meg csendben tessz�k hozz�: a jugoszl�v FINA-eln�k alap�totta meg anno ennek a nemzetk�zi v�zilabda-magazinnak az �s�t, az International Waterpol�t. T�rt�netesen Gyarmati k�zbenj�r�s�ra... CSG, Nemzeti Sport 2002.01.25. |