Domino-BHSE-Dinamo Moszkva (orosz) 13-4 (1-2, 3-0, 4-0, 5-2)

Kőér u., 1500 néző
V: Margetta (szlovén), Stampalija (horvát)
Gól - emberelőnyből: 6/5, ill. 8/2

BHSE: KOVÁCS Z., Gombos 1, BIROS 5, Jäger, MOLNÁR T., TÓTH I. 2, KISS G. 2
CSERE: Szívós, BERECZKI 1, BÁRÁNY 1, Takács A., SUGÁR 1
Edző: Kovács István

DINAMO MOSZKVA: Lantszov, Apanaszenko 1, Zacsev, Rogyionov, Csetszov, Zilaljev 2, Akszenov
CSERE: Kutuzov, Ivlev, Szlatvickij 1, Dokucsajev, Ivanov
Edző: Borisz Popov

VK Becsej (jugoszláv)-Jug Dubrovnik (horvát) 6-7

Az állás: 1. Honvéd 4 pont (24-12), 2. Jug 4 (19-13), 3. Becsej 0 (14-18), 4. Dinamo 0 (11-25)

Kék-csoport: Spandau (német)-Posillipo (olasz) 9-16, Olympiakosz (görög)-Olympique (francia) 7-7. Az állás: 1. Posillipo 4, 2. Olympiakosz 3, 3. Olympique 1, 4. Spandau 0

Nincs annál rosszabb, amikor magatehetetlen az ember, amikor szólni nem tud a körülötte zajló eseményekhez, amikor csak nézi, nézi, bambán bámulja, mi történik vele. Ha eddig nem tudták volna, most bizonyosan megtapasztalták ezt az érzést a moszkvai játékosok...

"Még én is beállhattam volna a végén" - mosolygott önfeledten Novák Ferenc szakosztályvezető, utalva az ellenfél teljes megsemmisítésére, tönkrezúzására. Kovács István taktikája ezúttal is bevált, a Domino bedarálta a Dinamót. Nagyon nagy verést mért az orosz bajnokra - és ezalatt ne is feltétlenül az eredményt tessenek érteni. Fizikailag roppantotta ellenfelét a Kőér utcai sereg, úgy úszta szét a kékeket, mint ahogyan az a nagy könyvben meg vagyon írva.

Hogy 2-1-re vezettek szomdszédaink? Hogy Biros lefordulásgóljára Zilaljev és a jó öreg Apanaszenko révén kettővel válaszoltak? Nincs és nem is volt jelentősége. Utólag könny? ezt így kimondani, de aki ezen pillanatokban a Honvéd kispadját kukkolta, tudta, mi a dörgés. Az uszodák Kokója nyugodtan állt a parton, az idegesség legkisebb jelét sem lehetett rajta észlelni (jó, persze, a három elpuskázott lefordulás után azért nem lejtett diadaltáncot...), szemei előtt látta a folytatást.

A kés percről persze közelebb került az oroszok nyakához, szufla sehol, a Honvéd meg tarolt, ment, varázsolt a csapat. Kovács Zoltán mindent megfogott, a labda az istenért sem jött volna ki róla, miközben Sugár, Kiss, majd Tóth járt túl a magasan jövő lövésekkel szemben tehetetlen Lantszov eszén. Az utóbbi gólja a fizikai fáradtságon túl idegileg is demoralizáló hatással bírt az ellenre, ugyanis a második dudaszó előtt három másodperccel érkezett. Mindazonáltal ha csak 3-2-vel fordulnak a felek, akkor sem valószínű a kiélezett parti, mert idővel még inkább felgyorsult a gépezet, mintha a mester fogta, és feljebb kapcsolta volna a képzeletbeli darálón a fokozatot.

Molnár Tamás esete hűen tükrözi az eseményeket: "Papesz" a második negyedben seperc alatt két személyit gyűjtött be, nevelt, nevelgetett, majd ahogyan várta, eljött az ideje. Az ólomsúlyok alatt sérvet kapó oroszok nem tudtak mit kezdeni vele, Kutuzov, Ivlev és Zilaljev is lemorzsolódott róla, amely szituációk után végre a statikus játékban is tesztelhette tudását a Domino. Hogy miként? Biros először, másodszor, majd senki többet, harmadszor (Öné a pálma, "Fácán"!), szegény kapus... Aztán Kiss Gergő is bevágott egy fórt, miközben Gombos gyorsaságának, egy az "ókorban" begyakorolt, csodálatos Sugár-Tóth kompozíciónak, Bereczki helyzetfelismerő képességének, majd Bárány lélegzetelállító csavarjának tapsolhatott a publikum. No meg a legvégén Szívós önzetlenségének (így jutott el a jól bevált öt gólig Biros), az óbecsei siker után az újabb két roppant fontos pontnak.

Da szvidanja - integette a maroknyi B-közép az oroszoknak, amihez mi csak annyit tegyünk hozzá: a Dinamo továbbjutására is igaz légyen a jól begyakorolt tőmondat...

Mestermérleg

Kovács István: - Felszabadultan, kiválóan játszott a csapat. A kért taktikát maradéktalanul betartotta. Idővel szépen felőröltük az ellenfelet, így nagyon fontos két pontot szereztünk. Minden játékosommal elégedett vagyok.

Borisz Popov: - Erről a meccsről nem tudok mit mondani...

AZ, Nemzeti Sport 2002.02.04.

A kapuban Szmirnov, bekkben Jevsztignyejev, centerben Sztratan, a szélen Jacev és Zakirov, hátrébb Balasov, no és az örökmozgó Jerisov - elég komplett kis csapat. Amikor tavaly júniusban egy ideig úgy t?nt, anyagi z?rbe kerülhet a Dinamo Moszkva, nevezett válogatott pólósok a Mediterraneum felé vették az irányt. Ha ők itt lennének, bitang nehéz dolga lenne a Domino-BHSE-nek a továbbjutás szempontjából létfontosságú derbin - node így sem lesz könny?. A Bajnokok Ligájának második körében az orosz bajnok látogat a Kőér utcába, és Kovács István szerint, ugyan a Dinamo egy meglehetősen randa, 12-7-es vereséggel indított otthon a Jug Dubrovnik ellen, ennek ellenére aligha intézhető el egy kézlegyintéssel. Merthogy egy orosz gárda ellen sosem mehet biztosra az ember: mondhatni, a nemzetközi mezőnyben ők állnak leginkább közel hozzánk. Erősek, nincs rajtuk a dél-szlávokra jellemző taktikai béklyó, azaz brahisok, és szintén elég sokat tudnak a vízilabda tudományából. "Húsz másodperccel a befejezés előtt egy pöcköléssel nyerték meg az Olympiakosz elleni meccset az athéni csoportselejtezőn, zseniális gól volt - illusztrálja Kovács István az iménti megállapítást, a pireuszi trénertől, Kásás Zoltántól kapott kazetta alapján. - Nemrég megmutattam a fiúknak is: aki a látottak után lebecsülné a moszkvaiakat, az megérdemli a sorsát." Kovács szerint, semmi speciálissal nem készülnek, megpróbálják a hazai bajnokikról jól ismert darálással felőrölni a vendégeket. "Ez m?ködött eddig, bár kétségtelen, a kívülálló mondhatja, nem vagyunk teljesen meggyőzőek. De ha csak az Újpesttel vívott szerdai partira gondolok, akkor azért megállapítható: két negyedig bárki bírja tartani magát, utána derül ki, hogy maradt-e még ereje. Ebben bízunk a Dinamo ellen is, tudva, hogy őket természetesen nehezebb lesz megtörni. Elfárasztani viszont talán egyszer?bb."

Annyi szent, van kit. Elvégre az orosz fővárosban még néhány régi motoros is ott tesz-vesz az együttesben, így a zseniális kézzel megáldott idősebbik Apanaszenko, továbbá a kőszikla-jelleg? Ivlev. Ők a pillérek, akik "között" a többi, fiatal, robbanékony pólós - például Akszenov és Zajcev - mozgolódik. Akad még egy ismerős, a cserekapus, Scsegyerkin: a Gyima becenévre hallgató, mosolygós hálóőr több éven át brillírozott Szegeden, érthetően beszéli a magyart ("Most ván pénz... Putyin ákárjá sport megint nagy... Dinámónál jó. Ném csák ez az év, a többi is."), elmondása szerint két hete a Jug extraklasszis centere, Mile Smodlaka végezte ki őket három akciógóllal. Nos, klasszis nálunk is van középen, Molnár Tamás, aki remélhetőleg hasonló vagy még jobb teljesítményt nyújt, mint Óbecsén. S ha felzárkózik mellé az utóbbi időben kissé halvány Kiss Gergő, továbbá Biros Péter - ő betegsége miatt nem játszott a nyitányon -, a többieknek elég csupán az átlagot hozniuk. Persze, ha ők is többet nyújtanak, akkor végre lehetne néhány nyugodt pillanatunk, ami a Domino eddigi BL-meccsein - a kvalifikációt is beleértve - eleddig nemigen adatott meg.

A látszat - csal?

Többek között azért nehéz verőfényes jövőt jósolni a vízilabdának, mert a sportág irányítói olykor a látszat szintjén sem ügyelnek arra, hogy profinak tekintsék őket. Elég csak megnézni a bíróküldést: vasárnap a Kőér utcában a szlovén Margeta mellett a horvát Stampalija fújja a sípot. Minimum érdekes annak fényében, hogy a két együttes egyik vetélytársa a horvát bajnok Jug Dubrovnik. No most az ilyesmire futballban például kényesen ügyelnek, holott ott egy játékvezetőnek nagyságrendekkel kisebb a befolyásolási lehetősége, mint vízilabdában. A LEN illetékesei azonban fütyülnek minderre, sőt, amikor a Honvéd vezetői szolidan érdeklődtek, mennyire gondolják mindezt komolyan, azt a választ kapták, hogy nincs elég kvalifikált bíró. Ezen a mondaton most nem kezdenénk ironizálni, pusztán azt jegyeznénk meg, hogy ebben a körben ez nem egyedülálló baleset: a Pireusz-Nizza találkozón az olasz Clara az egyik ítész, miközben a két együttes a Posillipo Napolival van egy csoportban. Hogy csak cserélni kellett volna? Igen, de az túl egyszer?nek t?nhetne. Azaz marad a vállrántás: bízzunk benne, hogy csupán a látszat csal.

CSG, Nemzeti Sport 2002.02.03.

Megjöttek az oroszok
Az utolsó simítások a Kőérben

Ki-ki a maga módján, de gőzerővel készül a Dinamo Moszkva ellen. A játékosok, Molnár, Biros, Kiss és a többiek Kovács István irányítása alatt hol a medencében, hol a parton teljesítik az elmondottakat, a tévések kábelekkel, papírokkal a kézben ügyködnek az élő közvetítés érdekében, az uszodai stáb, élén Novák Ferenc szakosztály-igazgatóval pedig bírókat, ellenfelet szállásol el, teljesíti az elő-előforduló kívánságokat.

Nagy meccs lesz, most már nyugodtan mondhatjuk, a sok nagy csatát megélt kőbányai arénában. Meccs, amelyen sokat, iszonyatosan sokat tehet a magyar bajnok álmai megvalósításáért. Amennyiben a Domino-BHSE felülmúlja az oroszokat, négy ponttal a tarsolyában nyugodtan várhatná a Bajnokok Ligája harmadik körét, a címvédő Jug elleni ütközetet...

"Jönnek az oroszok!"--mókázott Novák Ferenc még péntek kora délután, várván a Dinamo-küldöttségre. Végül héttájban meg is érkezett a huszonegy tagú csoport, amely köszönte szépen, este nem kért edzéslehetőséget. "Miután az első fordulóban mi idegenben, Becsejen nyertünk, ők meg otthon a Durbroviktól kaptak ki, számukra létfontosságú lenne a győzelem. Ám bizakodom, elvégre teljes a csapat, mindenki egészséges, jó formában van. Nagy meccs lesz, de nyerünk"-- toldotta meg a Honvédot szívügyeként tekintő vezető, aki azt is elárulta: szépen fogynak a jegyek a derbire (szombaton még lehet elővételben tikettet váltani a vasárnap délelőtti csatára), így garantált az újbóli telt ház.

Nemzeti Sport 2002.02.02.