Domino-BHSE--BVSC-Brendon 11--7 (4-1, 3-3, 2-1, 2-2)

Kőér utca, 1000 néző, V: Székely, Bátori
Gól - emberelőnyből: 9/6, ill. 15/5
Négyméteresből: 3/2, ill. -
Kipontozódott: Bereczki (19. p.), Jäger (24.), Takács (27.), ill. Vincze (25.)
Kiállítva cserével, végleg: Petik (14.), Csányi (27.), Nagy V. (a lefújás után)
Továbbjutott: Domino-BHSE 16-14-es összesítéssel
Domino-BHSE: KOVÁCS Z., Szívós 1, BIROS 2, Bereczki, MOLNÁR T. 2, BÁRÁNY 2, KISS G. 2
Csere: Gombos, Jäger 1, Ofner, Takács 1, Sugár
Edző: Kovács István

BVSC-Brendon: Szécsi, Csányi, Vincze, Mészáros, KIS G. 1, Varjas, Szűcs 1
Csere: IBOLYA 3, Császár, Petik 1, Fülöp 1, Gór-Nagy, Németh Zs. 1
Edző: Gerendás György

A két gólt szerző Molnár Tamás szenved a vízben

Rossz nyelvek szerint még Czinege elvtárs volt a hadsereg főparancsnoka, amikor a Honvéd pólódandárja utoljára négyes nyeretlenségi szériát produkált. Márpedig az utóbbi másfél hétben csúnya sorozatba keveredett a bajnokcsapat, pontvesztés a BVSC ellen, aztán három zakó (Vasas, Jug, BVSC), hírlik, a csütörtöki kupavisszavágót megelőző beszélgetésen Kovács István némiképp kieresztette a hangját.

Szemközt Gerendás Györgyöt csupán az idegesítette - az viszont nagyon -, hogy Varjas Attilát még a kezdés előtt öt perccel is zargatta egy ifjú hölgy a pólós munkahelyéről (egy ügyvédi iroda) - hogy milyen keresetről volt szó, nem tudni, Gerendás ugyanakkor kis híján keresetlen szavakra ragadtatta magát.

Varjas első megmozdulásán mindenesetre nem érződött az intermezzo, a nyitó támadásnál lábbal blokkolta Biros lövését. Utóbbi ugyanakkor másodszorra nem tévesztett, kiszorított helyzetből meglepte Szécsit, aki ezen a napon valahogy nem nyúlkált oly felpörgött állapotban (gyaníthatóan nem a bemelegítés kezdetén bemutatott hatalmas parti esés miatt, noha könnyű volna erre fogni...). A hazai gárda láthatóan nekidurálta magát, miközben a kétfás előnnyel érkező vasutasok némiképp megilletődöttnek tűntek, kimaradt két fórjuk is. Molnár szemközt kihasználta a ziccert, sőt, Bárány és Jäger révén akciógólok is születtek (lefordulásból, mutatós átlövésből), amire egy pazar Petik-pattintás volt csupán a válasz (4-1).

Szűcs remek kapáslövésével indult a második rész, ám erre Kiss Gergely nemsokára válaszolt, s minthogy Németh blokkba lőtt fórban, Szívós viszont kihasználta, hogy Szécsi időlegesen a kötél mögé űzetett egy rafináltnak szánt labdaszerzésért (a szabaddobásra készülő Molnárba kapaszkodott), első ízben ugrott meg jobban a Honvéd (6-2). Csakhogy a negyed első felében remekül működő védekezés - center négy méterre tolva, a távoli lövések hatástalanítva - négy perc után megbomlott, a BVSC pedig kihasználta két adódó előnyét, mindkétszer bámulatos precizitással játszva meg a "zsákolásra" emelkedő Ibolyát (6-4). Az összesített azonban nem sokáig maradt egál, minthogy egy jogosnak tetsző négyméteresből Biros ismét a Honvéd felé billentette a mérleg nyelvét, ráadásul a felháborodásában vízre sújtó Petiket cserével végleg kiküldték a bírók.

E kissé flúgos végjáték rátelepedett a harmadik rész elejére, először Bereczki úszott ki anélkül, hogy kiállították volna, Kovács azonban védte az így üresen maradt Vincze lövését, eztán Molnár varázsolt centerben - akciózásának értékéből némiképp levont, hogy a gól a támadóidő 43. másodpercében esett, a zsűriben ugyanis valaki a kelleténél korábban tenyerelt rá a 35-ös gombra (természetesen annulálták a találatot). Takács veszett erejű bombája viszont "jogerőre emelkedett" (8-4), igaz, kisvártatva Fülöp sem teketóriázott az egyre feszültebbé váló összecsapáson. Ugyan a játékvezetők mindent elkövettek, hogy kézben tartsák a meccset, ám a forrongó indulatok egyre többször csordultak túl ama bizonyos peremen, amit tűréshatárnak is neveznek. Úgy festett mindazonáltal, hogy a BVSC-sek bírják nehezebben a leginkább saját maguk keltette pezsgő őrületet, egymás után három előnyt is kihagytak, miközben Bárány két forgatása is négyméterest ért a bíróknál. Az elsőt Kiss belőtte, a másodikat Szécsi "szétdumálta", legalábbis némi közjáték után Biros a lécre vágta a labdát ("Molnár a csapatkapitány, hogy folyamatosan dumálű" - tette fel a költői kérdést a kapus, lévén a center Biros mögül rendre előadást tartott a játékvezetőknek, kit milyen messzire küldjenek el az ítéletvégrehajtó környezetéből).

Németh bitangerős pattintása még utoljára visszahozta a vendégek reményeit a negyedik rész nyitányán (9-6), az elodázhatatlant azonban csak ideig-óráig tolta ki Kovács István, aki túl hamar kért időt egy labdaszerzést követő kiállításnál (Molnár és Biros indult Szécsi ellen, pördült is egyet idegesen a hibájára ráébredő edző). Bárány ettől függetlenül magányosan kiemelkedve, könnyedén behúzta az immáron hat az öt ellen végigpasszolt fórt a letámadásos taktikában súlyosat bakizó védők között. Átellenben Kovács kapussal az élen a sokadik hátrányt is kibekkelte a Honvéd, s bár a szögletet követően Ibolya szépített centerből, egy újabb védelmi rövidzárlat után Molnár zárhatta rövidre a mérkőzést Szívós passzát követően (három másodperc maradt az előnyből, mégis simán meg lehetett játszani a belső embert: 11-7).

A maradék három percben elvben még bármi történhetett volna, a klasszikus vízilabdát idéző jelenetsorokból azonban kevés maradt. Olyik vendégjátékos elébb a fonalat veszítette el (fölébombázott kettős előny), majd az idegeit (kiállítás ütésért). Az egyébként végtelenül izgalmas, szédületesen pörgő párharc lecsengése nem volt igazán méltó az addigiakhoz: a záró pillanatokban Gerendás szóváltásba keveredett egy volt Honvéd-játékossal, aki állítólag leköpte őt, mire Szécsi a kapuskidobást az inkriminált tettet elkövető drukker páholya felé irányozta. Őt megvédték érdemei, cseréjét azonban nem, Nagy ugyanis a duda után egy óriási rúgott a keze ügyébe került labdába a parton, amiért adminisztratíve kiállították - végül Gerendás a zsűriasztalnál reklamált a vele történtek miatt, s szólt ki egy neki beszóló nézőnek. Hogy ezért kapott-e piros lapot, arról nincs megbízható információ, az ugyanakkor tény, hogy a jegyzőkönyv megjegyzés rovatát szétfeszítették a beírások.

Volt miről regélni - más kérdés, hogy a pólósok és edzőik higgadtan, egymással kezet fogva váltak el. Mi meg legfeljebb azt sajnálhatjuk, hogy a tavalyi bajnoki döntő ismétlése már a tizenhat között összejött - holott mindenki jobban járt volna, ha később "lapozgathat" egy ilyen színvonalú regényt, mint a Háború és béke.

Mestermérleg:

Kovács István: - Ideje volt, hogy a csapat végre úgy játsszon, ahogy tud. Különösen a védekezéssel voltam elégedett, elöl ráadásul több gólt is lőhettünk volna.

Gerendás György: - Kijött a százmilliós különbség a két szakosztály között, csupán azt nem értem, miért kell büntetni azért egy klubot, ha nem játékosokat vesz, hanem nevel.

Hétvégi negyeddöntő

Kialakult a negyeddöntők hétvégi menetrendje. A már ismert párok - Eger-Ferencváros, OSC-KSI - mellett a következő mérkőzésekre kerül sor: Vasas-Neptun és Domino-Szentes. Utóbbi két párharc időpontjai és helyszínei: Vasas-Neptun, szombat, Komjádi, 19.30 óra; Neptun-Vasas, vasárnap, Szőnyi út, 17. Domino-Szentes, szombat, Kőér utca, 17; Szentes-Domino, vasárnap, Szentes, 18.
Már nyolcban a Vasas

UTE-Taxi 2000-Vasas-Plaket

6-12

(2-3, 0-3, 1-4, 3-2)

Komjádi uszoda, 400 néző. V: Juhász, Horváth Cs.

UTE: Áts - Dávid 1, Kéri 1, BENCZUR, Zentai, Dala, SUTI 3. Cs: Ábrahám 1, Létay, Vargyas, Kocodisz, Szőcs. Edző: Csapó Gábor

VASAS: Németh II Zs. - Varga D. 1, Varga II. Zs. 1, VARGA T. 4, Vári 1, Vindisch 1, MADARAS 3. Cs: Székely, STEINMETZ Á. 1, Hesz, Mátyás. Edző: Somossy József

Gól - emberelőnyből: 6/0, ill. 9/6

Négyméteresből: -, ill. 1/0

Továbbjutott: Vasas, kettős győzelemmel, 20-11-es összesítéssel

Lipcsei Árpád

"Remélem, csütörtökön többel győzünk" - zárta rövidre a beszélgetést szerda este Somossy József, a Vasas edzője, miután együttese az első csatában 8-5-re legyőzte a Csapó Gábor által dirigált Újpestet.

Az angyalföldiek aztán még nagyobb előnyre tehettek volna szert a találkozó elején, de ha már Áts kapus nem is, a kapufa többször is a lilák segítségére sietett. Madaras, Mátyás és Steinmetz többször is csak centikkel tévesztette el a célt, azaz a háló ruganyossága helyett a léc szilárdságát tesztelte. Álljunk meg egy szóra Steinmetznél: a Vasas centeréről számolatlanul szórták ki a játékvezetők a bekkeket, ám társai az előnyök tetemes részét parlagon hagyták - Vári két alkalommal is mellésuhintott.

A visszavágó előtt másról sem lehetett hallani a lelátón mint: "... hallottad, hogy a Honvéd már továbbment?" Szóval a Vasas-szurkolók már a soros kupaderbi előtt a jövőre gondoltak - és a címvédésre. Kérdés csak annyi maradt, hogy mi a véleményük erről maguknak a játékosoknak.

Kéri-blokkal kezdődött a csata második felvonása, majd a szülinapos - a 23.-at ünnepelte - Vindisch tesztelte Átsot, eredmény nélkül. A másik oldalon kihagyott fórt követően Dávid cakkozta ki a bal felsőt - zseniális lövés volt. Három perc múlva mégis a vendégek vezettek, előbb Vindisch, majd Vári lőtte át az újpesti zónát, utóbbi úgy, hogy előtte Áts hatástalanította Vindisch büntetőjét. Az előny aztán gyorsan elfogyott, lévén Ábrahám ravasz centerezés végén átejtette Némethet, ám a végszó mégis a vendégeké, nevezetesen Varga Tamásé volt.

Steinmetz simított be villámgyorsan egy előnyt - ő is brusztolta ki - amúgy felvezetendő a második játékrészt, majd Varga Dániel mutatta meg, miért is folyt érte oly sokáig a huzavona. Madaras újabb - a dudaszóval körülbelül egy időben eső - találatát hosszas kabarészerű egyeztetés után annullálta a zsűri, így maradt a négygólos különbség a félidőre. A térfélcserét követően újabb három vendéggól esett - Madaras, Varga Tamás és Varga II. Zsolt volt eredményes, azaz végképp eldőlt a derbi. A záró négy minutumban Varga Tamás, Kéri és Madaras gólváltása jelentett még eseményt, így alakult ki a 12-6-os végeredmény.

A Vasas teljesen megérdemelten lépett a legjobb nyolc - illetve négy - közé, feltételezhető ugyanis, hogy a Neptun gárdája még kevesebb kellemetlen percet fog okozni a Somossy-tanítványoknak, mint az UTE.

Mestermérleg

Csapó Gábor: - Az első meccsen elfáradtunk. Ma is jól játszottunk, néha szép dolgokat is bemutattunk, igaz, néha pocsékul védekeztünk.

Somossy József: - Megpróbáltunk szépen játszani.

Nemzeti Sport 2002.03.01.