Kovács István újra leül beszélgetni a játékosaival
Több kell, ez nem vitás
Sokan úgy voltak vele, nem érheti baj a Honvédot, Moszkvából fél
gőzzel is elhozza a két pontot. A hazai 13-4-es diadal legalább is
erre engedett következtetni. Az edző, Kovács István persze
nem győzte hangsúlyozni: ez a meccs más lesz, a Dinamo sokkalta jobb
csapat annál, mintsem még egyszer ekkora zakóba fusson bele. Azt
viszont a mesteredző sem titkolta, mindenképpen győzelmet vár a
Bajnokok Ligája negyedik fordulójában. Győzelmet, amely biztosítaná
a Domino Final Fourt, azaz a négyes döntőbeli részvételt.
Nos, a két pont begyűjtése elmaradt, mi több, immáron csak abban
az esetben lehet csoportjában első a magyar bajnok, és kerülheti el
a Posillipo Napolit, amennyiben mindkét hátralévő, a Jug és a Becsej
elleni hazai meccsét is hozza (előbbit ráadásul minimum három
góllal...), és slusszpoénként a horvátok elveszítik az oroszokkal
szembeni összecsapásukat. Maradjunk annyiban, inkább a második
helyre érdemes fogadni...
"Bosszantó a vereség, egy ponttal is bebiztosíthattuk volna
magunkat, erre fel előfordulhat, hogy még nekünk kell
izgulni"-bosszankodott Kovács István, aki jól tudja: innentől
kezdve elvben kulcsfontosságú is lehet a két hét múlva esedékes Jug
elleni derbi, hiszen Fatovicék egy esetleges Kőér utcai
sikerrel a hátuk mögött akár sakkozhatnának is, és az utolsó
fordulóban kiejthetnék a mieinket (feltéve, hogy előtte
Apanaszenkóék leverik a Becsejt).
Szóval, el kell páholni a címvédőt -igen ám, de a Honvéd a jelek
szerint mély gödörben van. Vereség a Magyar Kupában a BVSC és a
Fradi (előbbi a visszavágón kijavítva, utóbbi mínusz háromról
indulva még anulálható), a bajnokságban a Vasas, a BL-ben a Jug,
most pedig a Moszkva ellen. "Nem vagyunk jó passzban, annyi
szent. Tudtam, és a kezdetekben, amikor szárnyalt a csapat, amikor
sorra ütötte ki ellenfeleit, is hangsúlyoztam: előbb-utóbb a rossz
szériával is meg kell barátkoznunk. Igen ám, de azt nem gondoltam,
hogy ennyi ideig tart majd. Nem tudom, hogy miért, de rengeteget
hibáznak a játékosaim, a saját butaságaik miatt jönnek a vereségek.
A BVSC elleni meccs után ültünk le beszélgetni úgy komolyan először,
kérdeztem, mi a baj, de próbáltak nyugtatni, ne izguljak, minden jó,
majd meglátom. Sajnos, újra le kell ülnünk, mert a végtelenségig nem
lehet ezt csinálni, valami problémának ugyanis lennie kell. Pánik
nincs, ezt szeretném hangsúlyozni, bízom a fiúkban, tudom, hogy
ahogy a jó, úgy a rossz széria is elmúlik valamikor, de mégiscsak
tennünk kell valamit"-folytatta a Honvéd trénere, aki bízik
abban, csütörtökön, a Ferencváros ellen újra az általa megálmodott
játékot láthatja a vízben. Az orosz fővárosban három-négy percig
láthatta. Végre fantasztikusan kezdtek pólósai a BL-ben, Molnár
Tamás feltartózhatatlan volt (nem mellékes: immáron nem először
adott teljesítményével frappáns választ az őt néhány gyengébb hét
után már-már temetni készülőknek), az emberfórok megjátszása maga
volt a tökély, és a védekezés is a póló magasiskoláját idézte.
Utána...
"Nem értem. Fantasztikusan kezdtünk, csodálatos gólokat
szereztünk, semmi jel nem utalt arra, hogy megismétlődik a Fradi
elleni mérkőzés. Aztán újra előjöttek azok a hibák, amelyek immáron
kísértenek bennünket. Eldönthettük volna az egészet, kihagytuk a
helyzeteket, és elképesztően buta gólokat kaptunk, folyton
kapaszkodunk kellett.Nem sikerült, nem sikerülhetett." Biros
Péter gólerős játéka is kevésnek bizonyult, a Honvéd 10-9-es
vereséget szenvedett. Az, hogy a legvégén Molnár egyértelmű
visszahúzásánál becsukták a bírók a szemüket, talán felébreszti a
társaságot: több, sokkal több kell ugyanis, ha a BL-ben is a csúcsra
tör az együttes.
AZ, Nemzeti Sport 2002.03.12.