|
| ||||
|
Férfi BL, Piros-csoport, 5. forduló
A Domino legyőzte a Dubrovnikot DOMINO-BHSE-JUG DUBROVNIK 10-7 (3-3, 3-2, 1-1, 3-1) Kőér utca, 1200 néző. V: Moliner (spanyol), Kratochvil (szlovák)
HONVÉD: Kovács Z., Tóth I. 2, Biros, JÄGER, MOLNÁR T. 2, Kiss G. 1, GOMBOS
JUG: Volarevic, VRANJES 3, FATOVIC 3, DROBAC, Smodlaka, Krzic, Boskovic 1
Becsej (jugoszláv)-Dinamo Moszkva (orosz) 5-5 Az állás: 1. Jug 8 pont, 2. Honvéd 6, 3. Dinamo 4, 4. Becsej 2 Az utolsó forduló (április 13.) párosítása: Honvéd-Becsej, Jug-Dinamo
Hát nem. Nem, mert az azt megelőző órában a horvátok által éltetett Jugnál jobb csapat ügyködött a vízben. Domino-BHSE. A jobb csapat. A magyar bajnok. A krízisből kilábaló együttes. Amely a meccs elején ezúttal is rosszabbik arcát mutatta. Az eggyel beljebb s nem a szélen kezdő Kiss Gergő révén ugyan vezettek a hazaiak, ám Vranjes és Fatovic ugyanolyan higgadtan értékesítette emberelőnyös helyzetét (itt Molnár, ott ki más, Smodlaka harcolta ki a fórt, fórokat). Mi több, az egyedül hagyott Vranjes gyönyörű ejtésével nyomatékosította: papíron ugyan hiába tét nélküli a Bajnokok Ligája címvédőjének ez a derbi, egy igazi sztárcsapatnál nem a papír számít... Bereczki lövése után már-már úgy tűnt, a 4-1-ért támadhatnak a vendégek, másodperc tört része alatt rémlett fel az odavágó emléke, amikor is 6-1-es szakasszal vett rajtott a frissen kinevezett horvát szövetségi kapitány, Veselin Djuho gárdája. Tóth Imre agresszivitása azonban meglepetésként hatott Volarevic kapusra, a rárontó Tóth kikaparta Molnárnak a gesztenyét, az elcsent labdát elegánsan emelt a kapu előtt üresen álló centerhez. A gól egyértelműen a Domino csapatkapitányának érdeme, de ami ennél is fontosabb, nyugtatólag hatott a többiek idegére. Maradjunk annyiban, rájuk fért... Legelőször is Gombos Gábort kell kiemelni. A szélső hónapokkal ezelőtt csodás formát futott, ment, rohant, úszott, ahogy csak bírt. Aztán kidőlt a sorból. Betegsége jelentősen visszavetette, azóta régi önmagát kereste. Jelentem, megtalálta. Alig négy perc alatt triplázott. A műfaj nem a gólszerzés, hanem az előkészítés volt. Precíz keresztpassz a súlypontját balra helyező horvát fal fölött (Tóth a befejező, 3-3), okos átadás a védőjétől megszabaduló társhoz (Sugár, 4-3), majd Boskovic büntetőjét követően álomszép ívelés a fórban kiemelkedő középcsatárhoz (Molnár, 5-4). Az eksztázisba jövő dominósok Sugár irtózatosan nagy bombagóljával fokozták a tempót, amit a harmadik találatát jegyző Vranjes bírt a túloldalt a legjobban. A térfélcserét tehát 6-5-nél végezték el a felek, ám a folytatás megemlítése előtt érdemes egy kicsit elidőzni. Például Smodlakánál. "Nem lőhet akciógólt! Nem, nem és nem!" -adta ki az ukázt védőinek Kovács István. Jäger, Bereczki és Takács az első pillanattól kezdve teljesítette az utasítást. Smodlaka a dubroviki meccshez képest százszor szorosabb őrizetet kapott, az akciózásra fikarcnyi esélye sem volt, így a kiállítások szerzésére korlázozódott tehetsége. Az amerikai Baileyvel közösen ki is brusztolt ötöt tizennégy perc alatt (említett négyessel négy értékesítve), miközben a mieinknél a Molnár, Bárány duónak -mindkettő szerepeltetése neuralgikus pontnak számított idegbecsípődés, illetve lázas betegség miatt -,írd és mondd, kettőt ítéltek a bírók. Mindez a Honvédot dicséri, hiszen bajnokcsapatunk négyszer is akciógóllal fejezte be az attakot! Hangúlyozzuk: a Jug Dubrovnik, a BL-győztes ellen! A harmadik és negyedik játékrészben ugyan már egyszer sem sikerült ez a bravúr (nyilván a szünetben hevesen magyarázó Djuho mester megelégelte fiai "puhaságát", s ennek is volt köszönhető a Jug brutálisabb védekezése), de a négy értékesített fór mellett hátul megnyerte a csatát a hazai egylet. A mindent eláruló adat: nyolcvanról nulla-, azaz nullaszázalékosra zuhant a horvátok előnykihasználása! Smodlakát tovább aprították a bekkek, sőt mi több, volt, hogy vegytisztán szerelték, háromszor kiállítás nélkül védekezték ki a harmincöt másodpercet Birosék (Kratocvil és Moliner engedte a kemény játékot, az oda-vissza menő rafinált fogások fölött tudatosan hunyt szemet), az igazán klasszisprodukciót azonban hátrányban mutatták. Bizony, Kovács Zoltánnak a legritkább esetben kellett közbeavatkoznia, a Honvéd-retesz fantasztikusan zárt, mindig odaért egy-egy blokkoló kéz a labda útjába. Mindössze Fatovic járt szerencsével: a huszadik percben egy begyakorolt akciót fejezett be (keresztpassz kapásból ellőve), majd a huszonharmadikban két egymásutánban kihagyott Jug-fórt követően használta ki kíméletlenül a védekezők megingását. Mindazonáltal ezzel is csak egyenlíteni tudtak a csoport élén álló horvátok (6-6 és 7-7), és ezzel el is lőtték az összes puskaporukat. El, mert innentől az emberfelettien küzdő Domino még egy lapáttal rátett a tűzre. Racunicát az őrületbe kergette, és kipontozta Molnár, ezt kihasználva előbb Szívós lőtte ki okosan a hosszút (csak azért az első gólját lőtte, mert az első negyedben 3-3-nál a magyar gólbíró elfelejtette feltenni a zászlaját...), majd Sugár emelhette joggal karjait a magasba, miután középrő leadott lövése jutott túl Volarevicen. És még nem volt vége! A Dubrovnik játékosai az idő szorításában hol a kapufát, hol egy Domino-köpenyes labdaszedő kissrácot találtak telibe előnyben, ha pedig nagy nehezen a kapuig jutottak, ott Kovács védett bravúrral. A koronát Fatovic mezőnyfaultja, Kovács István időkérése után a Szívós, Kiss, Tóth hármas tett fel a Honvéd fejére: a hátrányban letámadó védelmet teljesen felfűzve járt eredménnyel a trió, 10-7-re alakítva a találkozó végeredményét. A legfontosabb persze az, hogy a BVSC után a Domino-BHSE révén
másodízben lesz magyar csapat a Final Fourban (hiába is hozná be
esetleg ponthátrányát az utolsó fordulóban a Becsejjel remiző
Dinamo, az egymás elleni eredmény a mieinknek kedvezne), mégsem
valószínű, hogy kedves horvát barátaink a lefújást követően ezt
ünnepelték volna tíz percen keresztül. Bár, ki tudja... Mestermérleg Kovács István: - Köszönöm a csapat minden egyes tagjának ezt a sikert, mindenki maximálisan teljesítette a feladatát. Nagyon jól védekeztünk, különösen emberhátrányban, és a támadásaink is pontosak voltak. Fizikálisan is rendkívül jól bírtuk, emellé párosult az akarat, az, hogy a címvédő ellen vívhatjuk ki a továbbjutást. Veselin Djuho: - Megérdemelt a magyar csapat
győzelme, ám ha egy kicsit több szerencsénk van, pontot
szerezhettünk volna. Brescai bravúr Reccóban Nem maradt nyitott kérdés a BL utolsó köre előtt - már a tekintetben, hogy mely csapatok alkotják a négyes döntő mezőnyét. Miután egy rendkívül izgalmas mérkőzésen a Dinamo Moszkva nem tudott győzni Óbecsén (5-5) - elsősorban a négy gólt szerző Krsztonosics miatt -, a Honvédnak egy győzelem kellett a továbbjutáshoz, amit meg is szerzett. Csupán a rend kedvéért említjük, hogy ha a záró körben a Moszkva virtusból győzne Dubrovnikban, a Domino pedig otthon a Becsej ellen, akkor Kovács István együttese a csoportelső (ennek azonban kevés a valószínűsége). A másik kvartettben már szombat délután eldőlt, hogy az Olympiakosz Pireusz megy tovább a Posillipóval, miután a nizzai gárda nem kis meglepetésre kikapott Berlinben. Ezek után Pireuszban Kásás Zoltán csapata egy svunggal kiütötte a Posillipót: a nápolyiak közül egyedül a két negyednyi játék alatt három gólt lövő Kásás Tamás játszott elfogadhatóan. Imígyen az utolsó körben itt is van esély arra, hogy az Olympiakosz előzzön, bár nem valószínű, hogy a Posillipo otthon pontot veszít a nizzaiakkal szemben. A LEN-kupa döntőjében a negyeddöntőben és elődöntőben az első
otthoni mérkőzésen taroló, 15-3-ra, illetve 10-2-re nyerő reccói
szupergárda alaposan megszenvedett a Bresciával szemben (Benedek
Tibor például nem szerzett gólt). A hat akciógólt szerző
vendégek végig tapadtak a hazaiakra, 6-4-nél és 8-6-nál sem törtek
meg, azaz maradt esélyük a visszavágóra. További eredmények. Kék-csoport: Spandau (német)-Olympique
Nice 8-7, Olympiakosz Pireusz (görög)-Posillipo Napoli (olasz) 10-7.
Az állás: 1. Posillipo 8, 2. Pireusz 7, 3. Nice 3, 4. Spandau
2. LEN-kupa, döntő, első mérkőzés: Pro Recco (olasz)-Leonessa
Brescia (olasz) 8-7 A BL-döntő rendezésének küszöbén Végtelenül boldog Domino-játékosok kászálódtak ki a vízből, akik hosszú idő után tapasztalhatták meg, milyen az, amikor egy kifejezetten erős riválist sikerül két vállra fektetni. "Nagyon kemény center, a világ egyik legjobbja, de nem lőhetett gólt. Rendkívül erős, de megfogtuk"-mosolygott Smodlakára és maga, illetve védőtársai teljesítményére utalt Takács Attila. Bereczki Miklós szintén a horvát centert említette meg, "Jót harcoltunk vele, a bírók is hagyták a csatát", de kitért a továbbjutásra is: "Nagyon örülök, hogy kiköszörültük a csorbát. Moszkvában elaludtunk, azt hittük, az itthoni győzelem után nem lehet gond, ezért is veszítettünk. Most azonban mindenki nagyon odatette magát, nagyon jól játszottunk." A legboldogabbak egyike Novák Ferenc szakosztályvezető
volt: "Végre ismét fantasztikus volt a csapat, végig azt
csinálták a gyerekek, amit Kókó megbeszélt velük. Nagyon örülök, és
szeretném kiemelni, hogy a mi szurkolóink mellett a horvátok is
csodálatosak és sportszerűek voltak." Talán nem árulunk el nagy
titkot, a győzelem, a továbbjutás után nem sokkal már érkeztek
kérdések a LEN római házából a Domino négyes döntőbeli rendezésével
kapcsolatban. Hivatalosan egy héten belül döntenek az illetékesek,
ám tudva azt, hogy a Magyar Televízió garanciát vállalt a LEN-felé,
miszerint közvetítené a Szigetről a mérkőzéseket, valószínűsíthető:
hamarosan újabb győzelmet ünnepelhet a magyar bajnok. A gólbírókról Görgényi István tudna mesélni arról, milyen a horvát gólbírók prototípusa. Kilenc éve a magyar mester azért nem írhatott történelmet a Nizza együttesével, mert a BEK-elődöntő visszavágóján, a hirtelen halálban a helybéli gólbíró természetesen nem jelzett, amikor az orosz légiós, Dmitrij Apanaszenko ejtése nyomán a labda átlibegett a vonalon - miközben a franciák reklamáltak, a Jadran Split befejezte a meccset. Amivel pusztán azt akarnám érzékeltetni, hogy nemzetközi kupamérkőzéseken bevett szokás: gólbíró hazai kapunál jóformán csak kidobást, átellenben szögletet ismer, ráúszásnál a honfitárs egy méterrel előbbről indulhat, de ami a leglényegesebb: véleményes esetben rendre gólt jelez (persze az övéi javára). Legfeljebb a semleges mérkőzésvezető nem adja meg, ha nagyon gyanúsnak véli az esetet. Efféle szituációból nem akad sok, hárommeccsenként ha egy. Ám ilyenkor nincs helye pártatlanságnak s ártatlanságnak. Pontosan azért, mert a vízilabda alaptörvénye: nem maradhatsz adós. Vagyis azokat a vitatható gólokat, amelyeket külföldön vesznek el a magyar csapatoktól, vagy adnak meg az ellenfélnek, itthon kell behozni. Kötelező. Nem érezheti magát feszélyezve egyetlen magyar játékvezető sem, aki a gólbírói székben ül. Sajnos, néha azt tapasztalni, a mieink túlságosan is szemérmesek. A szabályok mindenekfelett. Hát nem. Kupahétvégéken kizárólag a patriotizmus dominálhat. Mert vasárnap belefért a túlzott semlegesség, de lehet, a BL négyes döntőjében már nem fog. Mellesleg Szívós labdája fél méterrel volt a gólvonal mögött. AZ, CSG, Nemzeti Sport 2002.03.25. Mellőzték a matematikátA legjobb négy között a Dominó Fontos mérkőzés várt tegnap a Honvéd-Dominóra a vízilabda BL-csoportmérkőzések utolsó előtti fordulójában. A Jug Dubrovnikot a bonyodalmak elkerülése érdekében meg kellett verni. Nos, meggyőző játékkal 10-7-re nyertek Birosék és biztosították helyüket a négyes döntőben. A mérkőzés nem a mi szánk íze szerint kezdődött. Sokkal inkább örülhetett az a kétszáz lelkes horvát szurkoló, aki elkísérte csapatát. A vendégek elhúztak 3-1-re. A Honvéd a negyed végére kiegyenlített, és Sugár két gólra növelte csapata előnyét. A térfélcsere után keményen védekeztek a csapatok, nem csoda, hogy csak egy-egy gól esett. A záró negyedben aztán tarolt a Honvéd. Bár Fatovics egyenlített, a hazaiak három előnyt kihasználva ismét elhúztak és 10-7-re nyerték a rang-adót. Feltartott kézzel győztek - Nyernünk kellett, nem akartuk, hogy számolgatni kelljen - mondta Kovács István, a Dominó mestere. - Fegyelmezetten játszottunk, a lelkünket is beleadtuk a meccsbe. (buda), A Színes Sport 2002.03.25. Férfi BL, Piros-csoport, 5. fordulóÓvatosan, de biztosan Domino-BHSE-Jug Dubrovnik (horvát) Kőér utca, 10.45 (tv2) A magyar-horvát csúcstalálkozó vasárnap délelőtt a Kőér utcai uszodában folytatódik, csak hogy egy szavuk se legyen az ínyenceknek. A Vasas-Mladost után Honvéd-Jug a menü. Bajnokok Ligája, Piros-csoport, 5. forduló. Közel a vég, mikor eldől, ki mehet a Final Fourra, ki pedig a lelátóra. Az előbbire szavaznánk... Kovács István együttese győzelme esetén már biztos döntőbeli résztvevőnek mondhatná magát, utolsó csoportmeccsétől (amelyet szintúgy idehaza vívhat a jugoszláv Becsej ellen) függetlenül. Minden más esetben marad a számolgatás -amire a magyar bajnoknál gondolni sem akarnak. "Nem számolgatunk, nyernünk kell, és akkor végre sikerülne az, aminek már sikerülnie kellett volna..."-magyarázta Kovács István némi éllel, érzékeltetve: csapata réges-rég túllehetne a kvalifikációs kérdésen. "Az az őrjítő az egészben, hogy Moszkvában is megvoltak a lehetőségeink, mint ahogy az összes nem sikerült meccseinken, de nem tudtunk élni velük. Magunknak köszönhetjük, hogy a címvédő ellen kell megpróbálnunk a döntőbe jutás kivívását. Úgy kalkuláltunk, hogy ez a meccs a csoportelsőségért zajlik majd, nos, erről sajnos már nem beszélhetünk. Így viszont még nagyobb a tét számunkra, de biztos vagyok abban, hogy a horvátok is véresen komolyan veszik a találkozót, a presztízsük mellett az sem mindegy, milyen benyomást keltenek a bírók szemében, mi megy hírül a világban. Szóval nagy lesz a harc, és ebből nekük győztesen kell kikerülnünk" -folytatta a Domino mestere, aki természetesen rongyosra nézte játékosaival a február 23-ai összecsapásról készült felvételt. Dubrovnikban nincs jobb szó rá, katasztrofálisan kezdett a magyar bajnok, hiába készült például Smodlakára, a centerzseni rögtön az elején kétszer köszönt be, bizony, 6-1nél úgy tűnt, nagy zakó lesz a vége. Nem lett. Nem, mert az edző szavaival élve "végre elkezdtek a fiúk játszani". Ám hiába jött fel a Honvéd 6-4-re, a Jug a legkisebb megingást is góllal büntette, és végül 9-6-tal tudta le a maga részéről a derbit. "Ez a jellemző rájuk: ha hibázol, máris lecsapnak. Óvatosnak kell lennünk, de nem szabad félnünk tőlük. Kulcskérdés Somodlaka semlegesítése, az emberhátrányos helyzetek kivédekezése, persze, mi nem az egy ilyen sztárcsapat ellen...? A hangulat kifejezetten jó, úgy érze,m hamarosan újra felfelé vezet az út, már a Fradi elleni visszavágón is erre utalt a játékunk. Meg kell csinálunk, nem szabad kikapnunk"-így a Domino trénere. Kovács István csak reménykedhet abban, hogy két centere bírja majd erővel a harcot, a derékfájdalmakkal küszködő Molnár Tamás (becsípődött egy ideg) és a Szentes elleni szerdai bajnoki után csak szombat délelőtt edző, beleázasodott Bárány Attila is hozza a formáját, no meg abban, hogy a csapatba visszatért ész, Tóth Imre is jó napot fog ki. A kapuban Kovács Zoltán néz majd farkasszemet Fatoviccal, Boskoviccal, Smodlakával (micsoda nevek!) és társaikkal, a parton pedig régi ismerősünk, bizonyos Kratocvil fújja majd a sípot. Csak főszerepet ne vállaljon...! Bajnokok Ligája, Piros-csoport Az állás: 1. Jug (horvát) 8 pont, 2. Honvéd 4, 3. Dinamo
(orosz) 3, 4. Becsej (jugoszláv) 1 Tíz olimpiai bajnok a keretben Kihasználva az európai pólóban szokványos húsvéti bajnoki szünetet - több válogatott, így az olasz is a hagyományos nizzai tornán vendégeskedik - Kemény Dénes végre relatíve hosszabb időt tölthet kiválasztottjaival. Jövő héten három napig gyakorol majd a férfiválogatott kerete, melyben ezúttal tíz olimpiai bajnok kapott helyet, hiszen hazatér Benedek, Fodor és Varga Zs. is (Kásás, Steinmetz B. és Märcz viszont nem lesz ott a szigeten). A meghívottak: Kósz Zoltán, Szécsi Zoltán, Kovács Zoltán, Pelle Balázs (kapusok) Benedek Tibor, Fodor Rajmund, Vári Attila, Székely Bulcsú, Varga I Zsolt, Molnár Tamás, Biros Péter, Kiss Gergely, Kis Gábor, Katonás Gergő, Nyéki Balázs, Kiss Csaba, Varga Tamás, Steinmetz Ádám, Madaras Norbert, Bárány Attila AZ, Nemzeti Sport 2002.03.24. |
| ||
|
||
|
||
|