FTC-VMAX-Domino-BHSE 5-9 (3-2, 1-3, 0-4, 1-0)

A mérkőzés osztályzata: 3
Népliget, 200 néző. V: Székely, Kiszeli
Gól - emberelőnyből: 8/3, ill. 9/5
Kipontozódva: Takács I A. (24. p.)

FTC: SOSTAR, Katonás, Nyéki, Takács II A., Tóth L. 1, LEHMANN 2, Tiba 1
CSERE: Szirányi, Paján 1, Vogel, Hosnyánszki
Edző: Gyöngyösi András

BHSE: KOVÁCS, Tóth I., Takács I A., Kiss G. 1, Molnár T., 1, Gombos, Biros 1
CSERE: Jäger 1, Bereczki, Szívós M. 1, BÁRÁNY 2, Ofner, SUGÁR 2
Edző: Kovács István

A mérkőzés előtt alig tíz perccel még békésen beszélgetett a parton a két csapat edzője. Mosolyogva lapogatták egymás vállát, mintha csak egy mérkőzésre készülnének a sok közül. A dolog azonban távolról sem volt ilyen egyszerű, egyrészt mert már nincs olyan sok meccs hátra - szám szerint kettő -, másrészt a jelen állás szerint ez a két együttes találkozik majd a bajnoki elődöntőben is. Akkor pedig már nem lesz mindegy, hogyan végeztek egymás ellen korábban, hiszen az azokon a meccseken begyűjtött pontokat viszik magukkal a nyolc pontig tartó párharcra. Az előző összecsapásukon a Domino győzött, így kétpontos előnyben volt tegnap estig a Fradival szemben. A zöld-fehéreknek tehát mindenképp nyerniük kellett volna, hogy ne kerüljenek már-már behozhatatlan hátrányba a Honvéddal szemben, számszerűsítve: 4:0 helyett 2:2 legyen.

A hazaiak bele is vágtak volna szívük szerint azonnal a közepébe, ám a kezdés előtt kiderült, nem biztosítottak elegendő labdát, ezért a bírók nem adtak engedélyt a rajtra. Az öltözőből végül "sikerült" kiszabadítani a hiányzó játékszert, így elhárult minden akadály a meccs elől. Pedig, ha tudták volna hazai oldalon mi következik, talán örökre a helyén hagyták volna...

Eleinte úgy tűnt, a zöld-fehér álmok válnak valóra, Takács kiállítását kihasználva Lehmann megszerezte a vezetést a hazaiaknak. Igaz, túl sokáig nem örülhettek, hiszen előbb Molnár egyenlített ugyancsak előnyből, majd Biros látványos akciógóljával a vezetést is átvette a Honvéd. Az FTC azonban nem hagyta, hogy lendületben maradjon a bajnok, Tiba és Paján találatával előnyben készülhetett a második negyedre.

A mámor nem tartott sokáig, hiszen Bárány azonnal egyenlített, s ugyan Tóth László káprázatos csavarjával utoljára még vezetett a Fradi, az ezután történtekről csak is horrorrisztikus emlékeik maradhattak a zöld-fehéreknek: tizenkét percen keresztül nem lőttek gólt, mindeközben hatot kaptak, így igazi macska-egér játékká szelídült a rangadó. Ráadásul az erkölcsi veszteség mellett még anyagi kár is érte a Ferencvárost, ugyanis másfél negyed alatt Szirányi két sapkát tett tönkre, s mivel már nem maradt több hatos számmal ellátott fehér fejfedő, kénytelen volt nyolcasban befejezni a meccset.

A Honvéd látványosan ráült az előnyre, nem erőltette a támadásokat, és már a harmadik negyedtől a hátralévő két mérkőzésére tartalékolt. A fél gőzhöz persze partner is akadt, a Fradi az utolsó játékrészben is mindössze egyszer tudta bevenni Kovács kapuját, így a vendégek annak ellenére is sima győzelmet arathattak, hogy a negyedik hét percben még gólt sem dobtak.

Mestermérleg

Gyöngyösi András: -Nagyon rosszul játszottunk ma.

Kovács István: - Okulva az elvesztett Magyar Kupa elődöntőből, nagyon komolyan vettük a védekezést. Ennek meg is lett az eredménye, az utolsó két negyedben már azt is megengedhettük magunknak, hogy tartalékoljunk, és a későbbi meccseinkre gondoljunk.

CSONTOS RÓBERT, Nemzeti Sport 2002.04.18.