Bedarálták az angyalföldi csonkát

Vasas-Plaket--BVSC-Brendon 8-9 (1-2, 3-3, 1-1, 3-3)

A mérkőzés osztályzata: 3
Komjádi uszoda, 1000 néző
V: Juhász, Bátori
Gól - emberelőnyből: 8/4, ill. 9/4
Négyméteresből: 1/1, ill. 2/2
Kipontozódott: Vári (18. p.)

Vasas: Kósz, Varga D. 1, VINDISCH 3, Vári, STEINMETZ Á. 2, Madaras, Székely
Csere: Mátyás 1, Varga II Zs. 1
Edző: Somossy József

BVSC: Szécsi, VARJAS, 2, Mészáros, PETIK 2, Kis G., Vincze 1, CSÁSZÁR 3
Csere: Zoufal, Szűcs, Fülöp, Ibolya, Gór-Nagy, Németh Zs. 1
Edző: Gerendás György

A nyolc pont eléréséig tartó párharc állása: 5-1 a BVSC javára

Bizsergetőnek nem nevezhető feszültség vezette be a délutáni elődöntőt, elvégre a Kőér utcai rettenetet követően a felek nyilván feltették maguknak a kérdést: most akkor mire készüljenek.

Nos, szerencsére a Komjádiban nem a sípszó vette át a hatalmat, határozottan vízilabdajelleget öltött a találkozó. Például mindjárt az első negyedben: Petik négyméteresből szerzett vezetést a vendégeknek, ezt Vindisch egalizálta egy olyan előnyből, amelynek során már-már az ellenfélhez került a labda. Később Varga Dániel döngette meg a felső lécet ziccerből, Székely labdája pedig Szécsi kezében lelt menedéket - annál jobban sikerült az ebből indult BVSC-kontra (Császár, 1-2). A következő, végképp tutinak tetsző Vasas-helyzet is kimaradt: Vindisch büntetője a fáról vágódott ki, amihez Szécsi is hozzájárult egy alig "hallható" piszkálással.

A második negyedet Varga D. parádés pattintása indította, amely előtt a tőle eddig nem igazán megszokott brusztolással teremtett önmagának lehetőséget az ifjú. A válasz azonnal érkezett, Németh emberelőnyben elengedett labdája a kapufáról vágódott Kósz fejére, onnan meg a hálóba - veretes és jogos káromkodásokat váltva ki a kapusból. Eztán az angyalföldi hívek nyomtak el egy szitkot, midőn, szintén fórban, Vári kezéből kiesett a labda, majd az eget áldották, hiszem szemközt Ibolya "ajtó-ablakban" a hirdetőtáblákra célzott. Székely büntetett, spriccelése végén Mátyással lövetett gólt - más kérdés, hogy Kósz lelke megint sérült, elvégre Császár nem túl életerős lökete gólerős gellert kapott Varga D. blokkoló karján. Utóbbi aztán jóvátett valamit, hiszen kettős hátrányban védett a gólvonalra beugorva, később viszont a szimpla előny is elég volt Császárnak az ötödikhez. Erre a zónát addig nem igazán hatékonyan támadó hazaiak Vindisch révén válaszoltak fórból (4-5 - előtte amúgy Varga D. szállt ki néhány percre, vérzésből "kifolyólag", tovább szűkítve a KEK-győztes amúgy sem túlzott variációs lehetőségeit: mint ismert, Varga T. és Hesz eltiltás miatt nem játszhatott, így Somossynak csupán három mezőnycseréje maradt).

Két szenzációs Szécsi-védés nyitotta a harmadik részt, majd a negyed közepén Vári pontozódott ki (mínusz egy csere...), csakhogy Kósz otthagyta a kezét Vincze lövésénél. Erre a következő hátránynál nem volt lehetősége, minthogy a megúszó Varjas eltakarításáért kiállt, s Varga Zsolt nem bizonyult igazán hatékony helyettesnek (Varjas, 4-6). Kezdett fonalat veszíteni a Vasas, a kétcenteres játék ellenére távoli lövések zúgtak a semmibe: amikor sikerült megjátszani Steinmetzet, rögvest előnybe kerültek a piros-kékek, és a kompozíció végén Varga Zs. labdájára Szécsi mozdulni sem tudott - Kósz ugyanakkor két bravúrral tartotta a lelket övéiben.

Ennél is többet jelentett, amint Steinmetz a záró részt indítva egy lepattanót a víz alól, emberrel a nyakában tett be, majd ugyanő húzhatott tisztán, miután a védők előbb a labdát, majd az embert keresték hiába emberhátrányban. Aztán a rést sem lelték hat az öt ellen a túloldalon - Kósz védeni tudott -, és amikor Vindisch reménytelen helyzetből eleresztett labdája is becsusszant, úgy festett, nyeregben a Vasas (4-6-ról 8-6). Ám egy véleményes négyesből Varjas szépített, míg Vindisch a kapufát találta el előnyben, ismét "beélesítve" a meccset. A vendégek éltek is az alkalommal: Petik passzírozott be egy fórt, 1:45-tel a zárás előtt megnyitva a derbit (8-8). Szécsi két védéssel készítette elő a fordulatot, amely végül bekövetkezett (8-6-ról 8-9): olimpiai bajnoktársával ellentétben Kósz csak egyszer tudott odaérni a labdára, védői a kavalkádban másodjára lemaradtak, így a kapus hiába nyújtózott, Vincze távoli, mértani pontosságú pattintása beakadt a jobb felsőbe. Minthogy csupán három másodperc volt hátra, leszögezhető: a célzásnál csupán az időzítés volt mesteribb...

Mestermérleg:

Somossy József: - Mindent elmond az itthoni viszonyokról, hogy ellenfelünk kapott több ítéletet, holott mi játszottunk hazai pályán.

Gerendás György: - Három percet leszámítva végig uraltuk a mérkőzést, ami ez ellen a csonka Vasas ellen nem akkora meglepetés. Ugyanakkor ama bizonyos rövidzárlat miatt a végén a szerencse is kellett a győzelmünkhöz.

AZ,CSG, Nemzeti Sport 2002.04.29.