Domino-BHSE--FTC-VMAX 12--13:törölve

Hajós A. uszoda, tanácsterem. V: Puskás

A nyolc pont eléréséig tartó párharc állása: 4--0 a Honvéd javára (ismételten)

Honvéd--Fradi, harmadik félidő. Hétfőn délelőtt tíz órától. Módfelett erős csapatok: itt is, ott is az edzők, a szakoszályvezetők, slusszban a Fradinál egy jogász. Mindenre felkészültek...

Első negyed. A Honvédé az első labda: Kovács István és Novák Ferenc tájékoztatja a jelenlévőket, miért is óvta meg a címvédő a vasárnap délelőtti, a medencében 13--12-es zöld-fehér győzelmet hozó találkozót. "Az ellenfél kettes számú játékosa, Katonás Gergő három személyi hibával rendelkezett, így nem játszhatta volna végig a mérkőzést. Ehelyett ő dobta a döntő gólt... "--így a dominósok.

Jöhet a Fradi. A szó a jogászé, aki a jegyzőkönyvre támaszkodik: "A mérkőzés hivatalos iratában mindössze két hiba szerepel a kettes sapkában játszó játékos neve mellett, s ez véleményünk szerint mindent egyértelműen tisztáz."

Döntetlen, 1--1. A versenybíróság nincs könnyű helyzetben. A folytatásban élesedik a küzdelem, mindenki mondja a magáét, olyanok hangoznak el, hogy "A vízben kellett volna nyernetek!", hogy "A Fábián meg a Babay voltak bent a hosszabbításban, nem tudom, mit akartok!", vagy hogy "Tojáskám, te is tudod, mindenki tudja, kipontozódott a Katonás, a szabály az szabály!" Szegény jegyzőkönyvvezetőt szólítják, bejöhet, vallomást tehet. Petik Gyulán látszik, megviselték az események, őszintén beszél. A negyvennégy kiállítást elkönyvelni, közben a zászlókat emelgetni, ráadásképpen pedig a nézőknek a mikrofonon keresztül kommentálni az eseményeket (munkamegosztás? --ugyan már...) -- mindez, bizony, nem kis feladat elé állította. Elismeri, könnyen lehet, sőt valószínű, hibázott a beírásnál.

"Szegény, csoda, hogy ebben a kavalkádban egyáltalán jegyzetelni tudott!"--száll védelmére Kemény Ferenc, aki gyorsan hozzá is teszi,végtelenül sajnálja a két csapatot, hogy azok mások "hülyesége"miatt kénytelenek egymással az asztal mellett vitázni. Kell-e mondani, elsősorban a fórzuhatagot előidéző bírókra, illetve az ellenőrre gondolt -- holott még nem is volt tisztában utóbbi megmosolyogtatóan magas játékvezetői osztályzataival...

Passz az ellenőrnek. Marjay Zoltán belép a terembe, és belekezd. Próbálja védeni a mundér becsületét, ám roppant könnyen hozzák zavarba a felek. Lényeges mondat: elismeri, az általa vezetett papíron három személyi hiba szerepelt Katonásnál, ám miután a jegyzőkönyben csak kettőt regisztráltak, különösebb tanácskozás nélkül felülbírálta saját statisztikáját. Jött is a költői kérdés: mi van, ha a jegyzőkönyvvezető semmit sem regisztrál, az ellenőr széttépi a lapjait...?

A ferencvárosiak felvetésére, miszerint az ellenőr a kettő személyit hagyta jóvá, "igen" válasz érkezik az érintettől --ezzel a zöldek szerint le is lehetne zárni az ügyet.

De nem, a második negyed következik. Videózás. Ha lenne hozzá tévé...A szövetségi ugyanis felmondja a szolgálatot. Tíz perc semmittevés. Hihetetlen. Nagy nehezen kerítenek egyet, egyre kínosabb az egész. Függöny le, bekapcs. Az ominózus vitatott jelenet a képen. Egyszer, kétszer, tízszer. Látszik, megegyezni nem fognak. Telik-múlik az idő, ki-be járnak a teremből az emberek, egyértelműen kicsúszik az irányítás a versenybíróság kezéből.

A harmadik játékrészt déli tizenkettőkor Székely Zoltán megérkezése nyitja. Megyerről fut be a bíró, elegáns, az ellenőrrel szemben ropppant határozott. Megmutatják neki a felvételt, kapásból vágja rá: ez kiállítás volt.

-- Mind a negyvennégyre ilyen egyértelműen emlékszik?--szól a felettébb jó ferencvárosi kérdés.

--Nem, de a videó segítségével az összeset fel tudom idézni, ha szükséges--így Székely.

--És tudja, hogy Katonás volt kiállítva? --merthogy a felvételeken ez nem látszik.

--Nem, azt nem mondtam.

A Honvéd sem hagyja annyiban a dolgot: miután jól látszik a tv2 felvételén, Katonás a hazaiak tizenkettedik gólja előtt kiúszik a kiállított játékosok számára fenntartott zónába, és miután a bíró is a kiállításra esküszik, nem értik, mi lehet még a kérdés.

Itt már senki sem ért semmit...

A záró felvonás, az ítélethozatal előtt tanácskozni vonul vissza a háromtagú bíróság. A folyóson várakoznak a felek, és nem idegesek. Mindenki biztos az igazában. A szabályok betartásában, a jog tisztaságában. Gyöngyösi és Kovács mosolyog, egymást hecceli. Ez jó. Jó, mert ha nem is értenek egyet, a kollegalitás, a barátság nem vész oda mások hibája miatt. Wiesner Tamás átöleli Novák Ferencet, szent a béke, Vincze apuka is jól elvan a jogász úrral, hiába no, ott bent mindenki megtette a magáét. Innentől már nem rajtuk múlik.

"Jöhettek!"--hallatszik, és elindul a sereg. Puskás Ferenc, a versenybíróság elnöke olvassa fel a határozatot. Ennek lényege: helytadnak a Honvéd óvásának, hiszen -- Székely elmondását is figyelembe véve -- bizonyítottnak vélik, Katonás neve mellé a hosszabbítás első részében elfelejtettek a zsűrinél behúzni egy strigulát, miután az FTC 2-esét kiállították a bírók. Ez pedig azt jelenti, hogy később a harmadikat kapta, azaz el kellett volna hagynia a medencét. "Mindez az jelenti, hogy kedden a Kőér utcában újra kell játszani a mérkőzést"--így Puskás, aki persze hozzáteszi, fellebbezésre joga van a Fradinak. Cirka hatszázhuszonötezer forint ellenében... Némi gondolkodás után Wiesner közli, ha egyet nem is értenek a döntéssel, nem élnek ezen jogukkal -- azaz oda a szépítés, 4--0-s Domino-pontelőnyről folytatódik (keződik) a csata.

Maradjunk annyiban: ennek a "meccsnek"a jegyzőkönyvét sem volt egyszerű vezetni --de legalább itt nem volt negyvennégy kiállítás...

Mestermérleg

Kovács István: --Mindenki tudja, hogy igazunk van, ezért nem is lehetett mást döntés hozni. Amit "Tojás"mond, az nem ide tartozik.

Gyöngyösi András: --A Honvédnak a vízben kellett volna megnyernie a meccset, különösen akkor, amikor nálunk már olyan játékosok voltak a vízben, akik egyébként nem is játszanak OB I-es mérkőzéseket.

Mi lesz még?

A mérkőzésből (az igaziból) mindenki levonta a tanulságokat. Az elődöntőkön innentől kezdve csak öt ellenőr tevékenykedhet. A bírók figyelmét ismételten felhívják: a vasárnap délelőtti bírói felfogás nem kívánatos, aki így vezet, a jövőben ne számítson komoly feladatra. Mindeközben Horváth Csaba, a fiatal játékvezető (aki tavaly Gerendásnak, idén pedig Somossynak adott piros lapot, amely után "odafent"törölték az automatikus eltiltást) közölte: neki ebből elege volt, most rá ne számítsanak.

És hol van még a döntő?

Nemzeti Sport 2002.04.30.