BVSC-Brendon Vasas-Plaket 6 9 (1-2, 1-4, 3-2, 1-1)

A mérkőzés osztályzata: 3
Szőnyi út, 1000 néző
V: Kiszely, Marjay
Gól - emberelőnyből: 9/3, ill. 5/3
Négyméteresből: 1/1, ill. -

BVSC: Szécsi, Petik 2, Varjas, Gór-Nagy, Kis G., Vincze, Császár 1
Csere: Ibolya 1, NÉMETH I ZS. 2, Zoufal, Szűcs, Fülöp, Gulyás, Nagy V. (kapus)
Edző: Gerendás György

Vasas: NÉMETH II ZS., Varga D., VINDISCH 2, Mátyás, VARGA T. 2, Varga II Zs., Székely 1
Csere: VÁRI 2, Madaras 1, Hesz, STEINMETZ Á. 1
Edző: Somossy József

A nyolc pont eléréséig tartó párharc állása: 5-3 a BVSC javára

Jóllehet bizonyos idő elteltével mindenkinek benő a feje lágya (na jó, a többségnek), élettani szempontból azért marad egy puhább pont a koponya tetején. Ezt, a kutacsok találkozási pontját érte vasárnap egy véletlen, ám ettől még mértani pontosságú könyökös, így a BVSC rangidős pólósa, Mészáros Csaba enyhe agyrázkódással, otthonában szédelegve töltötte az elmúlt napokat, játékáról természetesen szó sem lehetett. "Változott a helyzet: múltkor volt két centerre három bekkünk, most van három centerre kettő" - jelezte Gerendás György, a hazaiak mestere, hogy a széljárás mily váratlan fordulatokra képes.

Mindazonáltal a keddi, második összecsapást nem a módosult középcsatár-védő arány tette a Vasas gárdája számára könnyeddé. Kétségtelen, nagyot dobott az együttesen, hogy visszatért a harmadik (nem besorolás!) center, Varga Tamás - és persze Hesz Máté is -, ám ez az összecsapás nem középen dőlt el, hanem leginkább kapusposzton.

Somossy József érezte, hogy Kósz Zoltán nem érezte a ritmust vasárnap, ezért ismét meghúzta a márciusban egyszer már Magyar Kupa-győzelmet és KEK-döntőt hozó cserét, Németh Zsoltot állítván a háló elé. Nos, utóbbival ismét tűz költözött a vízbe, néhány elsőrangú bravúrral rendkívül szilárd támaszt adott az angyalföldi együttesnek. Dolgát könnyítette, hogy a hazaiaknál egyedül dupla druszája, Németh Zsolt lőtt elfogadható szinten, s játszott voltaképpen hiba nélkül: a többieknek nem igazán ment. Például Szécsi Zoltánnak sem. (A sokat látott szemet nem lehet megcsalni: a honi utánpótlás-nevelés feje, Kemény Ferenc utóbb csendben megjegyezte, már a bemelegítésnél látta, hogy Szécsinél valami nem stimmel, avagy "a magas IQ és a meccskoncentráció két különböző dolog: ezúttal nem találkoztak.") A vasutasok kapusa ezúttal nem csupán a bravúrokat nem tudta hozni, de olykor úgy festett, a kötelezőt sem. Márpedig ha saját hálójába üti a léc alá érkező labdát (megesett, bizony, ez is), akkor együttesének nincs sok esélye. (A negyedik negyedre le is cserélte edzője, ifjú helyettese, Nagy Viktor egészen ígéretesen nyúlkált, ráadásul bejövetele okán néhány percre afféle nagygyűléshangulat kerítette uralmába az uszodát, elvégre a zuglói B-közép heves "Viktor! Viktor!" skandálással köszöntötte...)

Ugyanakkor az is kétségtelen, az angyalföldi nehéztüzérség rendkívüli precizitással működött. Vári Attila végre ismét olimpiai bajnok önmagára emlékeztetett, két egészen fantasztikus távoli bombával jelezve, talán kilábal a hullámvölgyből. Varga Tamáson sem ütnek ki az újdonsült apákra jellemző elbizonytalanodási jelek: kislánya kéthetes, ehhez képest az óriás bombái továbbra is védhetetlenek.Vindisch Ferenc is kezd ugyanolyan technikával és találati pontossággal lőni, mint egy évvel ezelőtt - kedden ők hárman vitték a csapatot (Németh mellett), de a többiek is hozták az átlagot, sőt, Steinmetz Ádám extrát is hozott: bekként a center sarokba vitele volt a feladata, de szélsőként is feltalálta magát, "abdul-jabbari" horogtechnikával ejtett egy zseniális gólt.

Nem csoda, hogy két negyed alatt eldőlt a parti, melynek végén Gerendás György amondó volt: "Megijedtünk a 7-1 lehetőségétől, talán ettől vált kapkodóvá a játékunk." Somossy József tömören fogalmazott: "Rendkívül fegyelmezetten, és ami igazán lényeges, pontosan játszottunk." Majd hozzátette: "Csak sajno, messze még a vége." Ha arra gondolunk, hogy a két gárda tavaly hat partin tudta eldönteni a továbbjutást, ezzel a megállapítással aligha vitatkozhatunk.

CSG, Nemzeti Sport 2002.05.02.