Az ütés, ha vissza is hőköl ettől a kívülálló, a vízilabda feltalálása óta része a sportágnak. A taktikának. A víz mindent eltakar, ezért a színe alatt folytatott keménykedés "a cél szentesíti az eszközt" elvének ha nem is elfogadott, de legalábbis megtűrt érvényesítése. Az ököljognak ugyanakkor van két paragrafusa: ne okozzon súlyos sérülést, és ne a víz felett gyakoroltassék. S végül, de nem utolsósorban: a párbajkódexek ősi szellemének megfelelően szemtől szemben, egy az egy ellen folyjék a küzdelem. A pólóbajnokság döntőjének ötödik meccsén, déltájban, sajnos, sérült az összes íratlan szabály, s így - a játékosok is.

Az érintettek közül nem igazán lehetett szóra bírni senkit - most még. Angyalföldön nyilatkozatstopot rendeltek el, a pólósok nem beszélhetnek a történtekről a médiának; egyikük zárójelben és név nélkül annyit jegyzett meg: nem biztos, hogy ők a felelősek a történtekért, egyszersmind kijelentette: teljesen véletlen, hogy Kiss Gergely esett áldozatul az őrületnek, egyszerűen ő maradt ott azon a néhány négyzetméteren, a többi honvédos odébbúszott.

A sértettet szintén nem sikerült megszólaltatnunk, kedden fontos vizsgája lesz a szegedi jogi karon, hétfőn már levonatozott, hogy nyugodtan - s kissé zúgó fejjel - készülhessen a szellemi megméretésre. Vasárnap csupán azt hajtogatta, elkeserítő, hogy válogatottbéli társa, társai ütötték, ráadásul sokan mentek egy ellen, holott feltett kézzel jelezte, nem kíván részt venni ebben az őrületben. Volt, aki felhívta a tettesek közül, volt, aki nem - volt, akivel szóba állt, s volt, akivel nem.

A döntőt végig követő, s lapunkban kommentáló válogatottjaink közül Fodor Rajmund volt jelen a Kőér utcában, aki vasárnap csupán annyit jegyzett meg, ezekben a pillanatokban szégyelli, hogy vízilabdázik. Hétfőn, higgadtan a következőket mondta olimpiai bajnokunk: "Csúnya dolog volt mindaz, ami történt, elég mély nyomot hagyott bennem. Én ilyet uszodában még nem láttam, holott a rómaiban benne voltam. Az sem volt semmi, de ez... Lehet keresni a felelősöket, ki, hogy, merre, meddig - a fő mégiscsak az volna: egy meccs a vízilabdáról szóljon, ne a verekedésről. És azon is lehet gondolkozni, mi ez a produkció, ezt vízilabdának hívják-e? Keményen lehet játszani, a víz alatti ütés is benne van a pakliban, hiszen ez egy férfias sport. Ám az a tendencia, ami egy éve vette kezdetét a jugókkal a budapesti Eb-n, elfajult - és ez a végeredmény. El kell gondolkozni a miérten és a hogyan tovább-on? Jó példát kell mutatni, muszáj volna megmenteni a vízilabdát, mert nem silányulhat úszni tudó gladiátorok harcává ez a játék."

Nincs túl kényelmes helyzetben a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke, Martin György. Az egykori válogatott játékos, aki edzőként és játékvezetőként is a legkiválóbbak közé tartozott, érdeklődésünkre közölte, természetesen már a héten megindul az eljárás, a versenybíróság az ellenőri jelentés alapján tesz majd feljelentést a fegyelmi bizottságnál. A tévéfelvételről úgy nyilatkozott, hogy a szövetség közgyűlése által megválasztott, független fegyelmi bizottság tagjai olyan bizonyítékot vehetnek figyelembe, amilyet jónak látnak. Ugyanakkor az elnökség soros, szerdai ülésével kapcsolatban kijelentette: "tekintettel arra, hogy az egyes fórumokon nem futhat végig egy nap alatt az ügy, nem lesz döntési helyzetben a szövetség felső vezetése. Ha időt akarunk húzni, lehet erről beszélni, ám úgy gondolom, legfeljebb beszélgethetünk, határozathozatalról nem lehet szó."

Martin doktor természetesen azt a kérdést sem kívánta bővebben feszegetni, hogy milyen fajsúlyú büntetések várhatóak: "az elnök nem mondhatja meg, kit, mennyi időre kell eltiltani, a fegyelmi bizottság dolga, hogy a tényállásnak megfelelő büntetést kiszabja első fokon." Az elnök nem óhajtott találgatásokba bocsátkozni azt illetően, hogy a FINA által a világversenyeken hasonló esetben foganatosított, rendkívül súlyos büntetések alkalmazhatóak, alkalmazandóak-e Magyarországon. Ami tény: a világszövetség az 1994-es római világbajnokság tömegverekedésbe fulladt magyar-olasz meccse után külön bekezdéssel egészítette ki a szabályzatot, amely alapján az 1995-ös junior vb-n az olasz és a horvát, míg tavaly, Isztambulban a jugoszláv utánpótlásgárdát zárta ki egy esztendőre a világ vízilabda-eseményeiről, minthogy cserejátékosai a vízbe ugráltak és verekedést robbantottak ki.

Az viszont elengedhetetlennek látszik, hogy az MVLSZ a sarkára álljon, miután a szövetség egyik legrégebbi és legnagyobb támogatója, a Hewlett Packard - az összeolvadás előtt Compaq - vasárnap hivatalos közleményben jelentette be: a kivizsgálás lezárultáig felfüggeszti a szponzorációt. A cég elnök-vezérigazgatóját, a sportágat amatőr szinten m?velő Beck Györgyöt épp egy gyerekvízilabda-meccsen értük utol: "Azt gondolom, tényleg ijesztő volt. Vállalatunk a Matáv-Sopron futballcsapatát is támogatja, nemrég volt Simon Tibor temetése, és én egyfajta rossz tendenciát kezdek érezni, amit meg kell állítani. Kiss Gergelyt négyen verték, ez messze van mindentől, amit sportnak hívnak. Mindennek alapján azt mondom: csak úgy tudjuk felvállalni a sportág támogatását, ha a szövetség - ellentétben a múlttal, amikor sokszor sok mindent a szőnyeg alá söpörtetett - rendet rak. Olyan büntetéseket kell kiszabni, hogy többé senkinek se jusson eszébe hasonlóra vetemedni. Kétségtelen, a szombati meccs sem volt túl szép, ám a tévé jóvoltából a vasárnapit látta mindenki, nem csak felnőttek, de gyerekek is. És ők azt láthatták, amint korrekt játékvezetés mellett az egyik csapat nem volt hajlandó elviselni a vereséget. Ez, szerintem, megengedhetetlen."

AZ-CSG, Nemzeti Sport 2002.05.21.