Elődöntő

DOMINO-BHSE-TELEMARKET POSILLIPO NAPOLI (olasz) 9-8 (2-0, 1-4, 3-1, 1-2, 1-1, 1-0)

Hajós A. sportuszoda, 5000 néző
V: Rajevics (jugoszláv), Tulga (török)
Gól - emberelőnyből: 11/7, ill. 8/5
Négyméteresből: -, ill. 2/0
Kipontozódott: Biros (32. p.), Steinmetz B. (34. p.)

DOMINO: Kovács Z., Tóth I., Biros 1, TAKÁCS A. 2, MOLNÁR T. 1, KISS G. 4, Gombos
CSERE: Jager, Bereczki 1, Szívós, Bárány, Sugár
Edző: Kovács István

POSILLIPO: Attolico, Postiglione 1, Kásás, Steinmetz B. 1, Bencivenga, SILIPO 2, RATH 2
CSERE: Lisi 1, Mannai, Jerisov 1, Onofrietti, Magalotti
Edző: Paolo de Crescenzo

A másik mérkőzésen: Olympiakosz Pireusz (görög)-Jug Dubrovnik (horvát) 8-5 (2-1, 2-1, 2-3, 2-0). Gólszerzők: Haditheodoru 2, Hatzisz 2, Thomakosz 2, Kalakonasz, Trbojevics, ill. Vranjes, Szmodlaka, Medan, Boskovic, Bailey

Kiss Gergely (jobbra) négy gólt lőtt, Kásás Tamás viszont kétbüntetőt elhibázott

... és akkor Kiss Gergő gatyáig kiemelkedve a vízből döntésre kívánja vinni a dolgot. Rajta a Szigeten ötezer drukker szeme, rajta, akinek játéka még csütörtök este is kérdéses volt, rajta, akit pár napja csúnyán össze-vissza vertek, rajta, aki kettős arccsonttörése ellenére egy speciális védőszerkentyűvel vállalta a játékot!

Négy, azaz négy másodperc van a hosszabbításból, 8-8 áll az eredményjelzőn, Attolico kapuja felé viharzik a lövés. Talpon az uszoda, talpon a Domino-kispad, ha ez bemegy...

Egyébként kifejezetten jól indult a csata. Óriási hangorkán közepette vonultak fel a csapatok, ám az igazi "robbanás"a derbi harmadik percében következett be először: azok után, hogy a Posillipo extraklasszisa, Kásás Tamás négyméteresét Kovács Zoltán a kapufára ütötte, a túloldalon Takács Attila avatta fel Attolicót.

De hogy!

Mintegy hét-hét és fél méterről pattintott bődületeset a magyar bajnok csupa szív védője, megszerezve a hőn áhított vezetést. A sorozat selejtezőjében azonnal a kezébe vette az irányítást az olasz gárda, ám ezúttal százszorta jobban figyeltek Kovács mester tanítványai. Molnár Tamást nem igazán tudták tartani a bekkek - a kiváló centernek még akciózni is volt ereje. Más kérdés, hogy ejtését levadászta Attolico - utólag könnyű okoskodni, de a lövés kifizetődőbb lett volna... Mint például Kiss Gergőé! A Honvéd második fórját kíméletlenül zúdította be (az elsőt Tóth Imre helyezte a kapufára). A jelenetet Silipo emberelőnyből leadott kísérlete, Kovács Zoltán bravúros védése előzte meg, így a megnyugtató 2-0-s előny zárta az első negyedet.

Na de aztán jöttek az olaszok! A Posillipo mindinkább kezdett magára találni (az első hét percben látszott: a Recco elleni simán elveszített bajnoki finálé óta eltelt időben leeresztettek a játékosok, idő kellett nekik, hogy a BL-elődöntőhöz méltó mód felpörögjenek), jött a Jerisov, Rath duó, s pillanatok alatt kenterbe verte a Honvédot. Birosnak ugyan labdája volt a 3-0-hoz, ám olimpiai bajnokunk a kapufát trafálta telibe, ami megbosszulni látszott magát: Lisi, majd Rath is eredményes volt, sőt mi több, Carlo Silipo sem tétlenkedett sokat. A nápolyiak csapatkapitánya irtózatos nagy gólt lőtt Biros kezei között Kovács kapujába - máris vendégelőnyt regisztrálhattunk (2-3). Ezt ugyan Kiss annullálta (Gombos ügyesen "zárt" neki fórban), ám Postiglione is villant, azaz Posillipo-vezetéssel fordultak a felek.

Az 1-4-es negyedre aztán 3-1-es etappal válaszolt a Domino!

Köszönhetően annak, hogy a szurkolók által jelentősen támogatott csapat mindhárom létszám fölötti helyzetét értékesítette (Molnár, Kiss és Biros, azaz a Honvéd sydneyi különítménye kergette őrületbe Attolicót), és hogy mindössze Silipo tudta Kovácsot mattolni. A Posillipo támadójátéka mellesleg magyar szemnek furcsának hathatott: a centerek, Bencivenga és Onofrietti általában öt-hat méteren hadakoztak a védőkkel, ott próbáltak pozíciót védeni, hogy aztán a kapu elé ívelt labdára egy hirtelen mozdulattal startoljanak. Takács, Jager és Bereczki dicséretére legyen mondva: tökéletesen alkalmazkodtak a szokatlan stílushoz.

Az utolsó játékrészt 6-5-tel kezdte tehát a Domino, s amint várható volt, még inkább bekeményített az olasz együttes. Módfelett kemény, de legalább annyira sportszerű volt a küzdelem, amelyben előbb a balkezes Raht, utóbb az orosz zseni, Jerisov pattintott precízen. Miután 7-6-os Posillipo-vezetésnél Bereczki elpackázott, fölé-mellé durrantott egy fórt (azt a labdát bizony majdnem a Dunából kellett kiszedni...), sokan azt mondták: elment a hajó... Három perc volt vissza, és három az egyben ment az olasz kontra. Postiglione keze azonban megremegett, a kapufára vágta a meccslabdát. A bírók - akikre egy rossz szava sem lehett a Honvédnak! - hátratett kezekkel sétáltak fel s alá, magyarán a csapatokra hagyták a döntést.

Azok meg csak nem tudtak dönteni... Kovács halászta el Jerisov orra elől a labdát, majd ötvenegy másodperccel a vége előtt Bereczki javította ki hibáját: egyedül hagyták előnyben, gondolták, nem mer újra lőni. Mert. És aki mer, az nyer! Miután Postiglione lövése az utolsó attaknál ismét a kapufával ismerkedett, jöhetett a hosszabbítás.

Ebben aztán még egy adaggal rátettek a játékosok! Őrületes nagy csata folyt a vízben, Tulga és Rajevics tudta, felesleges beavatkozni a játékba. A Posillipo másik magyarja, Steinmetz Barnabás mutatta meg az utat, a szélről a hosszúba lőtt akciógóljára azonban Takács Attila válaszolt szintén akcióból!

De hogy milyen passzal hozta helyzetbe a bemozduló társat Kiss... Maradjunk annyiban, ezt nem lehetett überelni!

A második három perc maga volt a tömény izgalom! Silipo ejtett, rosszul, Bárány harcolt védőjével, eredménytelenül. Aztán jött Kásás! Kásás, aki kiharcolt egy négyméterest (Biros nem bírt vele), s aki másodszor sem tudta azt a kapuba juttatni.

Szinte hihetetlen, de igaz: a női szívek megdobbantója, a póló No 1-je a kettőből kettő négyest hibázott a mérkőzésen!

Ezúttal nem sajnáltunk...

Huszonkét másodperc volt vissza, amikor a talán kedvét szegett Kásást Sugár szerelte, s nyolc, amikor Molnárról az időkérést követően kiszórták Steinmetzet (ezt nem lehetett nem befújni, olyannyira egyértelmű volt a visszahúzás).

És hat, amikor Kiss Gergőhöz kerül a labda. Öt, amikor lendül a kéz. És négy, amikor megrezdül a háló!

Nem kell hirtelen halál, nem is kell már semmi, őrületes az ünnep, BL-döntős a Domino!

A Domino, amely a szombati fináléban a címvédő Jugot kiejtő Olympiakosz, azaz Kásás Zoltán alukulata ellen mérkőzhet Európa legjobb csapata címéért.

Hát nem csodálatos?

Mestermérleg

Kovács István: - Ez az igazi csapat. Egy pillanatig sem adtuk fel, annak ellenére, hogy a második negyedtől végig az olaszok vezettek. A Posillipo remek csapat, ráadásul látszott, sokkal frissebbek a játékosai, hiszen többször is lefordultak, más kérdés, hogy sikerült az utolsó pillanatokban visszazárnunk, legyűrve azt a fáradtságot, amely az ötmeccses, épphogy véget ért bajnoki döntőt követően jellemezte kissé a csapatot. Tudom, Kiss Gergő remekelt, mégsem gondolom, hogy akár őt, akár mást ki kellene emelnem, mert épp a csapatjáték minősége volt az, ami a döntőbe jutást eredményezte.

Paolo de Crescenzo: - Nagyon szoros, jó meccset láttunk, mindkét csapat nyerhetett volna, de a két kihagyott négyméteres sokba került nekünk. Sajnos ez a sport ilyen, gratulálok a Honvédnak. A magyar csapatnak jó esélye van a végző győzelemre, habár ne feledjük, a görög Olimpiakosz nagyon szervezett csapat. Meg kell előbb néznem a videót, és utána fogom majd kitalálni, mivel tüzelem fel a fiúkat a bronzmérkőzésre.

Kapitányi szemmel

Kemény Dénes: - Fantasztikus eredménynek tartom a Honvéd döntőbe jutását a nála lényegesebben erősebb játékosállománnyal rendelkező Posillipóval szemben. Kásás Tamás hosszabbításban kihagyott négymétereséről azt gondolom, a magyar válogatott vele így még erősebb lesz, hiszen sokat nőtt a felelősségérzete, miután elvállalta egy ilyen fontos helyzetben, egy már kihagyott büntető után. Büszke vagyok rá, hogy oda mert állni.

AZ-CSG, Nemzeti Sport 2002.05.25.

Ha nem is egészében, de valamit visszalopott a tavalyi vízilabda-Eb hangulatából a BL négyes döntője a margitszigeti uszodában. A Honvéd a Posillipo Napoly ellen szállt vízbe és hosszabbítás után 10-9-es győzelemmel került a döntőbe.

Nagy küzdelem folyt a döntőbe jutásért

A két Kovács, a kapus Zoltán és az edző István az Újpesttel foghatta az akkor még BEK-nek nevezett serleg fülét. Jól indult a mérkőzés, hisz kitűnően védekezve az első negyedben kétgólos vezetést szereztek a hazaiak. Kovács "Gólya" Kásás büntetőjét is megfogta. A folytatásban szoros emberfogásra jöttek ki az olaszok és ez megzavarta Szívósékat, messzire a kaputól adogatták a labdát. Silipóék azonban ráéreztek a játékra és a félidőre megfordították az eredményt. Négy gólt lőttek sorozatban, köztük Kásás is egyet, míg a másik oldalról csak Kiss volt eredményes emberelőnyből. A térfélcsere után ismét felpörgött a Honvéd és a sérült Kiss vezérletével az utolsó negyedig ismét megszerezték a vezetést. Az olaszok sem adták fel a meccset, a végén a Honvéd iparkodhatott, hogy legalább a hosszabbítást elérje. Bereczki góljával ez sikerült is, így 7-7-ről indulhatott a túlóra. Molnár Tamás centerből lefordulva a kapufát találta el, míg Steinmetz Barna kilőtte a hosszú sarkot. A második három perc során Kásás második négyesét hagyta ki és a meccs hőse, Kiss fórból a negyedik gólját szerezve a döntőbe lőtte csapatát. A Honvéd ezzel 10-9-re megnyerte a mérkőzést.

Az elődöntő másik párharcán Jug Dubrovnik-Olimpiakosz Pireusz 5-8. A ma este 7 órakor kezdődő döntőben a görögökkel játszik a Honvéd.

Buda Balázs, A színes Sport 2002.05.25.