Az ugyanakkor m�r most tudhat�, hogy a k�z�pmez�ny tagjai �ri�si felh�borod�ssal fogadt�k a hat�rozatot, �gy ugyanis szinte garant�lt, hogy a kontinens h�t profi nemzete (magyar, olasz, spanyol, horv�t, jugoszl�v, orosz, g�r�g) mellett csup�n egy g�rda szerepelhet majd az Eb-n, ha pedig a rendez� nem e h�t k�z�l ker�l ki, a n�metek, hollandok, szlov�kok, szlov�nok �s franci�k es�lyei minim�lisra cs�kkennek.
Ennek ellen�re a LEN illet�kesei �gy v�lik, sokkal t�bb �rv sz�l a tizenkettes mez�ny megkurt�t�sa mellett, mint az ellen. Tekintettel arra, hogy a FINA bes�r�s�tette versenynapt�r�t, a p�l� Eb rendszeresen egy ny�rra esik a vb-vel, egy r�videbb, hat-h�t napos viadal teh�t a csapatok terhel�s�n enyh�t. Minthogy egy napra maximum nyolc parti jut (a l�nyok�ival egyetemben) b�rki jelentkezhet rendez�nek, elv�gre mostant�l nem lesz sz�ks�g k�t versenymedenc�re, �s a hazai t�v�t�rsas�goknak sem kell egy rak�s �sszecsap�st k�zvet�teni�k. Az is el�ny, hogy a kvalifik�ci� legk�s�bb a megel�z� esztend� (eset�nkben 2004) v�g�re lez�rul, s minthogy Eur�p�b�l �ltal�ban a legjobb nyolc szerepelhet a k�vetkez� vb-n, senkinek sem kell az Eb befejez�s�t k�vet�en n�h�ny h�t alatt rep�l�jegyet v�s�rolnia - f�l esztend�vel kor�bban mindenki tudni fogja, utazik-e a vil�gbajnoks�gra.
Ez egyben azt is jelenti, hogy �talakul a selejtez�rendszer, eddig ugyanis volt B-csoportos Eb is. Mostant�l ez megsz�nik, �s a n�ci�k az er�sorrendt�l f�gg�en kapcsol�dnak be a j�t�kba. Garant�lt helye a j�v� �vi szlov�niai Eb h�rom dobog�s egy�ttes�nek, valamint a 2005-�s viadal rendez�j�nek lesz a nyolcas d�nt�ben, a marad�k n�gy hely�rt viszont j�tszani kell. Az els� f�zisban az "apr�n�p" k�zd, a m�sodikban a k�zepesen er�sek, m�g a harmadik, utols� etapban az alulr�l j�v�k mellett a szlov�niai viadal 4-11. helyezettje. A k�t csoportba sorolt hat-hat csapat egyar�nt h�rom torn�n l�p fel, s az azokon megv�vott 15 m�rk�z�s alapj�n az els� k�t-k�t helyezett ker�l a nyolcas fin�l�ba.
A d�nt� lebonyol�t�si rendje ugyanaz lesz, mint a nemr�g v�get �rt belgr�di Vil�gkup��, azaz a k�t n�gyes csoportb�l az els�k az el�d�nt�be ker�lnek, m�g a m�sodik-harmadikok negyedd�nt�znek. Mindez am�gy azt is jelenti, hogy az els�re teljesen t�t n�lk�linek tetsz� j�v� j�niusi, szlov�niai Eb-n hirtelen fontoss� v�lt a j� szerepl�s, elv�gre el�sz�r az der�lt ki, hogy a bajnok olimpiai kvalifik�ci�t szerez, most pedig az, hogy �rdemes az �rmekre hajtani, k�l�nben az olimpia �v�ben egy rak�s �les t�tmeccsre k�rhoztatnak a lemarad�k.

CSG, Nemzeti Sport 2002.09.04.

Utolj�ra 2003. j�nius 6-a �s 13-a k�z�tt rendeznek tizenk�t csapatos v�zilabda Eur�pa-bajnoks�got, ett�l kezdve mind a h�lgyek, mind a f�rfiak mez�nye nyolccsapatosra sz�k�l - hat�rozott az eur�pai sz�vets�g (LEN). A gy�keres v�ltoz�s r�v�n t�bb orsz�gban gyakorlatilag a megsz�n�s vesz�lye fenyegeti a sport�gat.

A csapatok sz�m�nak cs�kken�s�vel az eg�sz rendszer �tfog� reformra szorul. A m�dos�t�s sor�n megsz�nik a B csoportos v�zilabda-Eb, m�g a selejtez�ket is �tform�lj�k. Az el�z� Eb els� h�rom helyezettje, valamint a rendez� orsz�g alanyi jogon r�sztvev�je lehet a k�vetkez� kontinensviadalnak, m�g a marad�k n�gy hely�rt selejtez�ket v�vnak.

A selejtez�rendszer l�nyege, hogy kisorsolj�k a k�t hatos csoportot, amelyek h�romk�r�s torn�n csapnak �ssze, azaz �sszesen tizen�t tal�lkoz�t v�vnak egym�ssal. Minden hatos grupp els� k�t helyezettje jut tov�bb. Statisztikailag kimutathat�, hogy a f�rfiak mez�ny�ben 1997 �ta az olimpiai bajnok Magyarorsz�g, a Vil�gliga- �s Vil�gkupa-gy�ztes Oroszorsz�g, az Eur�pa-bajnok Jugoszl�via �s a vil�gbajnok Spanyolorsz�g mellett Olaszorsz�g, G�r�gorsz�g �s Horv�torsz�g v�gzett az els� h�tben. Azaz gyakorlatilag egy hely marad a t�bbi kiscsapatnak (N�metorsz�gnak, Szlov�ni�nak, Szlov�ki�nak, Franciaorsz�gnak, Hollandi�nak).

A LEN legk�zelebb szeptember 28-�n, Ath�nban tart �rtekezletet a vezet� eur�pai klubok bevon�s�val, a sz�vets�g kongresszus�ra pedig okt�berben, Bologn�ban ker�l sor.

Pinc�si L�szl�, [origo] 2002.09.05.