|
| ||||
|
Ofner Dániel, Tiba Péter: szebb napokat látott pólósok szebb napokat látott klubban porosodnak
Így lesznek szélsőkből utolsók? -------------------------------------------------------------------------------- forrás: Szűcs András, Nemzeti Sport 2002.11.25 -------------------------------------------------------------------------------- OSC. Hajdani nagycsapat, csillogás, megannyi sztár (Szívós István, Bodnár András, Sudár Attila, a Konrád fivérek), bajnoki címek (hét aranyérem), kupagyőzelmek (két BEK-diadal, 1972-ből és 1978-ból). Jó hosszú ideje viszont messze elkerüli a gárdát a siker. Olyan régóta vannak az árnyékos oldalon az "orvosok", hogy tán már fel sem ismerik a Napot, amelyet mégis megpróbálnak meglelni minden évben.
"A Ferencvárosnál nem tartottak rám igényt. Pontosabban, a vezetőségnek nem kellettem, holott Tojásnak (Gyöngyösi András - a szerk. ) szüksége lett volna rám - világította meg az okokat a 194 centis Tiba. - Így hát eljöttem a Népligetből. Akkor megkeresett az Újpest, de végül semmi sem lett a dologból. Aztán Ürögi Zsolt hívott, és ideszerződtem. Persze, nagy lökés volt az, hogy most újra együtt játszhatok régi fradis társammal, Kardos Istvánnal." Már persze, ha Kardos játszik is, és nem a padon ücsörög ... "Ráadásul elkezdtem dolgozni is, ami jelentősen elvesz az ember vízilabdára fordítható idejéből, de itt ezt is meg tudom oldani." (Mindenesetre elgondolkoztató, hogy miért engednek el egy olyan játékost egy klubtól, akire az edző azt modja: nekem kell. Erre feltehetően sohasem kapunk pontos választ.) És hogy az exhonvédos Ofner miért lépett le a manapság tejjel-mézzel folyó kánaánnak tetsző Kőér utcából? "Az az igazság, hogy nálam átrendeződött a fontossági sorrend, lediplomáztam, most az egyik mobilszolgáltatónál dolgozom. Ezáltal a vízilabda kicsit háttérbe szorult. Amúgy annak idején engem is Ürögi Zsolt hívott." Na igen, Ürögi Zsolt, a szakosztályelnök, társedző, csapatkapitány egyszemélyben. Elég nagy vonzereje lehet, hogy bajnokcsapatok embereit gyűjti be. Ofner erre így reagál: "A Honvédban, ahol én játszottam, ő elnökségi tag, mindig is jóban voltunk. Nem volt nehéz meggyőznie." Szóval épülget a csapat, valószínű azonban, hogy tagjai még sokáig nem táplálhatnak vérmes reményeket - idén biztos nem -, hiszen a nyolcadik helyről elég nehéz felzárkózni. Főleg úgy, hogy van egy abszolút esélyes Domino, meg egy igen erős Vasas (pláne, ha az eltiltottak is visszatérnek ... ) - a Fradi, BVSC-duóról és az Újpestről még nem is beszéltünk. Nem túl fényes hát a jövőkép, ezért is érdekes a két szélső továbbiakra vonatkozó elképzelése: konkrétan egyikük sem készül újra nagycsapathoz. "Azt hiszem, nálam már nem fog előre kerülni a vízilabda, vagyis én nem hiszek abban, hogy küzdök még a bajnoki címért" - hangzik Ofner kissé lehangoló válasza. Tiba viszont megcsillantja a reményt, hogy nem vész el egy újabb ember: "Habár sajnos nem csak rajtam múlik egy jó szerződés, nem zárom ki ennek a lehetőségét, csak felfigyel rám valaki, ha jól játszom!" Ez utóbbi egyelőre nem nagyon sikerült sem Tibának, sem Ofnernek. Olybá tűnik, hogy a szürkécske csapat magával rántotta őket is. Ezt támasztják alá a legutóbbi meccs nem túl fényes adatai is: a két úr együtt is mindössze egy kiállítást volt képes összehozni - gól sehol. (Meg kell jegyezni azonban, az a Vasas volt az ellenfél, amelyik a szombati csúcsderbire készült, készül. Márpedig ha egy csapat játékosainak már a szeme előtt lebeg az, hogy az elkövetkezendő hétvégén a tavaszi álmok szétrombolóival találkoznak, akkor az aktuális ellenfél nem sok jóra számíthat. Mint sebzett vad, úgy játszik a májusi finálé óta a Somossy-gárda: egyszerűen legázolta az OSC-t a hétvégén. Ami voltaképpen nem túl izgalmas történet - persze, ha más perspektívából, a túloldalról is szemlélhető. Mégpedig úgy, hogy két újabb pólós szorult ki a nagyok közül. Két olyan játékos, aki egykoron egy korosztályos válogatottban tarolt a sydneyi hősök többségével: Ofner ifi Eb-t nyert Kásás Tamásék társaságában, Tiba pedig az 1995-ben junior világbajnokságon győztes együttesben is szerepelt. Itt és most viszont egyáltalán nem tűnik úgy, hogy visszatérhetnek. Kár értük. |
| ||
|
||
|
||
|