Minden tekintetben jobb volt az ellenfelét felőrlő Domino
Évkezdet a Gergely-naptárban
--------------------------------------------------------------------------------
forrás: CSG, Nemzeti Sport 2002.12.02
--------------------------------------------------------------------------------
Egyetlen, igaz, aprónak nem minősíthető
szakmai meglepetéssel "kedveskedett" a bajnokcsapat mestere az
ellenfélnek: az idény során első ízben bízott egy véresen
komoly mérkőzést Gergely Istvánra. A szlovák válogatott
hálóőre nyári térdszalagszakadása okán eddig egy Szolnok
elleni bajnokin, valamint a máltai Sliemával vívott
BL-mérkőzésen volt kezdő, továbbá néhányszor csereként
becsobbant - nagyobb partin, legalábbis Magyarországon, most
szerepelt először.
A túloldalon
semmi újdonság: kilenc, ezen a szinten bevethető
mezőnyjátékossal vonult fel a Vasas, azaz három minőségi
cserével állt ki a bajnokság leginkább homogén, a darálást
magas szinten űző együttese ellen. Az okokat mindenki ismeri,
a 28 héttel ezelőtt történtek miatt azt sem csodálta senki,
hogy a kezdésre roskadásig megtelt a Komjádi. Két, a léc
alsó lapjáról kivágódó labda vezette fel a meccset, emitt Kiss
kései passzát próbálta megmenteni Molnár, amott Madaras
előnyből találta el a fát - igaz, a kipattanóból Vindisch
eltalálta a hosszú sarkot. Egy véleményes szerelést követően
Biros egyenlített, majd ismét a második lövés hozott gólt a
hazaiaknál: egy kiblokkolt bomba után megint Vindisch köszönt
be. Ugyanez átellenben ment egyből is: Bereczki lóbált, s
tüzelt eredményesen. Steinmetz zseniálisnak induló
centerezésének értékéből vont le nem is keveset a felső léc,
Kovács Olivér rövidsarkosát szintén a kapufa hárította.
Ugyanez lett a sora a harmadik angyalföldi fórnak, aztán egy
remek Varga Dániel-szerelést követően a kapusok közül elsőként
Gergely ismerkedett meg a labdával, Varga Zsolt
ziccerféleségét kapva le. A kihagyott helyzet megbosszulta
magát, négy másodperccel a duda előtt Kiss dobatott gólt
Báránnyal, aki két védő közül emelkedett ki - ez a "hagyd, én
is hagyom" tipikus, ugyanakkor cseppet sem jövedelmező esete
volt (2-3) ... Minthogy sejthető volt, erővel a Domino bírja
majd jobban, a második rész elején parlagon hagyott
angyalföldi előnyök - három zsinórban! - drága mulatságnak
hatottak. Két hasztalan végigtámadott perc után egy gyors
kontra és az ebből származó négyméteres (Biros), ráadásul
rögvest érzékeltette is ezt. S miután Kósz indítása
megcsúszott a hullámok hátán, Gergely elhalászhatta a labdát
az egyedül úszó Steinmetz elől, a túloldalon "keletkezett" egy
emberelőny, amit Bárány, a jó ég tudja, hogyan, bepöccintett
(rossz volt a passz, a nyakára is hágtak ... ). Ha Kósz a meccs
folyamán először nem piszkál bele a soros hátrány során a
labdába, alkalmasint félidőre eldől a parti. Az így kapott
eséllyel Madaras élt, időkérés után bevágta a fórt a hosszúba,
s lőn 2-6 helyett 3-5. A negyedet záró Molnár-Steinmetz
duellum, s az erre fújt páros kiállítás arra volt jó, hogy
Kiss után Molnár is két hibaponttal tempózzon ki a szünetre,
ami a vezetés ellenére is okozhatott volna némi főfájást
dominós körökben. Ezen sokat enyhített, hogy a
kiállításból visszatérő centert helyettesítő Kiss kapott egy
remek passzt Báránytól - ő jött amúgy Molnár helyett -, és úgy
tette be Kósz fölött, hogy közben megütötték a kezét (enynyit
Fortuna kacsintásáról). Kisvártatva az indítások
nagymesterének számító Gergely tévesztett - túl hosszan küldte
előre a labdát -, miáltal a megúszó Fodor helyett a Vasas
jöhetett, és Tóth révén jött is. Fontos momentumnak ígérkezett
az újabb Vasas-fór, ám Gergely épp otthagyta a kezét, ahová
Varga Dániel húzta a labdát, később Tóth kapáslövésére ért oda
nem kis bravúrral. Átellenben Kiss kapufája, majd Biros
helyzetben adott rossz passza fagyasztotta az eredményt, de
csupán átmenetileg: utóbbi a következő támadásnál nagyon
telibe vágta a bal felső sarkot az ütemet még nem érző
cserekapus, Németh fölött (4-7). A vendégek negyedbéli második
akciógólját a piros-kékek második előnyből elért találata
követte, Vindisch használta ki a blokkerdő relatív
áthatóságát. Hanem a negyedzáró Honvéd-fórnál kiderült, Vári,
meglehet, a szívére vette a Vasas-tábor súlyos esti sértéseit,
avagy a kezéből egészen ócska ívben fölé szálló (kicsúszó)
labda megbillent koncentrációról tanúskodott (5-7). Az az
érdekes, hogy Molnár centerből rátörölt labdája sem írt le
egészséges röppályát, mégis bepottyant Németh fölött, Sugár
távoli, időnél elengedett pattintása pedig arról tanúskodott,
hogy az angyalföldi kapuscsere ezúttal nem hozott gyümölcsöt
(5-9). Három perc volt hátra, amikor Vindisch meglelte a bal
felsőt - ez volt a negyedik gólja! -, újból némi reményt adva,
s ha Binder kihasználja a következő emberelőnyt, akár egy
olyan hajrát is el lehetett volna képzelni, mint amilyet a
BVSC ellen láttunk a Vasastól. Csakhogy a hatalmas termetű
Gergelyben sokadszor is elakadt a labda, ami olyasvalamit
sugallt, hogy a piros-kékek és a piros-fehérek csatáját a
piros sapkások posztján nyerte meg a Domino. Ja, és ha már
piros: vér nem folyt. Jelen esetben, ne tagadjuk, ez is
fontos.
Mestermérleg Földi László: - Úgy
érzem, ismét bebizonyosodott, van tartása a csapatnak. Ennél
csak erősebbek lehetünk, azt pedig ma is láthattuk, nem
vagyunk gyengék. Sajnos, a fontos pillanatokban nem úgy ment,
ahogy korábban, a kapuscsere sem segített, ettől függetlenül
jelen helyzetünkben elégedettnek kell lennünk. Kovács
István: - Mindent úgy csináltunk, ahogy előre megbeszéltük,
így aztán minden tekintetben jobbak voltunk a Vasasnál.
Madaras Norbit kivettük a játékból, rengeteg hátrányt
kivédekeztünk, akciógólokat lőttünk, azaz aligha lehet
megkérdőjelezni győzelmünk jogosságát.
|