|
| ||||
|
13. női Világkupa
Otthonában ütötte ki a Faragó-csapat az olimpiai bajnokot Igen tartalmas negyedóra -------------------------------------------------------------------------------- forrás: AZ, Nemzeti Sport 2002.12.12 -------------------------------------------------------------------------------- A-csoport, 2. forduló
Bevallom, a
magyar himnusz alatt csak őt néztem. Ôt, Görgényi Istvánt, a
remek szakembert, honfitársunkat, aki anno maga is pályázott a
magyar férfiválogatott kapitányi posztjára, aki aztán végül
távol a hazától, az ötödik kontinensen kötött ki. Számításai
itt is beváltak, olimpiai győzelemre vezette az ausztrál
hölgykoszorút, Sydneyben extázisban tombolt tanítványaival, ám
bevallottan még a mámor pillanatában is honvágya volt. Azóta
is az van neki, ám az esze egyelőre maradásra bírja.
Faragó Tamás csak a támadásnál emelte fel a hangját, különösen a derbi második felében, amelyben már pontatlannak bizonyultak a lövések, a centerbejátszások és az utolsó passzok is. A 8/1-es előnymutató árulkodó jellegű ... A sikert persze nem kell megmagyarázni, különösen az idegenbeli diadalt, amely jó esetben (ha az amerikaiak nem verik meg háromnál többel az auszikat) a csoportelsőséget, a "direkt" elődöntőt jelentheti. Itt, a tomboló kánikulában drukkolunk tehát csütörtökön este Görgényi mesternek, aki a lefújás után őszintén gratulált kollégájának. A magyaroktól kikapni ugyanis nem szégyen (sőt, de jó ezt leírni: lassan papírforma!) - és néhány fokkal elviselhetőbb is számára. Mestermérleg Görgényi István: - Nem tudok mást mondani, minthogy gratulálok a jól játszó magyar válogatottnak. Faragó Tamás: - Ez az eredmény éppúgy reális, mint az amerikaiak elleni. A védekezésünk ismét remek volt, lövőszázalékban azonban van még javítanivaló. A kenguruk földjén MUNKÁBAN AZ ABLAKTÖRLÔ. A beidegződött mozdulatok vicces momentumokat okoznak néha. Például az autóvezetésben. A jobb(kormány)os közlekedést megszokni nem egyszerű feladat, válogatottunk sofőrjei, a Gábor Antal, Györe Lajos kettős mindenesetre már egész jól áll ezzel a feladattal. A magyar bajnok Dunaújvárosi Főiskola edzője, Mihók Attila egyelőre ismerkedik a szokással: a kibérelt járgánnyal az első kanyarját ahogy kell, egy egyirányú utcába tette meg, az igazi fejtörést azonban nem ez, hanem az indexelés okozza számára. A kormány bal oldalán található ablaktörlő bizonyosan nem működött még ennyit az ausztrál, esőmentes nyárban. Tegyük hozzá: a nyugodt helyiek mosolyogva viselik az ebből adódó kalamajkát - irigylésre méltó a nyugalmuk. REKLÁMTÁBLA A VÍZBEN. A Pierluigi Formiconit ismerők tudják, az olasz kapitány általában egy hisztis kisgyerekre hasonlít a meccseken. Különösen, ha nem megy csapatának. Az oroszok elleni csúcsderbin is állandóan pörölt a bírókkal, a sárga lap sem hatott rá, hiszen a harmadik negyedben, 5--5-nél egy kontrafaultot követően nemes egyszerűséggel berúgta a medence szélén található reklámtáblát a vízbe. A hirdető cég jól járt, a mester kevésbé - más kérdés, hogy a piros cédula és a cirkusz olyannyira felrázta a talján hölgyeket, hogy nagyszerű trénerük nélkül a folytatásban nem adtak kegyelmet ellenfelüknek. |
| ||
|
||
|
||
|