Hogyan kell készülni egy elődöntőre? Hát így: "Menjetek, ejtőzzetek kicsit!" Mesteri tanács. Megfogadták. Mindent megfogadnak, amit Faragó Tamás mond nekik. Isszák a szavát. Az olaszok elleni kizsigerlő győztes csatát mértéktartó mulatozás követte. A kulcs - mi más - a felgyülemlett feszültség együttes oldása volt. A tizenhárom leány, akiknek vállán, bokáján addigra megkopott a felfestett piros-fehér-zöld, az egységet jelképező festék, elindult hát, felkereste az egyik perthi kiszolgáló egységet. Kiengedték a gőzt a fejükből.
Reggel: "Gyerekek, most nem megyünk le az uszodába, itt a medence, lubickoljatok ebben."
Lubickoltak. A Sebel Hotel nyugalmát pillanatok alatt felforgatta a középdöntőt, a világbajnokot túlélő, ettől és az előző estétől felszabadult hölgykoszorú, a miniáztatóban hangulatos női partit rendezett. Edzésre természetesen ilyenkor már nincs szükség - aki a felkészülési szakaszban nem tett szert megfelelő erőre, úgy sem lenne már versenyben az utolsó két napon.
"Nem adunk esélyt nekik!" - hangoztatta a társaság (amely természetesen az elődöntőre újra kifestette magát) oly akaratosan, hogy elképzelni sem lehetett, amint megtréfálják őket az oroszok. Mindazonáltal nem ihattunk előre a medve bőrére, a szövetségi kapitány sem győzte hangsúlyozni: módfelett veszélyes ellenfél ám az orosz. A délutáni derbi eleje rögvest igazolta ezt a tételt: az első negyedből már csak fél perc volt vissza, és 3-1-et mutatott a Challenge Stadion táblája.
Nem ide.
Pedig az elsőt Zantleitner Krisztina lőtte. Akcióból, bemozdulva, pontos passzt kapva. Hanem eztán két fórt is parlagon hagyott a csapat (Szremkó Krisztina és Drávucz Rita volt a ludas), míg az ellen kettőt kíméletlenül bevarrt. Ráadásképpen Zubkova élete gólját lőtte (kilencről, a bal felsőbe), aggodalmat ültetve ezzel a magyar delegáció arcára.
Felesleges aggodalmat, mint kiderült. Elvégre nem megmondták, hogy nem adnak esélyt nekik?!

Stieber Mercédesz (kék sapkában) itt éppen nem irányít, inkább Veronika Linkovát próbálja kikapcsolni

Sós Ildikó. Világklasszis kapus. A beceneve "Manó", pólósként óriás. Védett. Nem egyet, nem kettőt, tizenkettőt. Átlövést, egy az egyet, ejtést, akciót és hátrányt.
Stieber Mercédesz. A női szakág Estiartéja. Ha kell, irányít, ha kell, gólt lő, ha kell, asszisztot ad, ha kell, feláldozza magát. Kérem szépen: irányított, gólt lőtt, gólpaszokat adott, feláldozta magát (csak hogy az egyaránt két-két személyi hibával álló Ágnes, Valkay és Primász ki ne pontozódjék rögvest az elején).
Szremkó Krisztina. Sziszifuszi munka az övé. Ütik-vágják, orrba verik, még a szemébe is kap, de állja a sarat. Három kiállítást centerezett össze, ráadásképp még bekkelt is. Nem hiába világ-és Európa-bajnok.
Zantleitner Krisztina. A torna felfedezettje. Mert hogy csak így vélekedik róla a mester. Joggal. A válogatottban eleddig nem igazán preferált huszonnyolc esztendős hölgy káprázatosat alakít ezen a Világkupán. Az oroszok életét is megkeserítette. Turovával, a szbornaja centerklasszisával váltakozó csatát vívott, mindemellett maradt ereje a támadásokra is! Befejezett kér fórt és lőtt újra egy akciógólt, az olaszok után az oroszok kapujába is óhéberezett egyet. Vízről húzott a kapuba, gyorsan, dinamikusan, első rangúan.
És a többieket se feledjük! Elsősorban Pelle Anikót, Primász Ágnest és Valkay Ágnest, akik okosan alájátszottak a többieknek; Valkay Erszébetet és Tiba Zsuzsát, akik felváltva emésztették az orosz bekkek erejét; Drávucz Ritát és Györe Anettet, akik ketten ötször csenték el a labdát a riválistól; Benkő Tímeát, a balkezes dunaújvárosit, aki élete első világversenyének (ifi és junior válogatott sem volt) elődöntőjében csak bevágott egy előnyt; és természetesen a cserekapust, Horváth Patríciát, akinek fő feladata Sós Ildikó bemelegítésére, spannolására, segítésére korlátozódik.
Szóval, a csapat, azazhogy a CSAPAT 1-3-ról egy huszáros 5-0-val döngölte vízbe Szergej Florov egységét, amely ugyan 6-5-re még fel tudott zárkózni, de ezzel az összes erejét felemésztette. Drávucz és Pelle adta meg a kegyelemdöfést - Faragó Tamás két kezét a magasba emelve ünnepelt a parton. Az érzelemmegnyilvánulás ezen fajtáját Salimova négyméterese sem kisebbítette, egyszersmind világossá vált: Barcelona (nemzetközi torna), Budapest (Eb), Fukuoka (vb) és Iraklion (újabb nemzetközi torna) után itt, Perthben, a Világkupán sem adja alább döntőnél a Faragó-alakulat. Amely az utolsó napon a kanadaiakat felülmúló Egyesült Államok ellen vívja az aranycsatát.
És hogy miként készült szombat este a fináléra?
Természetesen ejtőzött egyet.

Mestermérleg
Faragó Tamás: - Fáradtak vagyunk. A nehezén túl vagyunk. A legnehezebbje viszont még hátravan.
Szergej Florov - Jó kezdés után sokat hibáztunk, ez pedig megbosszulta magát a magyar csapat ellen. A bronzérmet mindenféleképpen meg kell szereznünk.


Így látta a meccs hőse, Zantleitner Krisztina

Az elsőt (1-0): - Nagyszerű leúszás volt. Jól ment a labda, fórban voltunk elöl, éreztem, hogy odakerülhetek a kapu elé. Odaértem, és Merci már paszszolt is. Akkor már nem volt nehéz dolgom.
A másodikat (3-3): - Valkay Ágié az érdem. Ügyesen lerázta magáról a védőjét, aki már csak szabálytalankodni tudott ellene. A fórt aztán jól játszottuk meg, nekem be kellett lépnem a kapuhoz, Ági pedig remekül hozott helyzetbe. Megint csak be kellett tennem.
A harmadikat (6-3): - Na, ez már nehezebb volt. Sokat gyakorlom ezt a centermozdulatot. Nem vagyok egy aláfordulós típus, hosszú kezeim miatt inkább ezt a vízről behúzós figurát próbálom megcsinálni. Most is így tettem, a védő nem fért hozzám, és hála Istennek a kapus is meglepődött.
Az elődöntőt: - Az első negyedben figyelmetlenek voltunk, még szerencse, hogy Tiba Zuzsi a dudaszóval egy időben felhozta mínusz egyre a csapatot. Ez lelkiekben rengeteget segített. Összeállt a védekezésünk, Manó remekül védett, és elöl is pontosan játszottunk. A második játékrésztől kezdve egyértelműen jobbak voltunk.
A finálét: - Irtó nehéznek ígérkezik. Fizikálisan tökéletesen felkészített együttes az amerikai, biztosan nagy adok-kapok lesz. Meg kell majd próbálni lefordulni róluk, és az emberelőnyöket az eddigieknél jobban kell értékesítenünk. Nagyon együtt vagyunk, ez lehet az alapja a sikernek.

PIPA MAGYAR EDZŐ.
Szilágyi Péter, az új-zélandi női válogatott kapitánya izgatottan drukkolt az ausztráloknak. Nem véletlen ... Az 5. helyért zajló derbi tétje ugyanis a vb volt, a győztes automatikusan kvalifikálta magát a jövő évi barcelonai eseményre. Na már most, ha Görgényi mester együttese nyer, megnyílik az út a kivik előtt. Nos, a hazaiak kétgólos vezetésről is kikaptak az olaszoktól, így részt vesznek az óceániai selejtezőn, ahonnan csak egy csapat jut a vb-re. "Nem hiszem el ... Ha valaki a Világkupa előtt azt mondja, nem lesznek az ausztrálok az első ötben, furcsán nézek rá" - kesergett az egri fiatalember. Úgy tűnik tehát, a katalán városban is csak néző lesz ...