Életmentő orvosi engedély
Ilyesmit legfeljebb túl poentírozott hollywoodi filmekben lát az ember. Olyanokban, amelyeknek a valósághoz semmi közük. Ezért illeti dupla elismerés a Domino BHSE vízilabdacsapatát; egyrészt mert továbbjutott a Bajnokok Ligája elődöntőjéből, másrészt, ahogy továbbjutott. A holnapi fináléban a görög Olimpiakosz vár rá.
A magyar bajnokságot vasárnap megnyert
gárda minden fizikai és lelki erőtartalékát felélve és
újra összekuporgatva készülődött a BL budapesti négyes
döntőjére. A csapat kulcsjátékosa, Kiss Gergely törött
járomcsonttal és még sebzettebb lélekkel töltötte
napjait, mert edzője, Kovács István kijelentette: csak
akkor engedi vízbe, ha az orvosi szakvélemény szerint
semmi veszély nem fenyegeti.
A Balatonban talán nem is fenyegetné.
No, de a Bajnokok Ligája elődöntőjében, ahol ráadásul a
kétszeres BL-győztes Posillipo Napoli az ellenfél, tele
minden csibészségre kész olaszokkal? Mindamelllett Kiss
a parton valószínűleg rosszabbul járt volna, mert
feltehetőleg infarktust kap, ha tétlenül nézi a Hajós
Alfréd uszoda tömött lelátóit, és a BL-bemutatkozása
váró társait.
Mint utóbb
kiderült, az egész Honvéd számára sorsdöntő jelentőségű
volt az orvosi engedély. Az első negyedben pedig még
akár el is altathattuk magunkat, hiszen a mieink -
Takács és éppen Kiss Gergely góljával - 2-0-ra vezettek,
a rivális pedig egy fokkal még kizsigereltebbnek tűnt. A
második játékrészre azonban magához tért, "belakta" az
uszodát, és úgy hozta 4-1-re ezt a szakaszt, hogy a
Honvéd egyetlen gólját ismét Kiss dobta.
A harmadik periódusban a Domino
mindhárom olimpiai bajnoka - Molnár, Kiss, Biros -
betalált, és ez hajrá előtt 6-5-ös előnyt eredményezett.
Az utolsó játékrészben, újabb fordulat után aztán mégis
a hosszabbításért kellett brusztolni, amelyet végül a
7-7-es döntetlen és Bereczki forból elért gólja hozott
meg.
A 2-szer három perces
ráadás első felében nápolyi részről is betalált az első
magyar Steinmetz, aztán Takács egalizált, a
változatosság kedvéért Kiss Gergő csodapasszából. A
végkifelet pedig azt a bizonyos szirupos amerikai filmet
idézte. A Posillipo legnagyobb ásza Kásás Tamás büntetőt
harcolt ki, ám ki is hagyta. Második négyméteresét
hibázta el és utóbb ezt így magyarázta: "Ha már az elsőt
nem dobtam be, úgy gondoltam, illik a másodikhoz is
odaállnom." Már mindenki az általában tébolydához
hasonló hirtelen halálra készült, amikor hazai
emberelőnynél 4 másodperccel a duda előtt ismét a végső
mentsvárhoz, Kiss Gergelyhez került a labda, és ő
hatalmas homorítás után, magától értetődően suvasztotta
a hálóba. 9-8 ide, épp csak újrakezdésre maradt idő, és
máris kissrácok lepték el a medencét, akik a
játékostársakkal ölelgették Kiss Gergelyt.
Aki csak egyetlen mondatnyit is
nyilatkozott a meccsről, az nem hagyhatta ki belőle a
négy gólt szerzett klasszist, ő viszont igyekezett
minden dicsfényt elhárítani magáról: "A mai vízilabda
már nem egyénekről, hanem csapatokról szól. Beértem
volna annyival is, hacsak jól védekezem, kihasználom,
hogy ismerem a Posillipot, és ezzel nyerünk, viszont ha
valaki azt jósolja, 8 gólt lövök, de kikapunk, le se
jövök az uszodába. Szörnyű öt napot éltem át, tele
kétségekkel, napi 15-16 órát csöngött nálunk a telefon.
Vagy az edzéssel kísérleteztem, vagy rohantam sapkát
próbálni, amely megvéd az esetleges ütésektől, de be
kell vallanom, az olaszok nagyon sportszerűek
voltak."
Míg a másik ágon a
horvát BL-címvédő Jug Dubrovnik gyűrközött a görög
Olimpiakosz Pireusszal, Kásás Zoltán csapatával, Kovács
István edzővel azt taglaltuk, érthetően és láthatóan
holtfáradt együttese hogyan bírhatja holnap 19 órától a
döntőt. Lehet egy órán keresztül szívvel-lélekkel
helyettesíteni az erőt? - kérdeztük, mire a mester azt
felelte: Nem, csak ésszel lehet.
Akinek pedig túl kell járni az eszén,
az nem kis meglepetésre a görög bajnok lesz, hiszen az
esti elődöntőben 8-5-szel lépett túl a saját nagyságától
kissé elteltnek tűnő Dubrovnikon.
Népszava 2002.05.24.
|
FONTOS
