Dr. Loványi Róbert, a másodfokon eljáró fellebbviteli bizottság elnöke a Népszabadság kérdésére, miszerint mi alapján döntöttek a büntetések drasztikus mérséklése mellett, a következőképpen válaszolt:

- A vízilabda-szövetség augusztus 9-i elnökségi ülésén módosította saját versenykiírását, s az új szabályzatban konkrétan meghatározta, hogy bizonyos, sportpályára nem való megnyilvánulások - fegyelmi tárgyalás megtartása nélkül - hány mérkőzésre szóló automatikus eltiltást vonnak maguk után. Mi nem tehettünk egyebet, kényszerűen erre a dokumentumra támaszkodva határoztunk úgy, ahogyan. Pontosabban: amíg az első fokú testület mindenfajta támpont nélkül osztott ki egy-, másfél éves büntetéseket, addig számunkra legalább kapaszkodót jelentett az említett kiírás a Hesz Máté, Mátyás Zoltán és Varga Tamás esetében általunk is megállapított, kirívó sportszerűtlenség arányos szankcionálásához. Az ő büntetésük - májustól számítva - így is példa nélkülien súlyosnak minősíthető. Ugyanakkor Somossy József edzőt a verekedéssel zárult mérkőzésen történtek ügyében fölmentettük, mert úgy ítéltük meg: az ő részéről nem volt elvárható, hogy a medencének háttal állva, néhány másodperc leforgása alatt közbeavatkozzék.

Megkérdeztük Loványitól azt is, miért az augusztusi, s miért nem a mérkőzés időpontjában érvényben lévő szabályok alapján határozott a bizottság. Ő elmondta, bár az általános magyar büntetőjogi paragrafusoknak nincs visszamenőleges hatályuk, akad egyetlen, kivételes eset, nevezetesen "ha az új rendelkezés kedvezőbb elbírálást biztosít az eljárás alá vont személy részére".

- Mivel ebben az ügyben ez utóbbi feltétel - ismétlem: a szövetség döntése nyomán - fönnállt, nem volt mérlegelési lehetőségünk.

Érdeklődtünk a jogásztól afelől is, hogy mikor döbbent rá: az általa vezetett testületnek - szemben az első fokú bizottsággal - az új versenykiírást figyelembe véve kell döntenie.

- Három nappal ezelőtt a szövetség internetes honlapját böngésztem; ekkor akadtam a vastag betűkkel kiemelt, új szabályokra - hangzott a felelet.

A korábbi válogatott pólós Loványi közölte még, hogy nézete szerint az ügy jogi szempontból feltehetően véget ért. Ez a kijelentés legalábbis váratlan arra emlékezve, hogy Martin György szövetségi elnök már hónapokkal ezelőtt úgy nyilatkozott: akármilyen határozatokat hozzon is az első- és a másodfokú bizottság, tekintettel a botrány súlyára, a végső szót mindenképpen az elnökség kívánja kimondani.

- Martin urat feltehetően nem tájékoztatták a jogászai arról, hogy a másodfokú döntés jogerős, és a sportfegyelmi felelősségről szóló, 34/2001. számú kormányrendelet kimondja: rendkívüli jogorvoslattal kizárólag az eljárás alá vontak élhetnek - magyarázta Loványi. - Mivel a szövetség, illetve annak elnöksége nem felel meg ennek a kritériumnak, nincs miről beszélni. Elméletben persze elképzelhető, hogy valamelyik játékos fellebbez, ám magánemberként az a véleményem: ezt egyikük sem fogja megtenni. Ugyanakkor szinte biztos vagyok abban, hogy - ha nem is a tárgyalóteremben - az ügynek valamiképpen lesz még fejleménye.

Feltettük a kérdést Loványinak, nem érezte-e szükségét annak, hogy jogi álláspontjáról tájékoztassa a szerinte tévhitben élő szövetségi vezetőket, mire ő azt felelte: "Nem".

Martin Györgyöt csak késő este értük utol. A hangjából ítélve meglehetősen zaklatott sportági elnök úgy fogalmazott: kevés az információja, az ítéletről csupán telefonon értesült, ily módon egyelőre képtelen értékelni a jogi helyzetet.

- Egyet viszont biztosan tudok - tette hozzá. - Azt, hogy az elnökségnek le kell vonni a fegyelmi bizottságok összetételével kapcsolatos konzekvenciát.