Világ- és Európa-bajnokunk az olasz válogatottban
Arrivederci, Noémi!
--------------------------------------------------------------------------------
forrás: AZ, Nemzeti Sport 2003.02.13
--------------------------------------------------------------------------------
A sapka, amelyet többet
nem húz a fejére - Tóth Noémi olasz válogatott akar
lenni |
Kinek meglepő, kinek nem,
kikérőt hozott a postás a pólószövetségnek. Kikérőt, amelyben
a magyar elöljárók hozzájárulását kérvényezik abban, hogy Tóth
Noémi az olasz válogatott rendelkezésére állhasson. Álljon.
Így van vele Faragó Tamás szövetségi kapitány is, ha azt
akarja, tegye, mondja határozottan. A történet, amely
ezennel befejezettnek tekintetik, montreali hősünk kinevezése
után vette kezdetét. A hazai Európa-bajnokságra készült a
mester, aki számított, hogyne számított volna a világ- és
Európa-bajnok átlövőre, a magyar válogatott, sőt talán
nyugodtan mondhatjuk, a világ egyik legjobbjára, aki 160
alkalommal húzhatta fejére a HUN feliratú sapkát.
Kulcsszerepet szánt neki, nem titok, ám az élet közbeszólt. A
szentesi születésű hölgy áldott állapotba került, olasz
barátjával ikreket várt. Az élet legcsodálatosabb pillanatai
miatt nem számíthatott hát a mester elődje, Tóth Gyula
lányára, egészséget és sok boldogságot kívánva (hiszen ő aztán
tudja, milyen az ikrekkel ... ) nélküle építgette csapatát. Hogy
milyen sikerrel, arra a margitszigeti arany- és a fukuokai
ezüstparádé adott választ. 2001-et
írtunk, már akkor is az athéni olimpia lebegett a szemünk
előtt, nem zárva ki annak a lehetőségét, hogy az egykori
klasszis a szülés után visszatérjen a legjobbak közé. Az
esztendő végén az itáliai hírek arról szóltak, hogy végre
elkezdte az edzéseket, sőt a gyengécske Volturno színeiben
újra bajnoki mérkőzésen szállt vízbe. Faragó Tamás várta,
telefonáljon neki a játékos, tájékoztassa az elképzeléseiről,
mindhiába. Napvilágot látott, hogy Pierlugi Formiconi, a
taljánok szakvezetője szemet vetett az átlövőre, ám lapunk
hasábjain Tóth Noémi azt nyilatkozta, a magyar válogatottban
kíván szerepelni. Jobb híján az olasz légiósaival üzente
kapitányunk, nyitva áll a kapu, a keretedzéseken szívesen
megnézné a játékost, aki csak nem akart megérkezni. A
gyermekek mellett nyilvánvalóan problémásnak ígérkezett egy
budapesti út, ám azzal mindenkinek tisztában kellett lennie:
Faragó Tamás nem a név, hanem a tudás alapján válogat.
"Természetesen nem keresztezzük az útját, erőszakkal nem
kötelezhetjük arra, hogy a magyar válogatottban szerepeljen.
Hozzáteszem, ahhoz előbb bizonyítani kellett volna, legalább
egyszer eljönni egy edzésre, hogy lássuk, mire képes. Úgy
látszik, úgy gondolta, az olasz válogatottba könnyebb
bekerülni, mint a magyarba ... " - kommentálta a
kérvényt a csapatával tavaly decemberben sporttörténelmi
diadalt, Világkupa-aranyat szerző edző. Arrivederci, Tóth
Noémi!
|