Múlt héten senki nem tudta legyôzni ôket - reméljük, ôk lesznek július cézárjai is (Fotó: Árvai Károly)

A legszorosabb kettőt egyaránt négy góllal, és a legfontosabb, hogy sikerült legyőzni a friss Európa-bajnok Szerbia-Montenegró csapatát. Azok után, hogy 2000-ben és 2001-ben 2-3-ra álltunk a nagy vetélytárssal szemben, az utóbbi két esztendőben 4-1 a mérleg (a rendes játékidőben 4.5-0.5…), ami legalábbis biztató. Persze, az ellenük aratott mostani siker mit sem számít, ha két hét múlva, Barcelonában nem alkotnak maradandót Kásás Tamásék, ezért Keményt is inkább arról faggattuk, az ötből ötös szériából mire lehet következtetni a vb-t illetően.
"Öt meccsen törvényszerű a hullámzás, nem volt olyan játékelem, amely húsz negyeden keresztül tökéletesen működött volna - kezdte értékelését a kapitány. - Amit ugyanakkor a héttől vártam, azt szerencsére megkaptam, mindenképpen előreléptünk játékban, ezen túlmenően néhány személyi kérdésre is választ adtak a mérkőzések.”
Ennél többet nem igazán lehetett kihúzni a mesterből a mindenkit izgató problémakörrel kapcsolatban, azaz hogy ki lesz a 13 játékos, aki Barcelonában megpróbálkozik azzal, ami harminc esztendeje sikerült először és utoljára, vagyis: megnyerni a világbajnokságot. Kemény szerdán hozza nyilvánosságra az utazók névsorát, addig csak a vízilabdáról volt hajlandó értekezni.
"Amit játékban javulni kell, arra van két hetünk, sőt, ha a világbajnokság lebonyolítási rendjét nézem, a végső stádium kezdetéig voltaképpen három. Bízom benne, hogy sikerül a megfelelő szintet elérni, viszont bármennyit is gyakorolhatunk, ahhoz, hogy jól teljesítsünk, fitt, önbizalomtól duzzadó és elszánt játékosokra van szükség. Ha ezekben a tényezőkben visszaesünk egy fontos meccs kritikus időszakában, akkor bármelyik játékrészben kijöhet egy gyengébb produkció, ami akár a győzelembe is kerülhet. Mert ahhoz, hogy rossz játékkal, csak akarattal megnyerjünk egy Eb-döntőt három-kettőre, mint hat éve Sevillában, az ellenféltől is kell annyi szívesség, hogy ne remekeljen. Erre Barcelonában nem alapozhatjuk a szereplésünket.”
Persze, vannak teljesen pozitív kicsengésű mondatok is: "Fontos tényező, és ez az elmúlt hét során megint előjött: játszhatunk bármennyire jól, gyakorolhatunk bármennyit, a magyar vízilabdázókból az improvizációs készséget óriási hiba lenne kiölni. Sokszor olyan lökést jelentenek a bravúros megoldások a siker eléréséhez, ami az ellenfél számára ellensúlyozhatatlan. Már csak azt kell a játékosoknak érezniük, hogy mi az ideális egyensúly, amelyben a magyaros rögtönzések a csapat javát szolgálják, s nem a nekünk kedvező végeredmény-elérést teszik bizonytalanná. E tekintetben elég csak az első négy emberelőnyünket megnézni az amerikaiak elleni meccsen: ahelyett, hogy biztos gólhelyzetig játszottuk volna a fórokat, villámgyors, meglepő, de hibás megoldásokat választottunk.”
Végül aziránt érdeklődtünk, hogy a maga teljességében utoljára Kranjban látott csapatkapitány, Benedek Tibor súlyos gyomorfertőzése után milyen eséllyel pályázik posztjának visszafoglalására. Nos, Kemény közölte: "Tibor az elmúlt két hét során három edzésen vett részt, ez mindenkinek rengeteg kihagyás lenne, neki azonban kétszer annyi, elvégre ő »munkás típusú« játékos. Viszont bízom benne, hogy ez a tizennégy nap elegendő lesz ereje és formája visszanyeréséhez, a nagyobb kihagyás pedig hozzájárul ahhoz, hogy tán még nagyobb kedvvel és labdaéhséggel kezdje a világbajnokságot.”

Így folytatják augusztusban, a Világligában

Kialakult a Világliga hatos döntőjének mérkőzésrendje: hét hét múlva, a New York-i Nassau Aquatic Centerben az első napon a mostani selejtezőkörben második és harmadik helyen végzett csapatok vívnak egymással egy-egy középdöntőt, a győztesek kerülnek a négy közé, a vesztesek az ötödik helyért mérkőznek (ennek ötezer dollár a tétje, minthogy az ötödik 30 ezer, míg a hatodik 25 ezer dollárt kap).
A hétvégi selejtezők legjobbjai automatikusan az elődöntőbe kerültek, azaz a magyar válogatott augusztus 23-án játszik először: ekkor az Egyesült Államok-Görögország találkozó győztesével méri össze erejét. Rio de Janeiróból Olaszország jutott tovább elsőként, az Eb-csorbát ezzel valamelyest kiküszöbölő kékek a Szerbia-Montenegró-Hollandia találkozó relatíve könnyen megtippelhető nyertesével meccselnek. Vasárnap az elődöntőn diadalmaskodók mérkőznek meg a 100 ezer dolláros első díjért, továbbá az olimpiai kvalifikációért (merthogy ebből a sorozatból is "elérhető” az athéni csatlakozás).
Amennyiben a VL-győztes már a világbajnokságon kiharcolta a részvétel jogát, akkor azt a csapatot illeti az olimpiai hely, amely a győztes gárda kontinensén a kijutottak mögött végzett. Így szól a FINA-szabály, amely magyarra fordítva azt jelenti: ha a Világligát egy olyan európai csapat nyeri - erre azért van esély -, amelyik már Barcelonában jogot szerzett az olimpiai részvételre (azaz dobogós volt), akkor az az európai együttes is indulhat, amelyik a kvalifikáltak mögött a legjobb helyen végzett a világbajnokságon - azaz feltehetően a negyedik helyezett.