A magyar vízilabda (képünkön az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Honvéd-klasszis, Biros Péter) is jobb helyzetben lenne, ha a szövetség nem kényszerülne „elvinni” egy-két szponzort a klubok elôl (Fotó: Németh Ferenc)

Válogatott szinten legeredményesebb csapatsportágunk, a vízilabda a negyedik a sorban, a labdarúgás, a kézi- és a kosárlabda után. A férfiaknál nincsen nagy (ha van egyáltalán) lemaradás a három dobogós sportághoz képest: két topklubunk, a Domino-BHSE és a Vasas-Plaket-Euroleasing egyaránt 200 millió forintot költ el egy évben. Gondoljunk vissza a tegnapelőtti, labdarúgással foglalkozó első részre: a pólós olimpiai és világbajnokaink itthon tartásáért tett komoly erőfeszítések számszakilag megfelelnek legszegényebb futballklubjaink költségvetésének… A vízilabda-élvonal kiscsapatai ennek még a tizedéből sem gazdálkodhatnak, nincs is esélyük a nagyok ellen a medencében. A Honvédra és a Vasasra fokozottan igaz az, amit az előző részben a Fotex KCV-re mondtunk, vagyis a világ legjobb csapatai közt tartják őket számon. Pedig itt is van anyagi lemaradásunk: az olasz egyesületek (melyek az idén nem indulnak a nemzetközi kupákban) 2 millió eurót meghaladó, mintegy 600 millió forintos költségvetéssel dolgoznak. A leggazdagabbnak a Posillipo Napoli, a Benedek Tibort foglalkoztató Pro Recco és a Pescara számít.
"A kinti pólós valóban megengedheti magának, hogy csak a játékkal foglalkozzon" - mondta Biros Péter, a Domino olimpiai bajnoka, aki megfordult a horvát Rijeka és a jugoszláv Becsej együttesében is. "Egyrészt légiósként nem kell reprezentálnia, mert a hazai játékosok előrébb vannak a rangsorban, másrészt nagy könnyebbség, hogy nem vállalkozói, hanem munkaszerződést köt a játékosokkal a klub, így ez nem okoz plusz utánajárást. Aki itthon a csúcsszintet képviseli szakmailag, vagyis válogatott vagy a szűk elit közelében van, az többet kereshet külföldön, de azért nem minden a pénz. Hozzászámítva az idegen közeget, amely a légióskodás velejárója, összességében már nem éri meg - nem véletlen, hogy idővel szinte kivétel nélkül hazatalált az egész válogatott." A különbségek okairól Biros a következőképp vélekedett: "A külföldi klubok életében, csakúgy, mint itthon, szerepet játszanak az önkormányza-tok és a multinacionális cégek, de itthon vidéken jellemzőbb az önkormányzat, míg Budapesten a multik szerepvállalása, így szinte minden gazdasági erő a fővárosban koncentrálódik. Külföldön ezzel szemben vidéken is vannak olyan cégek, amelyek egy ilyen szintű profi-vízilabdacsapatot el tudnak tartani. Az önkormányzattal és a helyi, lokálpatrióta kisebb cégek támogatásával kiegészülve már egész ütőképes szponzori hátteret tudnak biztosítani, Olaszországban ezért is ilyen kiegyenlített a mezőny."
Áttérve a hölgyekre, megdöbbentő különbséget tapasztalunk a férfi és a női szakág között a pólósoknál. Egyetlen profinak mondható női együttesünk, a Dunaújvárosi Főiskola 30 milliója kiemelkedik a hazai mezőnyből - sok csapatnak az is gondot jelent, hogy az uszodabérlethez szükséges mintegy évi 2 millió forintot előteremtse. (Györe Lajos, a Polo SC vezetőedzője egyenesen a vízilabda diszkriminációjának tartja, hogy más sportágakkal szemben nekik külön bérleti díjat kell fizetniük a létesítményhasználatért.) Olaszországban is hasonló, de talán nem ennyire szélsőséges arányok fedezhetők fel a két nem között - az újvárosiak említett költségvetése nagyjából harmada az itáliai csapatokénak. Külföldön ráadásul sokkal több a női pólós: Olaszországban számtalan volt úszó játszik, Hollandiában az emancipációs szellem is nagyban segíti a szakág terjedését, az Egyesült Államokban pedig a főiskolákon választja sok hölgy a pólót úszás után, így a tengerentúlon van a legtöbb nő a sportágban.
"Ha a válogatott folyamatosan, tartósan jó eredményeket produkál, az biztosan segít abban, hogy itthon is több stabil hátterű női csapat legyen" - véli a férfi szakágnál lényegesen hátrányosabb helyzetről Valkay Ágnes, az olasz Pescara légiósa. "Én több szakaszt is megéltem pályafutásom során, hiszen a kezdetekkor Kecskeméten szűkös lehetőségeink voltak, távol álltunk a profizmustól. Palermóban már legalább ténylegesen profik voltunk, de sok minden hiányzott, például kevés vízfelületünk volt, az úszóedzéseinken csak két sáv volt az egész csapatnak. Aztán hazajöttem Dunaújvárosba, ahol lényegében mindent megadtak nekünk, amit megadhattak." A szélső a magyar mezőnyt uraló együttesből újra Itália felé vette az irányt, Pescarában már tényleg minden "klappolt". "Egyértelműen itt találkoztam a legjobb körülményekkel. Pescarában van férfi- és női együttes is, és itt a kettőt egy szinten kezelik, ellentétben más helyekkel, vagy a hazai helyzettel. Egy újonnan épült uszodát használunk, amelybe nagyobb rangadón, például az egyeduralkodó Catania ellen nyolcszáz néző is kijön, bár a kisebb csapatok ellen csak néhány százan szoktak lenni."
Talán már eddig is túl sok szám kavarog a kedves olvasó fejében, de egy ínyencséget a végére a hagytunk: az Egyesült Államokban a két profiliga, az NBA és az NHL sokkoló adatait is felülmúlja a legjövedelmezőbb sportág, az amerikai futball csapatainak költségvetése. Az első és második részben említett két éllovas, a Detroit Red Wings hokisai és New York Knicks kosarasai az első négybe se férnének be a tojáslabdás ligában: az NFL két leggazdagabbja, az egyaránt texasi Dallas Cowboys és Houston Texans évi 145 millió dollárból, vagyis 36 milliárd forintból tengeti életét. E számunkra talán meglepő tény magyarázata egyrészt az, hogy odaát az amerikai futball (és különösen az egymeccses bajnoki döntő, a Super Bowl) piacképesebb a többi sportágnál, másrészt minden dollárnak megvan a helye, hiszen hatalmas, ötvenes játékoskeretekkel dolgoznak e klubok. Magyarországon nincsen amerikaifutball-bajnokság, így legfeljebb a sportág európai testvére, a rögbi adataival szolgálhatunk: az "örökös" magyar bajnok Esztergomi Vitézek 12 millióból gazdálkodik évente.

Hibás a szponzorációs modell?

„Alapjaiban téves a hazai sportszponzorálás, és ez az egyik oka a magyar vízilabda anyagi lemaradásának” - magyarázta Gerendás György, a BVSC-Brendon vezetôedzôje, egyben ügyvezetôje. Montreal bajnoka elmondta, Olaszországban a sportági szakszövetségek az Olasz Olimpiai Bizottságon, a CONI-n keresztül közvetlen állami támogatást kapnak, így nincsenek szponzoraik - központi szponzorálás híján pedig az esetleges támogatók a klubokhoz mennek a szövetségek helyett. Gerendás véleménye szerint a magyar póló is jobb helyzetben lenne, ha a szövetség nem kényszerülne „elvinni” egy-két szponzort a klubok elôl. A szakember azt is fájlalja, hogy jelenleg rosszul jár az, aki fiatalokat nevel a sportágnak, mert gyakorlatilag ingyen elvihetik tôlük a gyerekeket.

Ne felejtsük azonban el, hogy az európai foci legjobbjaival az NFL óriásai sem vehetik fel a versenyt: a Real Madrid, Manchester United, Juventus, Bayern München kvartett vezette listán csak nyolcadik lenne a két amerikaifutball-csapat. Ezzel át is evezhetünk a következtetésekre, melyeket egyértelműen a labdarúgás egyeduralmával kell kezdenünk. Ahogy korábban írtuk, ez nem meglepő, az arány viszont talán az: az európai sportélet legnagyobb klubjai megközelíteni sem tudják a futballvállalatokat. Még a World Soccer büdzsélistáján huszadik skót Rangers 16 milliárd forintnyi fontja is minimum ötszöröse a többi sportág legtehetősebbjei által felhasználható öszszegnek. Az észak-amerikai ligák piaca még összemérhető a futballvilággal, de amint láttuk, a legjobbakkal ők sem vetekedhetnek.
Határainkon belül is változatlanul a labdarúgásban forog a legtöbb pénz: a többi sportág csak álmodozhat a legnagyobb klubok helyzetéről, arról nem is beszélve, hogy ami a futballbajnokságban már csak a bentmaradáshoz elég, abból szinte minden más csapatsportágban aranyérmes együttest lehetne összehozni… Hogy akkor miért nem más sportágakban bukkannak fel ezek az összegek? Mert bármennyit is szidjuk futballistáinkat, bármennyiszer taposnak is ők bele a lelkünkbe, még mindig a labdarúgás iránt van a legnagyobb kereslet: ez vonzza a legtöbb nézőt és ezzel a legtöbb fizetőképes szponzort. Tudjuk, hogy a mai nézőszám csak töredéke még az évtizeddel ezelőttinek is, de aki minden héten tanulmányozza lapunk tudósításait a többi sportág bajnokságairól, az hamar rájöhet: máshol ezek az alacsony számok is nézőcsúcsot döntögetnének… Mindennek bemutatása egy újabb elemzés témájául szolgálhat, így most fordítsuk figyelmünket inkább egy másik érdekes tény felé: bár Magyarországon a legnagyobb költségvetési összegek a labdarúgásban jelennek meg, mégis a futball az, amelyel a legjobban el vagyunk maradva a kontinens élvonalától! Amíg a külföldi és a hazai elit költségvetésének hányadosa minden sportágban egy számjegyű, vagy csak kevéssel több, addig a labdarúgásban több mint hatvanszoros a differencia. Ha elfogadjuk, hogy az anyagi helyzet alapvetően befolyásolja a sporteredményeket, akkor gyakorlatilag megtaláltuk annak okát, miért a futballunk van legtávolabb a világelittől. Minden relatív tehát: ami itthon soknak tűnik, az ebben a sportágban külföldön rendkívül kevés, de ami idehaza a futballban kevés, az más sportágakban nagyon is sok lehet.
Ideje a nembéli különbségekre is vetni egy pillantást: a röplabdában elfogadhatónak tetszik a két szakág közötti differencia, kosárlabdában szinte teljesen el is tűnik. A férfidominancia jobban jelentkezik kézilabdában, pólósainknál pedig, mint már említettük, egészen hihetetlen az eltérés, figyelembe véve például válogatott csapataink szereplését. A labdarúgás és a jégkorong esetében az is elég beszédes adat lehet, hogy nem is vizsgáltuk a hölgyek küzdelmeit…
Az, hogy az anyagi helyzet milyen komoly befolyást gyakorol a teljesítményre, táblázatunkból egyértelműen kitűnik. A felsorolt tíz hazai szakágnak csupán a felében nem haladja meg az itthoni és a külföldi élvonal költségvetésének különbsége az ötszörös arányt - és láss csodát, éppen ebben az öt szakágban, vagyis a férfi és női kézilabdában, a női kosárlabdában, illetve a férfi és női vízilabdában vagyunk versenyképesek a nemzetközi porondon. Fogalmazhatunk úgy is: a lé határozza meg a csapatot…

Az élklubok költségvetése (millió forint)
sportág, szakág	hazai	külföldi	hányszoros
labdarúgás	1000	63 000	63.00
kézilabda, férfiak	300	1 200	4.00
kézilabda, nôk	100	500	5.00
kosárlabda, férfiak	200	3 000*	15.00
kosárlabda, nôk	200	500	2.50
vízilabda, férfiak	200	600	3.00
vízilabda, nôk	30	100	3.33
jégkorong	100	1 000**	10.00
röplabda, férfiak	80	750	9.38
röplabda, nôk	50	300	6.00
amerikai futball	-	35 000	-
*Az NBA-ben: 28 000 (140-szeres)
**Az NHL-ben: 29 000 (290-szeres)