A magyar v�zilabda (k�p�nk�n az olimpiai, vil�g- �s Eur�pa-bajnok Honv�d-klasszis, Biros P�ter) is jobb helyzetben lenne, ha a sz�vets�g nem k�nyszer�lne „elvinni” egy-k�t szponzort a klubok el�l (Fot�: N�meth Ferenc)

V�logatott szinten legeredm�nyesebb csapatsport�gunk, a v�zilabda a negyedik a sorban, a labdar�g�s, a k�zi- �s a kos�rlabda ut�n. A f�rfiakn�l nincsen nagy (ha van egy�ltal�n) lemarad�s a h�rom dobog�s sport�ghoz k�pest: k�t topklubunk, a Domino-BHSE �s a Vasas-Plaket-Euroleasing egyar�nt 200 milli� forintot k�lt el egy �vben. Gondoljunk vissza a tegnapel�tti, labdar�g�ssal foglalkoz� els� r�szre: a p�l�s olimpiai �s vil�gbajnokaink itthon tart�s��rt tett komoly er�fesz�t�sek sz�mszakilag megfelelnek legszeg�nyebb futballklubjaink k�lts�gvet�s�nek… A v�zilabda-�lvonal kiscsapatai ennek m�g a tized�b�l sem gazd�lkodhatnak, nincs is es�ly�k a nagyok ellen a medenc�ben. A Honv�dra �s a Vasasra fokozottan igaz az, amit az el�z� r�szben a Fotex KCV-re mondtunk, vagyis a vil�g legjobb csapatai k�zt tartj�k �ket sz�mon. Pedig itt is van anyagi lemarad�sunk: az olasz egyes�letek (melyek az id�n nem indulnak a nemzetk�zi kup�kban) 2 milli� eur�t meghalad�, mintegy 600 milli� forintos k�lts�gvet�ssel dolgoznak. A leggazdagabbnak a Posillipo Napoli, a Benedek Tibort foglalkoztat� Pro Recco �s a Pescara sz�m�t.
"A kinti p�l�s val�ban megengedheti mag�nak, hogy csak a j�t�kkal foglalkozzon" - mondta Biros P�ter, a Domino olimpiai bajnoka, aki megfordult a horv�t Rijeka �s a jugoszl�v Becsej egy�ttes�ben is. "Egyr�szt l�gi�sk�nt nem kell reprezent�lnia, mert a hazai j�t�kosok el�r�bb vannak a rangsorban, m�sr�szt nagy k�nnyebbs�g, hogy nem v�llalkoz�i, hanem munkaszerz�d�st k�t a j�t�kosokkal a klub, �gy ez nem okoz plusz ut�naj�r�st. Aki itthon a cs�csszintet k�pviseli szakmailag, vagyis v�logatott vagy a sz�k elit k�zel�ben van, az t�bbet kereshet k�lf�ld�n, de az�rt nem minden a p�nz. Hozz�sz�m�tva az idegen k�zeget, amely a l�gi�skod�s velej�r�ja, �sszess�g�ben m�r nem �ri meg - nem v�letlen, hogy id�vel szinte kiv�tel n�lk�l hazatal�lt az eg�sz v�logatott." A k�l�nbs�gek okair�l Biros a k�vetkez�k�pp v�lekedett: "A k�lf�ldi klubok �let�ben, csak�gy, mint itthon, szerepet j�tszanak az �nkorm�nyza-tok �s a multinacion�lis c�gek, de itthon vid�ken jellemz�bb az �nkorm�nyzat, m�g Budapesten a multik szerepv�llal�sa, �gy szinte minden gazdas�gi er� a f�v�rosban koncentr�l�dik. K�lf�ld�n ezzel szemben vid�ken is vannak olyan c�gek, amelyek egy ilyen szint� profi-v�zilabdacsapatot el tudnak tartani. Az �nkorm�nyzattal �s a helyi, lok�lpatri�ta kisebb c�gek t�mogat�s�val kieg�sz�lve m�r eg�sz �t�k�pes szponzori h�tteret tudnak biztos�tani, Olaszorsz�gban ez�rt is ilyen kiegyenl�tett a mez�ny."
�tt�rve a h�lgyekre, megd�bbent� k�l�nbs�get tapasztalunk a f�rfi �s a n�i szak�g k�z�tt a p�l�sokn�l. Egyetlen profinak mondhat� n�i egy�ttes�nk, a Duna�jv�rosi F�iskola 30 milli�ja kiemelkedik a hazai mez�nyb�l - sok csapatnak az is gondot jelent, hogy az uszodab�rlethez sz�ks�ges mintegy �vi 2 milli� forintot el�teremtse. (Gy�re Lajos, a Polo SC vezet�edz�je egyenesen a v�zilabda diszkrimin�ci�j�nak tartja, hogy m�s sport�gakkal szemben nekik k�l�n b�rleti d�jat kell fizetni�k a l�tes�tm�nyhaszn�lat�rt.) Olaszorsz�gban is hasonl�, de tal�n nem ennyire sz�ls�s�ges ar�nyok fedezhet�k fel a k�t nem k�z�tt - az �jv�rosiak eml�tett k�lts�gvet�se nagyj�b�l harmada az it�liai csapatok�nak. K�lf�ld�n r�ad�sul sokkal t�bb a n�i p�l�s: Olaszorsz�gban sz�mtalan volt �sz� j�tszik, Hollandi�ban az emancip�ci�s szellem is nagyban seg�ti a szak�g terjed�s�t, az Egyes�lt �llamokban pedig a f�iskol�kon v�lasztja sok h�lgy a p�l�t �sz�s ut�n, �gy a tengerent�lon van a legt�bb n� a sport�gban.
"Ha a v�logatott folyamatosan, tart�san j� eredm�nyeket produk�l, az biztosan seg�t abban, hogy itthon is t�bb stabil h�tter� n�i csapat legyen" - v�li a f�rfi szak�gn�l l�nyegesen h�tr�nyosabb helyzetr�l Valkay �gnes, az olasz Pescara l�gi�sa. "�n t�bb szakaszt is meg�ltem p�lyafut�som sor�n, hiszen a kezdetekkor Kecskem�ten sz�k�s lehet�s�geink voltak, t�vol �lltunk a profizmust�l. Palerm�ban m�r legal�bb t�nylegesen profik voltunk, de sok minden hi�nyzott, p�ld�ul kev�s v�zfel�let�nk volt, az �sz�edz�seinken csak k�t s�v volt az eg�sz csapatnak. Azt�n hazaj�ttem Duna�jv�rosba, ahol l�nyeg�ben mindent megadtak nek�nk, amit megadhattak." A sz�ls� a magyar mez�nyt ural� egy�ttesb�l �jra It�lia fel� vette az ir�nyt, Pescar�ban m�r t�nyleg minden "klappolt". "Egy�rtelm�en itt tal�lkoztam a legjobb k�r�lm�nyekkel. Pescar�ban van f�rfi- �s n�i egy�ttes is, �s itt a kett�t egy szinten kezelik, ellent�tben m�s helyekkel, vagy a hazai helyzettel. Egy �jonnan �p�lt uszod�t haszn�lunk, amelybe nagyobb rangad�n, p�ld�ul az egyeduralkod� Catania ellen nyolcsz�z n�z� is kij�n, b�r a kisebb csapatok ellen csak n�h�ny sz�zan szoktak lenni."
Tal�n m�r eddig is t�l sok sz�m kavarog a kedves olvas� fej�ben, de egy �nyencs�get a v�g�re a hagytunk: az Egyes�lt �llamokban a k�t profiliga, az NBA �s az NHL sokkol� adatait is fel�lm�lja a legj�vedelmez�bb sport�g, az amerikai futball csapatainak k�lts�gvet�se. Az els� �s m�sodik r�szben eml�tett k�t �llovas, a Detroit Red Wings hokisai �s New York Knicks kosarasai az els� n�gybe se f�rn�nek be a toj�slabd�s lig�ban: az NFL k�t leggazdagabbja, az egyar�nt texasi Dallas Cowboys �s Houston Texans �vi 145 milli� doll�rb�l, vagyis 36 milli�rd forintb�l tengeti �let�t. E sz�munkra tal�n meglep� t�ny magyar�zata egyr�szt az, hogy oda�t az amerikai futball (�s k�l�n�sen az egymeccses bajnoki d�nt�, a Super Bowl) piack�pesebb a t�bbi sport�gn�l, m�sr�szt minden doll�rnak megvan a helye, hiszen hatalmas, �tvenes j�t�koskeretekkel dolgoznak e klubok. Magyarorsz�gon nincsen amerikaifutball-bajnoks�g, �gy legfeljebb a sport�g eur�pai testv�re, a r�gbi adataival szolg�lhatunk: az "�r�k�s" magyar bajnok Esztergomi Vit�zek 12 milli�b�l gazd�lkodik �vente.

Hib�s a szponzor�ci�s modell?

„Alapjaiban t�ves a hazai sportszponzor�l�s, �s ez az egyik oka a magyar v�zilabda anyagi lemarad�s�nak” - magyar�zta Gerend�s Gy�rgy, a BVSC-Brendon vezet�edz�je, egyben �gyvezet�je. Montreal bajnoka elmondta, Olaszorsz�gban a sport�gi szaksz�vets�gek az Olasz Olimpiai Bizotts�gon, a CONI-n kereszt�l k�zvetlen �llami t�mogat�st kapnak, �gy nincsenek szponzoraik - k�zponti szponzor�l�s h�j�n pedig az esetleges t�mogat�k a klubokhoz mennek a sz�vets�gek helyett. Gerend�s v�lem�nye szerint a magyar p�l� is jobb helyzetben lenne, ha a sz�vets�g nem k�nyszer�lne „elvinni” egy-k�t szponzort a klubok el�l. A szakember azt is f�jlalja, hogy jelenleg rosszul j�r az, aki fiatalokat nevel a sport�gnak, mert gyakorlatilag ingyen elvihetik t�l�k a gyerekeket.

Ne felejts�k azonban el, hogy az eur�pai foci legjobbjaival az NFL �ri�sai sem vehetik fel a versenyt: a Real Madrid, Manchester United, Juventus, Bayern M�nchen kvartett vezette list�n csak nyolcadik lenne a k�t amerikaifutball-csapat. Ezzel �t is evezhet�nk a k�vetkeztet�sekre, melyeket egy�rtelm�en a labdar�g�s egyeduralm�val kell kezden�nk. Ahogy kor�bban �rtuk, ez nem meglep�, az ar�ny viszont tal�n az: az eur�pai sport�let legnagyobb klubjai megk�zel�teni sem tudj�k a futballv�llalatokat. M�g a World Soccer b�dzs�list�j�n huszadik sk�t Rangers 16 milli�rd forintnyi fontja is minimum �tsz�r�se a t�bbi sport�g legtehet�sebbjei �ltal felhaszn�lhat� �szszegnek. Az �szak-amerikai lig�k piaca m�g �sszem�rhet� a futballvil�ggal, de amint l�ttuk, a legjobbakkal �k sem vetekedhetnek.
Hat�rainkon bel�l is v�ltozatlanul a labdar�g�sban forog a legt�bb p�nz: a t�bbi sport�g csak �lmodozhat a legnagyobb klubok helyzet�r�l, arr�l nem is besz�lve, hogy ami a futballbajnoks�gban m�r csak a bentmarad�shoz el�g, abb�l szinte minden m�s csapatsport�gban arany�rmes egy�ttest lehetne �sszehozni… Hogy akkor mi�rt nem m�s sport�gakban bukkannak fel ezek az �sszegek? Mert b�rmennyit is szidjuk futballist�inkat, b�rmennyiszer taposnak is �k bele a lelk�nkbe, m�g mindig a labdar�g�s ir�nt van a legnagyobb kereslet: ez vonzza a legt�bb n�z�t �s ezzel a legt�bb fizet�k�pes szponzort. Tudjuk, hogy a mai n�z�sz�m csak t�red�ke m�g az �vtizeddel ezel�ttinek is, de aki minden h�ten tanulm�nyozza lapunk tud�s�t�sait a t�bbi sport�g bajnoks�gair�l, az hamar r�j�het: m�shol ezek az alacsony sz�mok is n�z�cs�csot d�nt�getn�nek… Mindennek bemutat�sa egy �jabb elemz�s t�m�j�ul szolg�lhat, �gy most ford�tsuk figyelm�nket ink�bb egy m�sik �rdekes t�ny fel�: b�r Magyarorsz�gon a legnagyobb k�lts�gvet�si �sszegek a labdar�g�sban jelennek meg, m�gis a futball az, amelyel a legjobban el vagyunk maradva a kontinens �lvonal�t�l! Am�g a k�lf�ldi �s a hazai elit k�lts�gvet�s�nek h�nyadosa minden sport�gban egy sz�mjegy�, vagy csak kev�ssel t�bb, addig a labdar�g�sban t�bb mint hatvanszoros a differencia. Ha elfogadjuk, hogy az anyagi helyzet alapvet�en befoly�solja a sporteredm�nyeket, akkor gyakorlatilag megtal�ltuk annak ok�t, mi�rt a futballunk van legt�volabb a vil�gelitt�l. Minden relat�v teh�t: ami itthon soknak t�nik, az ebben a sport�gban k�lf�ld�n rendk�v�l kev�s, de ami idehaza a futballban kev�s, az m�s sport�gakban nagyon is sok lehet.
Ideje a nemb�li k�l�nbs�gekre is vetni egy pillant�st: a r�plabd�ban elfogadhat�nak tetszik a k�t szak�g k�z�tti differencia, kos�rlabd�ban szinte teljesen el is t�nik. A f�rfidominancia jobban jelentkezik k�zilabd�ban, p�l�sainkn�l pedig, mint m�r eml�tett�k, eg�szen hihetetlen az elt�r�s, figyelembe v�ve p�ld�ul v�logatott csapataink szerepl�s�t. A labdar�g�s �s a j�gkorong eset�ben az is el�g besz�des adat lehet, hogy nem is vizsg�ltuk a h�lgyek k�zdelmeit…
Az, hogy az anyagi helyzet milyen komoly befoly�st gyakorol a teljes�tm�nyre, t�bl�zatunkb�l egy�rtelm�en kit�nik. A felsorolt t�z hazai szak�gnak csup�n a fel�ben nem haladja meg az itthoni �s a k�lf�ldi �lvonal k�lts�gvet�s�nek k�l�nbs�ge az �tsz�r�s ar�nyt - �s l�ss csod�t, �ppen ebben az �t szak�gban, vagyis a f�rfi �s n�i k�zilabd�ban, a n�i kos�rlabd�ban, illetve a f�rfi �s n�i v�zilabd�ban vagyunk versenyk�pesek a nemzetk�zi porondon. Fogalmazhatunk �gy is: a l� hat�rozza meg a csapatot…

Az �lklubok k�lts�gvet�se (milli� forint)
sport�g, szak�g	hazai	k�lf�ldi	h�nyszoros
labdar�g�s	1000	63 000	63.00
k�zilabda, f�rfiak	300	1 200	4.00
k�zilabda, n�k	100	500	5.00
kos�rlabda, f�rfiak	200	3 000*	15.00
kos�rlabda, n�k	200	500	2.50
v�zilabda, f�rfiak	200	600	3.00
v�zilabda, n�k	30	100	3.33
j�gkorong	100	1 000**	10.00
r�plabda, f�rfiak	80	750	9.38
r�plabda, n�k	50	300	6.00
amerikai futball	-	35 000	-
*Az NBA-ben: 28 000 (140-szeres)
**Az NHL-ben: 29 000 (290-szeres)

vissza | fel | home