Kemény nehezen ismerte ki magát Rióban (Fotó: M. Németh Péter)

A szakvezetőtől azután érdeklődtünk, hogy milyen érdekességeket tapasztalt a tornán, amelyekre érdemes lesz odafigyelni, immár athéni szemszögből.
- Aggasztó, hogy akárcsak Barcelonában a világbajnokságon, vagy korábban Fukuokában, igen meleg, harmincegy fokos volt a víz. Ráadásul sok meccset dél körül, illetve kora délután játszottak le, így nemcsak a védekezés, hanem a külső körülmények miatt is esett kevés gól egyes találkozókon. Mindez a teljesítmény és az egészség rovására megy.
- Milyen volt a bíráskodás?
- Jobb nem is beszélni róla… Kísérleti bíráskodás folyt. Értem ez alatt, hogy kezdetben engedték a kemény játékot, és alig-alig volt kiállítás. Amikor kiderült, hogy ezzel megölték a játékot, az ottani FINA-illetékesek instrukciói hatására már többet fújtak a sípba, sokszor azt sem tudták, milyen felfogásban vezessenek. Nem lettem volna a helyükben - no meg a pólósok helyében sem.
- Hogy fordulhatott elő, hogy a németek focieredményhez hasonló meccseket tudtak maguk mögött, például a döntőben is csak egy gólra voltak képesek, no meg a horvátok tizenkettő nullás sikere sem mindennapi a románok ellen?
- A románok három nulláig voltak partiban, de miután sehogy sem sikerültek a lövések, szépen feladták a meccset, és rápihentek a bronztalálkozóra. A németek valóban csak egy gólig jutottak a fináléban, de ők már megelégedtek a kvótaszerzéssel, nem igazán erőltették meg magukat.
- A bírókról már esett szó. Hogy ment a bíráskodás Kiszelly Gábornak?
- Semleges játékvezetőként volt jelen, és mondhatom, hogy az előbb említett furcsaságok, nehézségek ellenére nem lehet rá panasz. Vagyis úgy jöhettünk vele haza, hogy nem szereztünk ellenséget magunknak. Athén előtt ez nem mellékes.
- Sikerült-e ellesni valamit?
- Nehéz lenne arról beszélni, hogy amit most láttam, az hasznára válik majd a felkészülésünknek. Engem ez az állandóan változó bíró felfogás zavar, a jó játékvezetőből így csinálnak rossz bírót az illetékesek.