- Nem általános szövetségi kapitányi gyakorlat, hogy az Eb és a vb előtt, a bajnoki playoff alatt nem az uszodákat, hanem az erdőt járta. Miért?

- Fogalmazzunk inkább úgy, az uszodát is, az erdőt is. Utóbbit azért, mert ki kellett kapcsolnom, fel kellett töltődnöm, az olimpia óta ugyanis erre nem igazán volt lehetőségem. Saját hibámból sem, mert Sydneyből hazaérkezve szinte minden felkérést elfogadtam. Ezért vészhelyzetbe kerültem, azt éreztem, még el sem kezdődött az Eb-menet, és máris stresszes állapotban vagyok, a vízilabdával kapcsolatos témák hallatán is emelkedik a pulzusszámom. Ki kellett magamat pihennem, és meg is tettem.

- A hazai rájátszással kapcsolatban egyébként is elejtett egy olyan félmondatot, hogy az az Eb-hez és a vb-hez képest más sportág. Mire gondolt?

- Arra, hogy ha a játékvezetés drasztikusan eltér a nemzetközi gyakorlattól, ha a lelátón és a vízben egészen más hangulat uralkodik itthon, mint mondjuk a vb-n, akkor a jó egyéni teljesítménynek itt és ott mások az összetevői, és ez az erdőbe viheti...

- ...Már megint az erdő?

- ...Jó, írja azt, hogy megcsalhatja a kapitányt.

- Túlságosan biztosan nem csalta meg, hiszen egy hete kihirdette a húszfős válogatott keretet, amelyben nincs komoly meglepetés. A 15-ös Eb-garnitúrában sem lesz? Azaz borítékolható, hogy bekerül a 13 olimpiai bajnok, Kiss Csaba és még valaki?

- Látszik, hogy járt már uszodában. De mindenkit azért hívtam be, hogy igazi esélyt adjak neki a kerettagság kiharcolására.

- Ennek kedvez, hogy csak két nappal az Eb előtt kell névsort hirdetnie.

- Csakhogy nem élek ezzel a lehetőséggel. Június 30. és július 3. között hatcsapatos tornán játszunk Pozsonyban, utána Pünkösd hétfőn kétszer, kedden pedig még egyszer kétkapuzunk itthon a jugoszlávokkal. Azért meccselünk háromszor velük, mert a tapasztalatok alapján a negyedik már verekedésbe torkollna. Ezután kijelölöm a 15-ös keretet, de az Eb-ig még egy kapus és egy mezőnyjátékos velünk marad, tehát csak hárommal szűkül a létszám.

- A kapitányok nagy része valószínűleg legalább egy műbalhét bemutatott volna az Eb-sorsolás után, éreztetve, milyen balszerencsések vagyunk, ön azonban poénnal ütötte el, hogy csapata már a csoportban összeakad az olaszokkal, a spanyolokkal és a jugoszlávokkal. Még mindig ennyire magabiztos?

- Egyrészt, mint mondtam, a lebonyolítási rend miatt inkább a keresztbejátszásnak van jelentősége, másrészt nem segít, ha dühöngök. Persze, hogy jobb lett volna, ha valamennyire pihentethetem a játékosokat, így viszont három csoportmérkőzésen is meg fogunk gebedni.

- Az olimpia utáni esztendőkben a generációváltások miatt általában gyengül a nemzetközi mezőny. Így lesz ez idén is?

- A jelek szerint nem. Annyira erős és fontos másfél hónapon belül ez a két világverseny, hogy inkább mindenki kivár egy évet, és csak akkor kezdi meg a fiatalítást a 2004-es athéni olimpiára.

- A magyar válogatottnak nincs miért fiatalítania, de régi játékosait milyen passzban kapta vissza? Mit mért le a közvetlen Eb-felkészülés első edzése után, amelyről a négy BL-döntős, Kásás, Steinmetz, Molnár és Biros hiányzott?

- És ötödikként Fodor Rajmund is, mert addig jegelték az agyrázkódását, amíg torokgyulladást kapott. De szerdán már ő is itt lesz velünk. Ami pedig a hangulatot illeti, olyan volt, mint az olimpia előtt, és ez nagyon jó jel. Semmi viccelődés, eltökélt csend, szúrós tekintetetek. Persze érthető, most még mindenki a saját helyéért harcol.

- Utolsó Eb-mérkőzését remélhetőleg a döntő napján, június 24-én játssza a csapat, és először július 17-én lép fel a vb-n. Már most komplex Eb- és vb-programot készít?

- Áá, a játékosoknak azt mondtam reggel háromnegyed kilenckor, idén akkor szerepelhetünk jól, ha most csak a délelőtti edzésre koncentrálunk, még a délutánival sem foglalkozunk. Egyébként eddig jól bírtuk a világversenyt követő világversenyeket, hiszen az 1999-es firenzei Eb után megnyertük a Világkupát, aztán tavaly az olimpia után az Európai Nemzetek Ligáját.

- Idén pedig az Eb-t azért kellene, mert Magyarország a házigazda, a vb-t viszont azért, mert ez a cím még hiányzik a Kemény-éra dicsőséglistájáról. Ha előre tudná, hogy "csak" az egyiket sikerül, melyiket választaná?

- Akkor a budapesti Európa-bajnokságot. Nem engedhetjük meg, hogy nyolcezer magyar szomorúan menjen haza a Margitszigetről.