Csak törte-törte a fejét, és nem tudott dönteni. Igaz, így lett volna mindenki a helyében, hiszen egy bajnokcsapatot otthagyni már-már felér egy szentségtöréssel. Persze a csábítás is erős volt, az egyik nagy rivális hívta, az a csapat, amelyben ott tempózott, és lőtte a gólokat hétről-hétre a bátyja.

Honvéd vagy Vasas?

Ez volt a kérdés, olyan kérdés, amely két hétig felkavarta Varga II Zsolt életét. A tehetséges fiatalember hosszas vacillálás után végül a bajnokcsapatból a kupagyőzteshez került, és teljesült a nagy vágya, újra együtt szelheti a habokat bátyjával, Varga Tamással. Ráadásul, hogy öröme még teljesebb legyen, minden esélye megvan rá, hogy fontos szerepet kapjon az Európa-bajnoki címért vízbe szálló magyar válogatottban.

Az élet néha nagyon szép tud lenni...

-- Túl van már a feszültségen?

-- Most már túl. Valóban a feszültség szó fejezte ki hűen az állapotomat, szinte aludni sem tudtam, érveket és ellenérveket sorakoztattam fel, s végül ezek után hoztam meg a döntésemet, és fogadtam el a Vasas ajánlatát. Érdekes dolog ez, amikor aláírtam az átigazolási lapot, tökéletesen megnyugodtam, mintha kicseréltek volna.

Szakszemmel

"Örülök, hogy éppen Varga II Zsoltról beszélhetek, hiszen nem titok, ő az egyik nagy kedvencem. Személyesen ugyan nem ismerjük egymást, de mondanom sem kell, sokszor láttam játszani, és bizony remek pólósnak tartom. Gólerős, ha a helyzet úgy hozza, centerben is félelmetes, olykor a hátán viszi be a védőt a kapuig. Rendkívül erős, jó fizikumú. Megkockáztatom, hogy már most jobb, mint Tamás, a bátyja... Annak idején még le akartuk igazolni ide, a Fradiba, ám a Honvéd sajnos elhappolta előlünk. Jól járt vele Kovács István csapata, nem vitás. Nagyon szurkolok neki, hogy bekerüljön az Eb-csapatba." Wiesner Tamás , Európa-bajnok

-- Nem volt külföldi ajánlata?

-- Nem, de ez engem egyelőre nem érdekel. Itthon akartam játszani, méghozzá a legjobb csapatban. Úgy gondolom, a Vasasra most ez a jelző tökéletesen ráillik. Nagyszerűek a feltételek, bombaerős a játékoskeret, minden adott ahhoz, hogy maradandót alkossunk. Gondolok itt KEK-győzelemre, Magyar Kupa diadalra, a bajnoki cím megújítására, aztán jöhet a többi.

-- Valóban lelkesnek tűnik, ahogy így beszél, azt azért árulja el, hogy bátyja, Varga Tamás mindennap fűzte-e a fejét, hogy gyere öcskös a Vasasba, vagy nem.

-- Tamás tudja, hogy felnőtt ember vagyok, éppen ezért rám bízta a döntést. Nem duruzsolt a fülembe, csak olykor-olykor elejtett egy-két nevet, hogy jön a Vasasba Kósz Zoli, meg Székely Bulcsú, aztán Hesz Máté. Én meg csak kapkodtam a fejem.

-- Mit gondol, mitől volt jobb a Honvéd riválisainál?

-- Azzal, hogy ez a csapat már évek óta együtt játszik, no meg azzal is, hogy Kovács István személyében nagyszerű edzője van. Kokó mindig a legjobb taktikát dolgzta ki, amivel ellenfeleink fölé tudtunk kerekedni. Megmondom őszintén, számunkra kudarc lett volna a második hely.

-- Pedig a döntő első meccsét otthon vesztették el a BVSC ellen. Akkor mire gondolt?

-- Meglehetősen magam alatt voltam, és Tamás bátyámmal hazamentünk Szolnokra, és elmentünk pecázni. Horgászás közben megpróbáltam kikapcsolni a gondokat, nem a vízilabdán járt az eszem, és két nap alatt valamelyest kipihentem magam. Amikor visszajöttem, s lementem az első edzésre, már tudtam, hogy mi leszünk a bajnokok. Bizonyára furcsa amit mondok, de láttam a többieken azt a hihetetlen elszántságot amely végül a győzelemhez segített minket.

-- Játszani fog az Európa-bajnokságon?

-- Nagyon bízom benne. Már az olimpia előtt is ott voltam a tűz közelében, én számítottam a csapat tizennegyedik játékosának, ha valaki megsérült volna, bekerültem volna az utazó keretbe. Most itt az újabb lehetőség, s nagyon várom a meccseket, nekünk itthon meg kell nyernünk az Eb-t.

-- Ön szerint a bátyja is szerephez juthat?