Kataca.hu - Asztalitenisz

Szinte hihetetlen, de az asztalitenisz sport�g kifejezetten fiatalnak sz�m�t, mind�ssze 120 �ves m�ltra tekint vissza. A legkor�bban ismert form�j�t m�g brit katon�k honos�tott�k meg az 1880-as �vek elej�n Indi�ban �s D�l-Afrik�ban: �t�k�nt szivardoboz, labdak�nt pedig a boros�vegek kerek dug�ja szolg�lt.

A j�t�k m�sik fajt�ja az 1890-es �vekben, Angli�ban terjedt el, s "whiff whaff", illetve "gossima" n�ven v�lt ismertt�. El�sz�r Parker Brothers j�tt r� arra, hogy ez a j�t�k k�nnyen elterjedhet �s n�pszer�v� v�lhat, ez�rt manufakt�r�j�ban elkezdte a felszerel�s gy�rt�s�t, �gy lett divat a hordozhat� h�l�, a kicsi labda �s az �t�.

A fejl�d�s ett�l kezdve t�retlen, 1900-ban megjelennek a celluloidlabd�k, egy �vvel k�s�bb m�r ismert a pingpong elnevez�s, 1902-ben E. C. Goode m�r gumibor�t�st tesz fa�t�j�re, 1921-ben megalakul az angol sz�vets�g, 1926-ban pedig a Nemzetk�zi Asztalitenisz Sz�vets�g (F�d�ration Internationale de Tennis de Table). Az alap�t� tagok k�z�tt Anglia, Sv�dorsz�g, India, D�nia, N�metorsz�g, Csehszlov�kia, Ausztria �s Wales mellett Magyarorsz�g is szerepelt.

Az els� vil�gbajnoks�gnak, 1927-ben London adott otthont, a korai �vek szt�rjai Magyarorsz�gr�l ker�ltek ki a h�tszeres egy�ni vil�gbajnok Medny�nszky M�ria, illetve az �tsz�r�s vil�gels� Barna Viktor szem�ly�ben. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n is folytat�dott a kelet-eur�pai hegem�nia, eg�szen 1953-ig, amikor felt�ntek az els� kiv�l� �zsiai versenyz�k.

Az asztalitenisz 1988-ban mutatkozott be az olimpi�n, balszerencs�nkre csup�n 1992-t�l hirdetnek k�t harmadik helyezettet. Ha ez �gy t�rt�nt volna Sz�ulban, akkor Klamp�r Tibor is bronz�rmet vehetett volna �t, �m mivel az akkori helyoszt�n 3-1-re kikapott a sv�d Erik Lindh-t�l, csup�n negyedik lett.

A legut�bbi n�gy olimpia 16 arany�rme k�z�l 13-at a k�naiak szereztek meg, Korea 1988-ban m�g elcsent k�t els�s�get, Eur�p�nak viszont csup�n a sv�d Jan-Ove Waldner szerzett dics�s�get, m�g 1992-ben, Barcelon�ban.

forr�s: [origo]

vissza | fel | home