Nyolc év után Magyarország újra aranyérmeknek, érmek tömkelegének örülhetett, volt értelme a sok átvirrasztott éjszakázásnak. Szinte minden napra jutott egy arany, s így a zárónapon 11 bajnokságnak örülhettünk.

Az aranyérmek több mint felét a vízből "halásztuk" ki. Úszóink, vagyis a Széchy team és Kiss László és a kajakosok számszerint hatszor játszatták el a magyar Himnuszt.

A sort Darnyi Tamás (balra) nyitotta meg rögtön a második napon, 400 m vegyesúszásban győzött, majd két napra rá Szabó József (Joe) diadalmaskodott 200 m mellen. Aztan Darnyi duplázott, a rövidebbik vegyesszámban 200 m-en is elsőként csapott célba. Majd jött Egerszegi Krisztina, a picilány (jobbra). A 100 m háton elért 2. helyezése után fényesre csiszolta az ezüstöt, aranyat szerzett, s egy csapásra az ország fogadott lányává vált. S ő csak mosolygott az olimpia legfiatalabb aranyérmeseként. Birkózóhagyományainkat Sike András folytatta. Öttusacsapatunk és egyéniben Martinek János szintén a dobogó tetején állhatott az eredményhirdetéskor. Férfitornászaink között lólengésben nagy volt a tolongás, egyszerre hárman kaptak gyakorlatukra 10.00 pontot, örömünkre köztük volt Borkai Zsolt. Kardcsapatunk is a tradíciók szerint vívott és győzött. Az utolsó napokra a kajakosok maradtak, Gyulay Zsolt és a négyes 1000-1000 m-en lapátolt össze magának aranyérmet.

A 11 aranyérem ismét a régi szép időket hozta vissza. Ismét feléledt az olimpiai eszme, nagyobb figyelem vette körül a sportolókat és a MOB már tervezte a következő 4 éves "tervet" az 1992-es olimpiára, hogy ott még jobban felülmúlják a szöuli sikereket.