Minden idők egyik legrégibb olimpiai sportágaként tartják számon a birkózást, amely már a Krisztus előtt 776-ban rendezett ókori játékokon is a program része volt, így nem lehetett kihagyni az első, modernkori játékokról sem. Persze a szabályok sokat változtak 1896-ig.
Athénban még csak egy kategóriában, súlycsoport nélkül, kötöttfogásban mérkőztek meg a felek, a győztes a német Karl Schumann lett. Négy évvel később - megmagyarázhatatlan módon - nem került sor birkózóviadalra, majd 1904-ben csak a szabadfogásúak léphettek szőnyegre. A kötöttfogás 1908-ban (immáron együtt a szabadfogással) Londonban tért vissza az olimpiára, Weisz Richárd évén egyből magyar aranyérmet is ünnepelhettünk. A nemzetközi szövetség 1912-ben alakult meg.
2001 szeptemberében két változtatást eszközölt a Nemzetközi Olimpiai Szövetség: egyrészt a hölgyek négy szabadfogású súlycsoportban már résztvevői lehetnek az idei játékoknak, másrészt a férfiak mezőnyét átkategorizálták, s az addigi 16 súlycsoport helyett 14-re csökkentették mind kötött-, mind szabadfogásban.
Ami a birkózótörténelem sztárjait illeti: Aleksander Karelin tizenhárom éven keresztül legyőzhetetlen volt minden versenyen, ám Sydneyben az amerikai Rulon Gardner megfosztotta trónjától. Karelin három olimpiai aranyat nyert a kötöttfogású nehézsúlyúak között. Két aranyig olyan klasszisok jutottak, mint Kozma István ( 1964, 1968), a szovjet Rezancev (1972, 1976), a bolgár Radev (1964, 1968) vagy a török Bairak (1956, 1960).
A magyarok kötöttfogásban összesen 15 aranyat szereztek Weisz Richárd (1908), Keresztes Lajos (1928), Lőrincz Márton (1936), Hódos Imre (1952), Szilvási Miklós (1952), Polyák Imre (1964), Kozma István (1964 és 1968), Varga János (1968), Hegedűs Csaba (1972), Kocsis Ferenc (1980), Növényi Norbert (1980), Sike András (1988), Farkas Péter (1992) és Repka Attila (1992) révén. Szovjetunió - Oroszországgal együtt - nyert, szám szerint 38-at, Finnország 20, Svédország 19 bajnoki címig jutott.
Szabadfogásban Zombori Ödön, Kárpáti Károly (mindkettő 1936), illetve Bóbis Gyula (1948) lett olimpiai első.
forrás: [origo]
|
FONTOS
