 |
|
|
 | ||||
| ||||
|
A "jiu jitsu"-iskol�b�l kin�ve a harcm�v�szet egyik fajt�jak�nt a 19. sz�zadban jelent meg el�sz�r a cselg�ncs, vagy ahogy nemzetk�zileg jobban ismerik, a dzs�d� (judo). El�sz�r 1882-ben, Jap�nban mutatta be tudom�ny�t Kano Jigoro, aki eg�sz �let�t a sport�g n�pszer�s�t�s�re tette fel. Kano 1909-t�l kezdve harminc �ven kereszt�l a Nemzetk�zi Olimpiai Bizotts�g tagjak�nt dolgozott, � volt Pierre de Coubertin b�r� egyik jobbkeze. Az 1930-as �vek elej�n el�sz�r alap�totta meg a sport�g nemzetk�zi sz�vets�g�t, amely leg�liss� 1951-ben v�lt tizenh�rom eur�pai orsz�g k�zrem�k�d�s�vel.  Az els� nemzetk�zi cselg�ncs-bajnoks�gra 1956-ban, Toki�ban ker�lt sor, 21 orsz�g 31 sportol�ja r�szv�tel�vel, nem v�letlen, hogy nyolc �vvel k�s�bb �ppen a jap�n f�v�rosban deb�t�lt az olimpi�n. A h�lgyek els� vil�gverseny�t 1980-ban, New York rendezte, s az 1988-as bemutat�viadalt k�vet�en 1992-ben, Barcelon�ban v�lt teljes jog� sport�gg�. A sport�g t�rt�net�ben akad p�r dupl�z�, a legh�resebb tal�n a jap�n Szaito Hitosi, aki 1984-ben �s 1988-ban sem tal�lt legy�z�re neh�zs�lyban, de ismer�s lehet a kor�bbi k�z�ps�ly� osztr�k bajnok (1984, 1988), Peter Seisenbacher is, aki bet�lt�tte m�r a magyar sz�vets�gi kapit�nyi posztot is. A magyarok k�z�l Kov�cs Antal 1992-ben olimpiai bajnok lett, Cs�k J�zsef (1992), illetve Hajt�s Bertalan (1992) ez�sttel, Kincses Tibor (1980), Tuncsik J�zsef (1976), Ozsv�r Andr�s (1980), illetve Cs�sz Imre (1992) bronzzal gazdag�totta kollekci�nkat. forr�s: [origo] |
SZ�UL 1988 BARCELONA 1992 ATLANTA 1996 SYDNEY 2000 ATHEN 2004 |
||
|
||
|
||
OLIMPIA V�ZILABDA �SZ�S M��SZ�S M�UGR�S KAJAK-KENU EVEZ�S VITORL�Z�S SZ�RF �TTUSA | ||
  JUDO >>> Sportk�nyvek | ||
HOME SITEMAP K�PRIPORTOK GY�NGYSZEMEK |
FONTOS
SPORT�GAK