Darnyi Tamás fotóemlékei: Egy csodálatos pályafutás epizódjai

Az Innsbrucki ifi EB (1982) után, ahol háromszor csapott elsőként a célba, közel klt esztendei kényszerpihenőre vonult. A szemműtét sikerült, a 17 éves fiatalember helyet követelt (és kapott) magának a világ úszóelitjében.



Medence- és trónfoglaló. Tizennyolc évesen, Szófiában (1985) ugrott be a nagyok mellé, akik között nemsokára óriássá nőtte ki magát.



"Figyeled a srácot? Mi is így kezdtük" Verrasztó Zoltánnal (az előddel) figyeli Czene Attilát (az utódot).



... megszerezte, meghódította és nyolc évig uralkodott fölötte.

Darnyi, a babonás. Amikor a rajthoz készülődött, a starter mindig tudta: kétszer kell tölteni, A szürke melegítő azonban a beugrásoknál is jellemzőbb volt rá. Az elnyűhetetlen tréningruha végigkísérte pályafutását. Talán már luk is volt a nadrág fenekén, amikor tavaly utoljára belebújt.

A protokollt sohasem szerette. Az érmei mellett kupák, serlegek, emléktárgyak sokaságával büszkélkedhet.

Az egyik legnagyobb elismerést 1991-ben kapta, amikor tagja lett a Halhatatlanok Klubjának.

Nyolc esztendővel később tizenöt aranyérem (négy olimpiai, négy VB, nyolc EB), és megdönthetetlennek tűnő csúcsok birtokában kiszállt a medencéből. "Kifürödte" magát. Utolsó kontinensversenyén, Sheffieldben (1993) már nem duplázott. Talán már ott" a 400 vegyes közben - amikor a finn Sievinen "víz alá akarta nyomni" - megfordult a fejében: most kell abbahagyni, veretlenül. 1994 júliusában, alig két hónappal huszonhetedik születésnapja után döntött: Elég volt!